VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Röviden szeretnék a részletes vitában részt venni. Alig egy hónappal ezelőtt Ewa Letowska asszony, a Lengyel Köztársaság első ombudsmanja vagy állampolgári jogok biztosasszonya - aki később leköszönt erről a tisztéről, mert munkája nagyon nagy akadályokba ütközött és megoldhatatlan feladatot jelentett számára - tartott egy nagyon érdekes előadást, aminek tanulságait nem árt figyelembe venni akkor, amikor az Országgyűlés az állampolgári jogok biztosáról szóló törvény vitáját folytatja.
Letowska asszony azt mondta, hogy az állampolgári jogok biztosának intézménye a jogállami átmenet egyik legkényelmetlenebb intézménye, az üllő és a kalapács között helyezkedik el, kényelmetlen a végrehajtó hatalom számára, és sok nehézséget jelenthet a törvényhozó hatalom számára is.
Azt hiszem, hogy ez is alátámasztja azt a teljesen természetes és jogos igényt, hogy rendkívül körültekintő, precíz szabályozásra van szükség. Számos módosító indítványt terjesztettem be a szocialista képviselőcsoport nevében, ezek egy részét a bizottsági üléseken nem akceptálták, ezt sajnálom. Nem akceptálták azokat az indítványaimat, amelyekben szerettem volna közelíteni az állampolgári jogok biztosának jogállását az alkotmánybírák jogállásához, szerettem volna hangsúlyosabbá tenni a törvényben azt, hogy ez a biztos nemcsak az alkotmányos jogok sérelmével kialakult visszásságok orvoslásában vállalhat szerepet, hanem mint Parlament által létrehozott intézmény, egyben a közigazgatás ellenőrzésének szerve is.
Ugyanakkor a törvényjavaslat 17-18-19. §-ában, amely a javaslat lelkét, lényegét és magvát adja, amely az országgyűlési biztos eljárására és intézkedésének szabályozására vonatkozik, ebben több olyan indítványt fogadott el az Országgyűlés emberi jogi és alkotmányügyi bizottsága is, amely reményt keltő a jövőt illetően, és bizakodhatunk abban, hogy elhárulnak a törvény elfogadása előli akadályok.
Szeretném még egyszer megerősíteni a részletes vitában, hogy a törvény 19. §-ában foglaltak tulajdonképpen tartalmilag és formailag is ellentétes rendelkezéseket jelentenek azzal az igénnyel, amely az országgyűlési biztos intézményével kapcsolatosan általában megfogalmazható.
Tehát itt tételesen és konkrétan arról van szó, hogy milyen körülmények között, milyen feltételek között folytathat vizsgálatot az országgyűlési biztos a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, rendészeti szervek működésére szolgáló területeken.
Ezt a javaslat úgy kívánja szabályozni, hogy miniszteri szintű szabályozási szintre helyezi a konkrét szabályozást. Ez ellentétes tehát azzal, ahogyan az országgyűlési biztosról mi vélekedünk. Ellentétes, mert meglehetősen furcsa helyzetet teremthet az, hogy annak az ágazatnak a vezetője szabályozza a területén vizsgálatot végző biztos belépésének rendjét, akivel szemben éppen felmerült az, hogy alkotmánysértő tevékenységet folytatott vagy valamilyen visszásság alakult ki.
Tehát természetszerűen ennek a szabályozását nem rendezheti az és nem szabályozhatja az, akinek a területén éppen a visszásság keletkezett és amelynek feltárására az országgyűlési biztos a vizsgálatát megindította. És formailag sem helyeselhetjük azt, hogy tulajdonképpen egy kétharmaddal elfogadott törvényben egy olyan rendelkezés legyen, amely miniszteri szintű szabályozásra utal vissza, ez nem egyezik meg - azt hiszem - a kétharmados törvény tartalmával.
A (2) bekezdésben szintén hasonló probléma van, amelynél egy új (6) bekezdést állított össze az alkotmányügyi bizottság az ilyen jellegű, tehát a fegyveres erőknél, nemzetbiztonsági szerveknél, rendészeti szerveknél az iratbetekintés szabályozása tekintetében.
Ez tulajdonképpen még nem egy lezárt rész, hiszen az alkotmányügyi bizottság - reményeim szerint - vissza fog térni erre a javaslatra és pontosabban fogja kialakítani ennek a javaslatnak a tartalmát. Ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy összhangot kell teremteni e téren is az adatvédelmi biztosra vonatkozó szabályozás idevonatkozó része, tehát az adatvédelmi biztosról szóló törvényben, pontosabban a személyes adatok védelméről szóló törvényben, amelynek egy fejezete az adatvédelmi biztosra is vonatkozik, az idevonatkozó szabályokat összhangba kell hozni mindazon szabályokkal, amelyek hasonló tartalmúak az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényben.
(18.10)
Ha ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezni tudjuk az alkotmányügyi bizottság ülésein, akkor én nem látom akadályát annak, hogy a szocialista képviselőcsoport ezt a törvényt támogassa, és ennek a törvénynek az elfogadásával teljessé váljon Magyarországon a jogvédő intézmények rendszere és hálózata. Köszönöm. (Taps.)
