SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rudics Róbert képviselőtársam felvetésére kell reagálnom, ugyanis végig az motoszkált a fejemben, mintha ezt a házszabály-módosítást az motiválná, hogy egyesek számára savanyú lett a szőlő. Mert most Rudics képviselőtársam aggódik a Ház működőképességéért.
(18.20)
Kérdezem azt, hogy működik-e az a képviselőház, amelyik világcsúcsot állított fel az elmúlt három évben. Hát mit akar akkor az a képviselőcsoport? Még ennél is több törvényt hozzunk meg, vagy egyáltalán mi lehet a célja ennek a kezdeményezésnek? Vagy pedig esetleg egy látszatellenzéki párttal egyeztetve — nem akarom mondani, hogy milyen áron —, úgy vélik, hogy most el tudják érni azt a célt, amit egyéb módon nem tudtak elérni.
Az a kérdés, van-e jogunk Házszabályt módosítani most, amikor már néhány hónap van hátra, vagy ha van, miért most van jogunk. Véleményem szerint ennek a Háznak a működését nem most kellett volna meghatározni, hanem még mielőtt az első ülésre összejöttünk, vagy azt követően az első ülések valamelyikén.
Érdekes módon ugyanazokat a dolgokat egészen másképpen látjuk Rudics képviselőtársammal, mert ha önálló indítványokra nincs meg a lehetőség — ami különben nem befolyásolta a Parlament működését —, napirend előtti felszólalásokra sincs lehetőség, az interpellációkat a korábban már említett módon szabotálják, akkor azt kérdezem, hogy a képviselő milyen módon nyilvánulhat meg a Parlamentben. Akkor nyilvánvaló, hogy csak pártok fognak megnyilvánulni, s akkor a képviselői felelősség pártfelelősséggé fog süllyedni, és úgy vélem, hogy a választópolgároknak a véleménye akkor végképp alá lesz vetve a pártvéleményeknek.
A televíziós közvetítés nem most merült fel először ebben a Házban, és én azt hiszem, ha a nyilvánosságot megadtuk 1990 májusában, akkor ezt a nyilvánosságot nem szabad a jövőben sem elvenni, mert a nyilvánosságnak a kizárása még inkább szóbeszédekre adna lehetőséget, és a Parlament amúgy sem fényes népszerűségét tovább rontaná.
A Parlament működéséért már csak azért sem értem, hogy miért aggódik, és miért ilyen módon aggódnak az előterjesztők, mivel Mészáros képviselőtársam pontosan tegnap mutatott rá arra, hogy mit kellene tenni, milyen változtatásokat kellene annak érdekében hozni, ha valóban azt akarnánk, hogy a Parlament sikeresebben működjön, mint eddig. Ezek között a Házszabálynak a változtatása az ő interpretációjában — amivel különben magam is egyetértek —, vajmi kis helyet foglal el.
Bizonyos megszorítással egyet lehet érteni azzal a felvetéssel, amit Rudics képviselőtársam felvetett, hogy csak azok a parlamenti pártok alkothassanak frakciót, amelyeket az előző választáson a választópolgárok felhatalmaztak, hogy ide bekerüljenek, és 4%-ot elértek. De csak azzal a megszorítással lehet ezzel egyetérteni, hogyha mindazok a parlamenti pártok ezzel egyidejűleg kikerülnének a Parlamentből, akik annak idején, a választások idején becsapták a választópolgárokat. Azt hiszem, talán lennének akkor ilyen pártok is.
Végezetül engem aggodalommal töltene el az, ha itt csak pártérdekeknek megfelelően folyna a szavazás, és az egyéni képviselői vélemények alávetődnének a pártérdekeknek, és a képviselőt megválasztó 50-60000 ember véleménye bekerülne egy nagy kalapba, s végül elsikkadna a nem mindig az ország érdekeiben politizáló pártok szavazatai mögött.
Összefoglalva, mi ezt a módosítást nem támogatjuk, és bízom benne, hogy a Ház bölcsessége ugyanezt fogja tenni. Köszönöm szépen.
