LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két gondolattal szeretném kiegészíteni Katona Kálmán bevezetőjét. Ő már említette az Európai Közösség irányelveit, amelyek a Közösség jogharmonizációja keretében kötelező előírások a közösségi tagoknak.
Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy mivel múlt év végén Magyarország is ratifikálta - és egyre több európai ország ratifikálja társulási szerződésünket az Európai Közösséggel, ezért ha nem is kötelezően, de ajánlott módon - mégpedig sürgetően ajánlott módon - a jogharmonizáció, a jogegyesítés Magyarországra nézve is lényegében kötelező. A szerződés 68. cikkelye kimondja, hogy lehetőleg minél előbb ki kell dolgozni és be kell vezetni több, gazdasággal foglalkozó törvényt, ezek között megnevezetten "fogyasztói érdekvédelem, ideértve a termékfelelősséget".
Tehát szó szerint is rövidesen be kell vezetnünk, meg kell alkotnunk ezeket a törvényeket, a fogyasztói érdekvédelemről szóló törvényt, amely kidolgozás alatt van, és ezt, a most a tisztelt Ház előtt lévő termékfelelősségi törvényt.
A törvény hazai bevezetése elősegíti az egyenlő versenyfeltételek kialakulását és érvényesülését.
A másik téma, amire ki szeretnék térni, ez a gazdasági hatás. A törvény bevezetésének kétségkívül vannak bizonyos anyagi kihatásai. Ezek a kihatások két kategóriába sorolhatók; az egyszeri kihatások és a folyamatos kihatások.
Az egyszeri kihatások mindenekelőtt a szükséges technológiai fejlesztésben nyilvánulnak meg, ami azt jelenti, hogy az érintett vállalatoknak, az érintett cikkeket gyártó vállalatoknak ahhoz, hogy elkerüljék a termék hibája folytán keletkező károkat, olyan technológiai fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek ezt a biztonságot szolgálják.
Ez azonban minden nemzetközi vélemény szerint kifejezetten előnyére válik egy országnak, hogy bizonyos - minőségileg magasabb - fokot érjenek el ezek a termékek.
Ugyancsak egyszerinek tekinthető az az importszínvonal-növelés, amelyet Katona Kálmán már említett, hogy kénytelenek a magyar importőrök színvonalasabb importforrásokat felderíteni, ami ugyancsak az ország hasznára válik.
Folyamatosnak tekinthetők azok a költségek, amelyek a biztosítási díjra, tehát a termékfelelősség biztosítási díjaira, a gondosabb ellenőrzésre és bizonyos jogszolgálati költségek megteremtésére vonatkoznak.
Annak ellenőrzésére, hogy ezek az említett költségek milyen hatással járnak a termékekre, okoznak-e egyáltalában árnövelő hatást, ezért támogattuk Katona Kálmánnal együtt azt a kezdeményezést, hogy készüljenek úgynevezett hatásvizsgálatok mindezeknek az esetleges árnöveléseknek az ellenőrzésére.
Három ilyen hatásvizsgálatról tudok beszámolni, felkértük az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, amelynek nemzetközi tapasztalatai szerint 1-3% között jelentkezik az érintett termékeknek, tehát hangsúlyozom, nem az általános árszínvonalnak, hanem ezeknek a termékeknek az árszínvonala maximum 1-3% között, tehát átlagosan 1-2%-kal növekedhetnek.
Azonban a minisztérium leszögezi, hogy mindez rendkívül pozitívan befolyásolja a technológiai szint fejlesztését, nemzetközi tapasztalatai szerint. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma ugyancsak elvégzett egy hatásvizsgálatot, amely szerint kissé megemelheti az érintett termékek árát, de a versenyhatás következtében inflatorikus hatása gyakorlatilag nem várható.
(16.50)
Nemzetközi hatása - különösen az Egyesült Királyság tapasztalatai alapján - egyértelműen pozitív, emeli a minőséget és növeli a termékek versenyképességét.
Végül egy hatásvizsgálatot végeztettünk egy biztosítótársasággal, amely egyértelmű tapasztalatát közölte velünk. Néhány százalékkal emelkednek a biztosítási költségek az Egyesült Államok tekintetében, ahol különlegesen fontos ez a terület, ott maximum 8%-kal, de ezek a biztosításidíj-növekedések nem növelik érdemben a termék árát. Ez általában 0,2 és 0,5 körüli árnövekedést okozhat. Ilyen szempontból tehát egyértelmű, hogy a törvény elfogadása érdemi inflatorikus hatást nem fog előidézni.
Azonban hogy erre az illetékes gyártó cégek és az importőrök fel tudjanak készülni, ezért azt javasoltuk, hogy a törvény bevezetése 1994. január 1-jével történjen, hogy ez a csaknem egyéves időszak rendelkezésükre álljon a felkészülésre. Megítélésem szerint ennek a törvénynek az elfogadása a magyar fogyasztóvédelmi intézkedések sorozatában és az ezzel kapcsolatos törvények tekintetében az első jelentős lépés lenne.
Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatunkat támogatni, illetve elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)
