SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm ezt a kérdést, hiszen egy nagy fontosságú szogáltatószektor privatizálásának előkészítése folyik. Ez a tervezett értékesítés átgondolt, valamennyi érintett féllel egyeztetett privatizáció várhatóan nem jár semmilyen belátható negatív következménnyel a szolgáltató szektorra, ellenkezőleg. A célja az ennek a privatizációnak, hogy szakmai befektető bevonásával tőkeemeléses privatizáció valósuljon meg, hogy ezeknek a cégeknek a technológiai színvonala tudjon emelkedni, és azzal a szándékkal valósuljon meg, hogy javuljon ennek során a működés hatékonysága, és egy új vezetési tudás is bejöjjön a cégbe.
A privatizáció kétlépcsős folyamat lesz. Az első lépcső az áramszolgáltató vállalatok részleges privatizációja, amely tartalmazza a jegyzett tőke 10%-ának megfelelő részvényhányad kárpótlási célú felajánlását, tartalmazza 15% elkülönítését és felajánlását a társadalombiztosítási vagyonátadás keretében, és 15% értékesítését a jegyzett tőkéből, de csak olyan szakmai befektető számára, amely 1994 folyamán kötelezettséget vállal egy 10-15% nagyságrendű tőkeemelés megvalósítására is.
A privatizációs elképzeléseket az érintettek a gazdasági kabinetben megtárgyalták. A konkrét kérdésekkel kapcsolatban:
Ez a részleges privatizáció a magyar villamosenergia-ipar egésze fölötti állami kontrollt nem érinti, mivel az MVM Rt. 50+1%-os döntési és állami tulajdoni előírása a 126-os kormányrendeletben megmarad.
Másodszor: az áramszolgáltatók részleges privatizációja során egy hosszú távú szemlélettel bíró szakmai tulajdonos bekapcsolódása szükséges tulajdonosként. Kétségtelen tény, hogy a költségarányos árak bevezetése ma társadalompolitikailag elfogadhatatlan lenne — erre 1996 körülig egy folyamattal kerülhet sor. Hogyha azonban előre látja a vevő ennek a folyamatát, akkor azt hiszem, minden szempontból megnyugtató.
Harmadszor: egy egyfordulós nyílt pályázat keretében került sor a tanácsadó kiválasztására. Ennek a szempontjai a következők voltak: ismerje a privatizációs célokat, és dolgozzon ki azokra egy reális programot; a végrehajtás időbeli ütemét tudja tartani; hogy milyen privatizációs tapasztalatai voltak a tanácsadónak, milyen szakmai kapcsolatai vannak és mi a díjazás mértéke és struktúrája. Ezek voltak azok a szempontok, amelyek alapján a kiválasztás megtörténik.
Az erősáramú berendezéseket gyártó iparra vonatkozik a negyedik kérdése: döntően befejeződött a privatizáció, és versenyhelyzet van ebben a szektorban, ezért a kérdés abból a szempontból, hogy ki a beszállító — éppen mert versenyhelyzet van — már nem releváns.
(14.30)
A képviselő úr egy fővárosi erőmű privatizációjáról is érdeklődött, ez még nem valósult meg, és nem lehet erről privatizációs tapasztalatokat mondani.
Képviselő úrnak természetesen felajánlom, hogy a Vagyonkezelő Ügynökség munkatársai minden részletkérdésben állnak rendelkezésére, rendkívül fontos ügyről van szó, ezért felkértem — tájékoztatásul elmondom — az ÁVÜ igazgatótanácsát, hogy az áramszolgáltatók privatizációja kapcsán folyamatosan konzultáljon az Országgyűlés gazdasági bizottságával.
Mivel az első nagy jelentőségű közszolgáltató szektor privatizációjáról van szó, ezt a döntést nemcsak az ÁVÜ IT fogja meghozni, hanem a Kormány elé fogom terjeszteni az ezzel kapcsolatos döntést. Ez úgy gondolom, kellő alapot ad arra, hogy megfontolt döntés szülessen. Köszönöm kérdését. (Taps a jobb oldalon.)
