GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A területi folyamatok értékelését hallhattuk Vékony Miklóstól, amelynek kapcsán végül is átfogó kérdést tett fel a Kormány regionális politikájáról.
A területi politika kialakításához a területi folyamatok pontos diagnózisa kell, mert enélkül nem lehet a beavatkozások irányát meghatározni. Ezért a KTM elkészítette az országos területrendezési keretterv területi folyamatokat elemző kötetét, amelyre a képviselő úr is alapozta megfigyeléseit.
Ugyanakkor a kutatók olyan térbeli folyamatokat is feltártak, amelyek kezelése távol esik a regionális politikától, és nem kormányzati, hanem inkább önkormányzati feladat. Ilyen például a városon belüli szegregáció.
Vitatható a válság szétterülésének folyamata is, amely az írott anyagban szerepelt. A képviselő úr által lefestett térbeli differenciálódás részben ellentmond ennek. Egyes jelenségek terjedése - mint pl. a munkanélküliség - a fejlettebb térségekben még nem teszi okvetlenül indokolttá a válság szó használatát. A munkanélküliség lehet a válság jele, de bizonyos körben lehet az átalakulás jele is. Csak azokban a térségekben indokolt a válságtérség kifejezés használata, ahol megvannak a válság alapjai egyszerre a gazdaságban, a gazdasági és társadalmi szerkezetben.
Magyarországon többszörös egyenlőtlenségi rendszer alakult ki a területi folyamatokat tekintve. Létezik a főváros és a vidék közötti polarizáció, Nyugat- és Kelet-Magyarország között is, városok és körzeteik között, sőt egyes városokon belül, s a területi folyamatok igen sokrétűek, nehezen befolyásolhatók, és egy kormány sem vállalhatja a területi egyenlőtlenségek teljes megszüntetését. Ez tulajdonképpen elméletileg is lehetetlen, hiszen egy piacgazdaságban a területi folyamatokat elsősorban a reálszféra mozgásai, a gazdaság és a társadalom autonóm szereplői határozzák meg. Ugyanakkor a Kormánynak a káros gazdasági és társadalmi hatások mérséklése érdekében befolyásolnia kell a területi fejlődést. Ezt az eddigi gyakorlatban is igyekeztünk érvényesíteni.
A hatásos regionális politika kialakítása ügyében a képviselőtársam kérdésével kapcsolatban bizonyos illúziókat ezért el kell oszlatni. Senki ne várja rövid távon a kiegyenlítő politika látványos eredményeit, ugyanis a szocialista rendszerben a központosító fejlesztéspolitika hatására torz demográfiai, társadalmi és gazdasági struktúra alakult ki, az elmaradottság, a területi egyenlőtlenségek még évtizedekig jelentkezni fognak.
Amit ígérhetünk, az inkább aktív regionális politikának nevezhető. Az aktív területi politika kialakításának lényeges eleme volt már eleve a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium létrehozása, mely tulajdonképpen teljesen új intézmény a magyar közigazgatásban, s a hosszú távú érdekek érvényesítését hivatott szolgálni ágazati és területi érdekek összehangolásával.
Az aktív regionális politika sikeres eszközeként működött a területfejlesztési támogatási rendszer, amely nemcsak a területfejlesztési alapot jelenti. Ez alkalmasnak bizonyult arra, hogy átfogó fejlesztési programokat indítson el.
Az aktív területi politika jele, hogy az ágazati alapok rovására is növelhettük a területfejlesztési alapot, és ennek céljai prioritást kaphattak a költségvetési törvényekben egészen '92-ig, '93-ra ez sajnos nem jellemző.
A települési egyenlőtlenségek mérséklését szolgálja az önök által is megszavazott támogatás a legkisebb önkormányzatoknak, és szintén ilyen célokat szolgál a céltámogatási kiegészítő keret létrehozása.
A Kormány kihelyezett üléseken tárgyalta a legsúlyosabb helyzetben levő megyék, illetőleg régiók helyzetét, s nemrég fogadta el a Békés megyei programot, és kialakítás alatt van a Hajdú-Bihar megyével foglalkozó program. Működik már a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, illetőleg összevontan a borsodi és a hevesi program is, és létezik egy Nógrád megyei program is. De ezek mind csak kezdemények, végül is a regionális politika eredményességéhez évtizedes erőfeszítés kell.
A tárca kidolgozta a területfejlesztési törvényjavaslatot, amely a hatásos regionális politika alapnormája lesz, s amely nemcsak a Kormány, hanem a területi folyamatok egyéb alakítóinak is meghatározza a feladatait.
(15.50)
Szeretnénk elérni a törvény ez évi elfogadását.
Ebben a hónapban terjesztjük önök elé a területfejlesztési támogatások irányelveiről szóló országgyűlési határozat tervezetét, és ehhez csatolnánk a területi folyamatokról készített jelentést, valamint a területi politika feladatairól szóló előterjesztést. Ebből kiemelném a legfontosabb teendők egyikét: a középszintű intézményrendszer megerősítését. Ez a közigazgatás korszerűsítésével összhangban hajtható végre. Középszintű intézmények hiányában a területfejlesztés feladatai kormányzati szintre tolódnak fel, és ennek, sajnos, a tárca nem tud megfelelni, mert nagyon megnövekedtek az igények.
Törekvésünk: az eszközök bővítése az átfogó programok megvalósítása érdekében. Amíg ezek elérhetőkké válnak, marad az eszközrendszer finomítása és a belső erőforrások mozgósítása. Hangzatos célok hangsúlyozása helyett egyelőre a legsúlyosabb helyzetben levő térségek további leszakadásának a megállítása és a felzárkózás elősegítése lehet csak a célunk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)
