SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Dragon képviselőtársam! Mielőtt az öt kérdésére választ adnék, engedje meg, hogy röviden egy bevezetőt mondjak, és ismertessem, hogy az árverésre kijelölt területeket felül kell vizsgálni, és az előírt adatokat át kell adni a megyei kárrendezési hivatalnak. Ez a földhivatalok feladata. Ezek az adatok — amelyeket át kell adni — többek között a pontos terület és az aranykorona-érték, a művelési ág és a pontos térképi ábrázolás.
Az adatok felülvizsgálata, felmérése és átadása a földhivatalok feladata, amely igen jelentős mértékű munkát és költségkeretet igényelt.
A képviselő úr kérdései a kárpótlási munkafolyamat ezen fázisaira vonatkoznak; így a feltett kérdések sorrendjében szeretném azokra a választ megadni.
Az első kérdés az, hogy az illetékes földhivatalok fel tudják-e mérni a kárpótlási földalapokat olyan időpontig, hogy az árverések szabályosan meghirdethetők legyenek? A válaszom az, hogy a felmérendő terület több mint 2 millió hektár, amelyből még 500000 hektár felmérését a jelenleg érvényben lévő előírások szerint ez év végére be kell fejezni. Már a kárpótlási folyamat indulásakor tudtuk, hogy a földhivatalok ezt a munkát csak vállalkozók bevonásával, jelentős mértékű költségkeret biztosítása mellett tudják perfektuálni.
Éppen a költségkeret biztosításának problémája miatt is, továbbá más, nem az FM-hez kapcsolódó kérdések miatt támogattuk az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határidő-módosítási javaslatát 1994. július 30-ra vonatkozóan.
A második kérdése: amennyiben az árverést azért kell elhalasztani, mert a meghirdetés napjáig az nem fejezhető be, milyen formában s milyen jogszabályi felhatalmazással halasztható el az árverés? A válaszom: az árverés időpontjának megállapítását — ebből következően annak felfüggesztését, illetőleg a meghirdetés visszavonását — értelemszerűen az első kárpótlási törvény 20. §-a teszi lehetővé, amely az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal, illetve a megyei kárrendezési hivatal jogkörébe tartozik.
A harmadik kérdése: indokolt-e a szigorú határidő előírása, hiszen ismerjük, hogy az országban — és így Pest megyében is — jó néhány gazdaság tekintetében nincs jogerős földalapkijelölés, és ezeknél a gazdaságoknál akár másfél, két évre is kitolódhat az árverés lebonyolítása. Válaszom arra a kérdésre, hogy indokolt-e a jelenleg érvényes szigorúnak ítélt határidő: azt tudom mondani, hogy az Országgyűlés által elfogadott határidővel kapcsolatosan a végrehajtásért felelősöknek csak egy hivatalos magatartása lehet. Nevezetesen az, hogy a legjobb tudásuk szerint a határidőt betartsák. Nem tudom véleményezni, illetve teljesen akadémikus a véleményezésem, mert semmilyen gyakorlati kihatása nincs a törvény szigorú előírására, illetve a képviselő úr által szigorúnak mondott előírásra.
A negyedik kérdése az, hogy az állami földek kijelölésénél milyen garanciát kaphatnak azok a települések, amelyeknél az 1000 forint/aranykorona megegyezéses értékén felüli volt az árveréseken kialakult átlaglicitérték? A válaszom pedig az, hogy az állami területek pótkijelölése során a jelenlegi jogszabályok nem tartalmaznak garanciát azon települések részére, ahol az eddigi árveréseken 1000 forint/aranykorona fölötti értékek alakulnak ki. Természetesen ide mondhatom, hogy a bizonyos 20%-os mértékig — a termelőszövetkezet által licitálásra bocsátott aranykorona-érték 20%-áig — az állami tulajdon is felel a kárpótlási földalapért. Így az állami gazdaságok is… (Az elnök a poharát kocogtatva jelzi az idő múlását.) Igen, bocsánatot kérek.
