PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Hatvani Zoltán a bizottsági együttes jelentés 20. pontjában a 3. § (1) bekezdésének elhagyását javasolja a 10209-es számú módosító indítványában. Ugyanő módosító javaslatot tett 10765-ös szám alatt, ez a jelentés 32. pontjában található.
A módosító javaslatok lényege az, hogy az állam biztosítsa a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetését.
A Kormány előterjesztése ezzel szemben mindössze azt mondaná ki, hogy az állam hozzájárul ezekhez a költségekhez.
Tisztelt Országgyűlés! Ha a kormány-előterjesztés kerül elfogadásra, a hozzájárulás mértéke feltehetően a mindenkori költségvetés állapotának a függvénye lesz, nem pedig a fenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges pénzeszközök biztosítása.
Természetesen előre látható az, hogy amennyiben kevés lesz a pénz a pálya fenntartására, akkor azt feltehetően a mellékvonalak fenntartása fogja megsínyleni, nem pedig a fővonalaké.
A mellékvonalak közül most is nagyon sok igen rossz állapotban van, mert évtizedek óta keveset költöttek rájuk. Kételyeim vannak ezért egyes vonalak további működésével, működőképességével kapcsolatban. Arra nem gondolok, hogy bizonyos mellékvonalak teljes megszüntetése szóba jöhetne, ezt egyébként a Kormány is többször cáfolta, az azonban elképzelhető, hogy a forgalom átmenetileg szünetelhet emiatt.
A hozzáértők véleménye szerint a néhány évi szüneteltetés is nagyon súlyos károsodást okozna a pálya állapotában, nem is szólva az érintett régió életében. Néhány évtizeddel ezelőtt a vágányok felszedése következtében nagyon sok település vált hátrányos helyzetűvé, és sorvadásnak is indult. Ne kövessünk el hasonló hibát, hosszú távon gondolkodjunk, hiszen a vasút szerepe rövid időn belül felértékelődhet. Mire gondolok, amikor ezt mondom?
Egyrészt arra, hogy az úthálózatunk, az úthálózathoz kapcsolódó hidak állapota nem kifogástalan, nem bírná el azt, hogy hirtelen a vasútról nagyobb forgalom terelődjön át a közútra. A hidak esetében nagyon gyakori a súlykorlátozás.
Választókerületemben, a vésztői vonalon is fennáll az átmeneti szüneteltetés veszélye, és többek között a Vésztőt és Szeghalmot összekötő híd is tíztonnás súlykorlátozás alatt áll, alig elképzelhető, hogy vasúti összeköttetés nélkül a teherforgalom zökkenőmentes legyen.
Magyarországon viszonylag kevesebb az autó, a személygépkocsi mint Nyugat-Európában. Igaz, hogy ott a vasúti mellékvonalak száma jóval alacsonyabb a magyarországinál, de éppen ez magyarázza azt, hogy nincs is szükség annyira a mellékvonalakra, hiszen a személygépkocsi-sűrűség és az utak állapota lényegesen jobb.
Sajnos, azt kell mondani, hogy a vasúti személyszállítás bizonyos mértékig azért is csorbát szenved, mivel nagyon kevés az utaslétszám, kihasználatlanok a személyszállító vagonok a szárnyvonalakon legtöbb esetben. Bizony azt kell mondani, hogy az emberek számára — mivel gondot okoz a megélhetés — kevesebb jut arra, hogy kiránduljanak, látogatóba menjenek.
Ez feltételezhetően az elkövetkező években, a jövedelmi viszonyok változásával valószínűleg szükséges lesz, és jobb lesz a kihasználtsága.
Valószínűleg a vasúti teherszállítás is változni fog a későbbiek során, javul a pozíciója, egyrészt a környezetvédelmi előírások megszigorítása, az új környezetvédelmi törvény következtében, feltételezhetően a közútról a vasútra helyeződik át a teherszállítás egy része; lényegesen kedvezőbb környezetvédelmi szempontból a vasút.
(18.00)
Másrészt ha javul az ország gazdasági helyzete, feltételezhetően nő a szállítandó termékek mennyisége is. Gondolok itt főleg a mezőgazdasági termékekre, hiszen ezek a szárnyvonalak általában gyengén iparosodott területeken vannak, viszont ha a mezőgazdaság pozíciója valamelyest javul, akkor nőhet a szállítandó termékek mennyisége. Ezt mutatja egyébként az is, hogy az utóbbi időben talán mintha nőne az iparvágányok iránti igény is.
Feltehetően javítani fogja a vasúti teherszállítás jövedelmezőségét az, hogy csökken a különbség a közúti, illetőleg a vasúti teherszállítás ára között. Gondoljunk itt arra is, hogy a HTO-felhasználás megszigorítása bizonyos mértékig máris megdrágította a közúti fuvarozást.
Ez a téma egyébként bizonyos mértékig kapcsolódik a területfejlesztéshez is, amit most tárgyal a Parlament. Jó lenne, ha elgondolkoznának azon, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagyon sok település nehezen heverte ki azt, hogy az iskolát megszüntették az adott településen, a postatörvény végrehajtása során fennáll annak az esélye, hogy a posta is megszűnik a kistelepülésen. Nem volna szerencsés, ha esetleg a vasúti közlekedés is háttérbe szorítaná ezeket a kistelepüléseket.
Végezetül kérem képviselőtársaimat, hogy a felsorolt módosító indítványokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
