BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bíróságokról szóló törvény harmadik, komolyabb módosításával kapcsolatos határozathozatala előtt állunk. Ennek a jelenlegi törvényjavaslatnak a célja és a tartalma lényegében eltér a korábbi kettő és a bírósági törvény átfogóan a bírák státusát és helyzetét sokkal mélyebben érintő javaslataitól, amely szerencsére már igen jó körülményeket és jó feltételeket eredményezett a bírósági törvény általunk elképzelt továbbfejlesztése érdekében.
Ami a mostani törvényjavaslatot illeti — mint arra talán szükségtelen emlékeztetnem önöket —, a bírák és a bíróságon dolgozók szolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályozatlanság indokolja elsősorban, hiszen a Munka Törvénykönyvének az elmúlt év során történt újrakodifikálása ezt a szférát, az igazságszolgáltatás egészét, beleértve a bíróságokat is, természetesen nem szabályozta, hiszen ez nem vonható sem a Munka Törvénykönyve, sem a közalkalmazotti, sem pedig a köztisztviselői törvény hatálya alá.
Ami a törvényjavaslat tartalmát illeti, azt hiszem, a lefolytatott bizottsági munka, valamint a tisztelt Országgyűlés plenáris vitája részleteiben is tökéletesen egyetértett — úgy gondolom, a hozzászólók túlnyomó többségének véleménye alapján — a javaslat céljával. Én nagyon röviden azokat a módosításokat szeretném csak érinteni, amelyeket nem látunk támogathatónak, és ennek nagyon rövid indokát szeretném elmondani.
Mindenekelőtt nem támogatnánk azt a javaslatot, amely egyébként az alkotmányügyi bizottságban többséget kapott, tehát annak ellenére nem támogatjuk, hogy a bizottság álláspontja ettől eltér, hogy a bírót a javaslatban írt móddal szemben csak hozzájárulásával lehessen ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni.
Azért nem támogatjuk ezt a módosítást, mert fogalmilag mást tükröz, mint amit a javaslat céloz. A kirendelés fogalmilag is nyilvánvalóan egy egyoldalú intézkedés, amelynek az a feltétele, hogy erre csak és kivételesen ideiglenesen, igazságszolgáltatási érdekből, de vezetői elhatározásból, tehát egyoldalú elhatározásból kerülhessen sor. Nyilván nem lehet ennek alapján a kirendelésnek az a feltétele, hogy a bíró hozzájáruljon, hiszen akkor ez egy másfajta jogintézmény, akkor ez egy áthelyezés, közös megegyezéssel szabályozandó intézmény lenne.
Ami a mostani szabályozást illeti, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ez a szabályozás a jelenlegi helyzettől eltérően kedvezőbb, hiszen jelenleg a bírákat évente lehet hat hónapi időtartamra ideiglenesen kirendelni más székhelyű bíróságra, ugyanakkor a javaslat erre a mi szándékaink szerint kétévente adna lehetőséget.
Ugyancsak nem támogatjuk az alkotmányügyi bizottság álláspontjától eltérően azt a módosító indítványt, amelyet őszintén szólva nem is nagyon tudok fogalmilag sem összeegyeztetni a jelenleg hatályos bírói törvény rendelkezéseivel, amelyet az ismert szavazati arányban elfogadtak önök több, mint egy évvel ezelőtt, lassan két éve, hogy tudniillik az összbírói értekezleten a javaslat szerint a bírók kétharmadának ilyen döntése esetén a megyei bíróság elnökének lemondási helyzetét eredményezné.
(16.50)
Nyilvánvaló, sem ebben a törvényben, sem máshol nem tudunk olyan megoldást támogatni, amely a kinevezéshez kötött munkakör címzettjét a kinevezéstől teljesen független másik testület döntésével hozná abba a helyzetbe, hogy a kinevező szándékával ellentétben a vezetői megbízásra, felmentésre vagy megszüntetésre kerüljön.
A módosító javaslatok közül továbbá azt a javaslatot, amely a bíró szolgálati viszonyának a tartalmára vonatkozó minden kérdést, tehát a bíró jogait és kötelességeit kizárólag törvényben kívánja szabályozni, szintén nem tudjuk támogatni. Nemcsak azért, mert ellentétben állna a jelenleg hatályos és jó gyakorlatot eredményező s az önök felhatalmazása alapján különböző alacsonyabb szintű jogforrásokban szabályozott kérdés részletes és lehetséges szabályozási módjával s metódusával, hanem azért sem, mert egyszerűen gyakorlatias megoldásokkal és követelményekkel állna szemben, hiszen a bíró szolgálati viszonyának valamennyi fontos elemét illetően ez a mostani törvénymódosítás, részletes szabályozás a lehető legszélesebb körben eredményezhet, ugyanakkor bizonyos esetekben — akár a bér, akár a létszámügyek területén vagy éppen az ügyviteli szabályozásban nyilván elképzelhetetlen — törvényi szintű szabályozást. Ennek az operatív esetekhez, a konkrét napi gyakorlathoz történő alkalmazása egyszerűen elképzelhetetlenné tenné, hogy törvényben igen nehézkes módosítással vagy módosítási lehetőséggel szabályozzuk. Ez az indoka annak, hogy miért nem támogatjuk tehát azt a javaslatot, amely valamennyi bírói ügyben a bírák bármilyen tekintetű jogát és kötelességét törvényi szabályozásra utalja.
A bírák otthondolgozási kedvezményének alanyi jogként történő megadására irányuló javaslatot ugyancsak nem tudjuk támogatni. A javaslat szerint ez a bíróság elnökének a jogkörébe tartozó kérdés. Nyilván nem tudunk egyetérteni annak a módosításnak az irányával és tartalmával, amely az otthondolgozás kedvezményét a bíró számára alanyi jogon tenné lehetővé. Ez nemcsak fogalmilag — és azt hiszem, bővebb indoklásra nem is szoruló módon —, ellentétes lenne mindenféle állami intézménnyel, állami szervezettel, amelyet vezetnek, de egyszerűen gyakorlatilag sem kivitelezhető, hiszen nagyon sok bírói hatáskörű bírói munka olyan jellegű, ami otthon nem végezhető el. Például a nem tárgyaló bírák — mondjuk — a cégbírák esetében ez nem is valósítható meg. Egyébként elvileg is aggályos, hogy a bíró a munkájának kötetlen munkarendben való végzésére a törvény erejénél fogva legyen jogosult, anélkül, hogy ennek indokoltságát a bíróság elnöke vizsgálhatná.
Természetesen azt mi magunk javasoltuk, hogy a bíróság elnöke a konkrét körülmények ismeretében a bíró otthondolgozását engedélyezze, illetőleg ezt az engedélyt visszavonja a körülmények megváltozása folytán.
Ugyancsak szükségtelennek tartjuk, és ezért nem támogatjuk a törvény módosítása kapcsán beadott azon javaslatot, amely a munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából külön, ennek hangsúlyozásával a bírói függetlenség fogalmának bármilyen, munkáltatói jogú gyakorlása körében elszenvedett sérelmét külön nevesítve, a fegyelmi bírósághoz fordulást eredményezhetné a bíró részére.
Mi a törvényjavaslat 15. §-ával beiktatandó új — a bírósági törvény számozását követve 71/D. § szerinti — módon természetesen magunk is azt kérjük, hogy a bíró a munkáltatói jogokat gyakorló vezető intézkedése ellen a szokásos módon, 15 napon belül a Munkaügyi Bírósághoz fordulhasson. Ez teljes mértékben magában foglalja a bírói függetlenséget sértő intézkedés elleni jogorvoslat lehetőségét is. Ezen túlmenően sor kerül egy fegyelmi eljárásra is, ha a munkáltatónak a bírói függetlenséget sértő intézkedése a vezető részéről fegyelmi vétséget valósítana meg.
Mindezeket tartottam lényegesnek és szükségesnek kiemelni azon módosító indítványok köréből, amelyeket nem látunk támogathatónak, egyébként pedig a módosítások nagy részét mi magunk is támogatjuk, és ennek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatot a támogatott módosításokkal együtt szíveskedjék elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)
Határozathozatal
