SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke:
SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke:
SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Szíves elnézésüket kérem, hogy néhány percüket igénybe kell vennem. Amikor nem elnökölök, akkor az irodámban dolgozom, és közben félhangosan hallgatom az itteni adást.
Nagy meglepetést okozott Kóródi Mária felszólalása. Nem vitatkozni akarok vele, csak nagy sajnálatomat kifejezni, hogy a tények oly korlátozott ismeretében ilyen messzire elment következtetéseiben. (Taps a jobb oldalon.)
Este hat óra után természetesen az iroda nálunk már nem működik, az irattári regisztratúra még előttem is zárva van, mert akik kezelik, azoknak a munkaideje lejárt. De olyan szerencsém van, részben Mádl miniszter úrral e kérdéskörben folytatott levelezésem folytán, hogy néhány eredeti dokumentum, amelyik ma jutott hozzám, az íróasztalomon van.
(18.10)
A levelezésnek a lényege a miniszter úr és köztem Demszky Gábor május 26-i levelével kapcsolatos. De a dolgoknak az alapos és tüzetes visszatekintő előadása néhány nevezetes ponton lehetővé teszi annak jelzését, hogy a dolgoknak csak töredékét ismeri képviselőnő.
Legyen szabad mindjárt azzal kezdenem, miszerint tévedés az, hogy a fővárosi önkormányzat nem állt volna a dolgok ismeretében május előtt. Legyen szabad felolvasnom csak két sort dr. Dobos Krisztina február 3-án Tiba Zsolt főjegyző úrhoz intézett leveléhez - a főváros főjegyzőjéről van szó -, amely a következőképpen szól. Február 3.: "Mellékelten megküldöm a közoktatásról szóló törvény tervezetét. Kérem, hogy kivételesen soron kívül tájékoztasson az önkormányzat véleményéről."
Dobos Krisztina, március 2.: "Sajnálattal vettem levelét, melyben egy hónap eltelte után tájékoztat arról, hogy nem áll módjában a hivatal mint szakmai apparátus véleményét kikérni és a minisztériummal közölni. Azért tartom sajnálatosnak ezt a levelet, mivel - ilyen és ilyen számon - megküldött megkeresésben az önkormányzat véleményét kértük és nem az önét."
Mádl Ferenc március 5-i levele összefoglalja ezt a két korábbi tényt, majd hivatkozik arra, hogy Dobos Krisztina kérte ezt a tájékoztatást, és közli, hogy egy kifogás, miszerint a Dobos Krisztina által elküldött változat nem azonos a sokszorosított törvénytervezettel; március 5-én Mádl Ferenc közli, hogy csak formában tér el, semmiféle tartalmi eltérés a kettő között nincsen.
A főpolgármester május 5-én írt levele Mádl Ferencnek: kérésére, illetve helyettes főpolgármester úrral folytatott személyes megbeszélésnek megfelelően mellékelten megküldöm a közoktatásról szóló törvényjavaslatnak a Parlament részére benyújtott egy példányát.
A főváros főjegyzőjének az inkriminált levele, amelyben február 12-én közli, hogy birtokában van annak a bizonyos elküldött levélnek, de hatásköri okokból ő nem foglalkozik vele. Február 12-én.
Demszky Gábornak február 26-i levele - tehát most a másik oldal -, amelyben mégiscsak tud a dologról február 26-án; a következőket írja Demszky Gábor: "dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkár a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője részére véleményezésre megküldte a közoktatásitörvény-tervezetet. Ennek kerületi önkormányzatok által történő véleményeztetését megkezdtük" - február 26-án. Tehát szó sincs arról, hogy májusig nem volt módjuk hozzájutni.
Utána megkaptuk az Önkormányzatok Érdekegyeztető Tanácsától a minisztérium által az e szervezet részére átadott közoktatásitörvény-tervezetet. A két törvénytervezet szövege közt eltérés van. Tehát tanulmányozták is a változatokat. Itt van az a bizonyos feltételezése az eltérésnek. Február 26.
Meghívó. Bocsánat, ez a szakszervezet részére a meghívó, de mindjárt ki fog derülni, hogy ez a meghívó eljutott a fővárosig is. Meghívó, aláírja Szüdi János, az Érdekegyeztető Fórum titkárságának elnöke. Március 18-án küldi szét. Április 4-e, 5-e és 6-a napokra összehívják az Érdekegyeztető Fórumot a szövegek megvizsgálása és egyeztetése végett. Hogy a főváros is megkaphatta, azt a jelen pillanatban csak közvetve tudom igazolni, amelyen szerepel, hogy Sáska Géza, a fővárosi önkormányzat illetékes bizottságának a vezetője ott van az Oktatási Érdekegyeztető Fórum január 13-i és 1992. március 18-i ülésén, amelyek közül az előzőn még a koncepciót vitatják, a másodikon már az egyik kidogozott változatot vitatják, és - ezt már csak emlékezetből mondom - Sáska Géza írt hozzám is május végén egy levelet - amit azért tudtam csak június 2-án tovább küldeni, mert nem voltam Budapesten; aznap, amikor megérkeztem, továbbküldtem -, amiben hivatkozik olyan fejleményekre, amelyeket vagy közvetve, vagy közvetlenül, de az Érdekegyeztető Fórum anyagából merít.
Úgy van, ez azonos azzal, amit Kálmán Attilához is elküldött - május 24-én kelt, jól emlékszem rá -, és amelyben hivatkozik a Közoktatási Tanácsban együttműködő érdek-képviseleti szervek véleményére.
Még egy levéltáros is zavarba jöhet, ha hirtelen kell, zárt ajtókat fel nem nyitva, néhány töredékből rekonstruálni a képet. De úgy gondolom, hogy ahhoz képest, ami itt elhangzott, feltétlenül anyaghiányra kell vezetnem azt a véleményt, mint hogyha itt az előmunkálatok során és az előzetes tanácskozások során az önkormányzatok általában - vagy a fővárosi önkormányzat speciálisan - mellőzve lettek volna. Másfelől nem az Országgyűlés elnökének a kötelessége arról gondoskodni, hogy az Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain ki vesz részt. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
