BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A délszláv konfliktus okozta nemzetgazdasági veszteségeink, illetve többletterheink három momentum köré csoportosíthatók. Ezek zömét ugyan igyekeztünk számszerűsíteni, de természetesen az esetek egy részében erre nincs lehetőség. Mégis a következőkről tudok beszámolni.
A külgazdasági veszteségek első elemét a horvátországi fegyveres konfliktus 1991. őszi, késő nyári kifejlődése, illetve a biztonsági tanácsi embargó '92. júniusi bevezetése közötti időszakban elszenvedett mintegy 140 millió dolláros forgalomkiesés, illetve körülbelül 20 millió dolláros tranzitbevételdíj-kiesés jelentette.
(14.30)
A második fázis: 1992. június elejétől az ENSZ Biztonsági Tanácsa által érvényesített embargó gyakorlatilag blokkolta a Szerbia-Montenegróval folytatott kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatokat. Mint ismeretes, importra egyáltalán nincs, exportra pedig csak az élelmiszer-ipari és gyógyászati cikkek szállításában van lehetőség - erre is csak külön ENSZ-engedéllyel.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 757-es határozatának kötelező érvényesítése 1992 júniusától december végéig körülbelül 300 millió dollár makrogazdasági veszteséget okozott a magyar gazdaságnak. Ennek körülbelül 50%-a a külkereskedelmi forgalom csökkenése - ebből az exportkiesés zöme más viszonylatba nem csoportosítható át. Mintegy 100 millió dollárt tesz ki a vasúti, közúti, légi fuvardíj, valamint a szerb rendeltetésű gáz tranzitbevételeinek az elmaradása. E mellett időlegesen bizonytalanná vált körülbelül 60 millió dollár összegű kintlévőségünk visszaszerzése is.
1992. december közepétől a Biztonsági Tanács szigorította a gazdasági szankciókat, és korlátozásokat vezetett be a Kis-Jugoszlávián keresztül tranzitban szállítható áruk körére. Bár e stratégiai árukör tranzitjának kivételes engedélyezését az ENSZ szankcióbizottsága folyamatosan végzi, a magyar exportőröknek ez késedelmet, számos esetben többletköltséget is okoz.
E veszteségek felmérést - kormánydöntés alapján - a gazdasági tárcák a következő hetekben végzik el.
Az embargó szükségessé tette a határbiztosítás, az ellenőrzés szigorítását - mindenekelőtt a vámszerveknél - és ez újabb, körülbelül 50 millió forintos többletkiadást eredményez.
A délszláv konfliktus materiális többletterhe az országnak a segélyezés, illetve a menekültek ellátása. Ez az elmúlt év végéig mintegy 2,2 milliárd forintot jelentett - ennek csaknem felét a hazai társadalmi szervezetek felajánlásai teszik ki, és szerepel az összegben az ENSZ különféle szervezeteitől kapott, körülbelül 600 millió forintnak megfelelő támogatás is.
A kialakult helyzet - különösen a biztonsági tanácsi embargó - a térséggel folytatott üzleti kapcsolatokban érdekelt minden magyar céget érint, de természetesen a többinél érzékenyebben a déli határszéli, illetve a dél-dunántúli régió gazdálkodóit, vállalkozóit. Bár körzetekre lebontott veszteségkimutatásaink nincsenek, az egyértelműen megállapítható, hogy az előbbiekben jelzett nemzetgazdasági terhek mellett visszaesett a kishatárforgalom, egyes körzetekben az ide irányuló bevásárlóturizmus, és az olyan hagyományokkal rendelkező, eredményes kooperációk, mint például a cukorrépa-feldolgozási együttműködés.
Az embargó miatt a kereskedelmi korlátozások azonban csak a szerb határszakaszon jelentkeznek - a szlovén és horvát határ menti együttműködésnek nincs semmilyen akadálya.
A Kormány több ízben foglalkozott a körülmények által kikényszerített embargóból adódó feladatokkal. A '91/1992-es kormányrendelet szerint is, mint ismeretes, ezek végrehajtásáért a Külügyminisztérium vezetésével külön tárcaközi bizottság a felelős, amelyen belül kereskedelempolitikai lépések, gazdasági kihatások felmérésének koordinációját az NGKM látja el. A szankciókból adódó veszteségeink és többletterheink enyhítése érdekében - minthogy erre költségvetési forrás nincs - gazdasági diplomáciánk folyamatosan tevékenykedik. Ezt a Külügyminisztérium és az NGKM kezdeményezte és szorgalmazta a legkülönbözőbb nemzetközi szervezetekben - természetesen a különböző ENSZ-szervezetekben is.
Emellett a délszláv konfliktusból származó kárainkat mérsékli a növekvő kereskedelem Szlovéniával - itt az elmúlt évben körülbelül 100%-os növekedésről van szó -, és Horvátországgal, ahol a növekedés körülbelül 25%-os volt. Ennek bővítéséért a külgazdasági kormányzat továbbra is mindent megtesz - ide értve a szabadkereskedelmi megállapodások létrehozását, amelyek folyamatban vannak, a Horvátország újjáépítésébe való bekapcsolódás elősegítését. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
