SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Izsó képviselőtársam! Az I. kárpótlási törvény szerint kárpótlásra bocsátani csak tehermentes ingatlant lehet. Ha valahol a dolog nem így történt, akkor természetesen az egy műhiba, egy törvénysértő állapot. Ezt valamilyen módon kezelni kell. Nem mondom azt, hogy nem történhetett meg — mert történhet műhiba —, de a kárpótlási hivatalok hivatalból kötelesek ellenőrizni, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő.
Ha ez mégis megtörténik, akkor földhivatali eszközökkel ezt a kérdést érdemben kezelni nem lehet. Nem lehet azért, mert a jelzálogjog törlésére a Földhivatal csak akkor jogosult, ha annak alapjául szolgáló okirattal rendelkezik. Magyarul: ha a jelzálogjog jogosultja és a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa között van valami megállapodás a törlésre vonatkozóan.
Ha ezt annak rendje-módja szerint a Földhivatalhoz benyújtják, akkor a Földhivatal köteles azt a meghatározott hivatali kötelességei között törölni. De ha nincs ilyen megállapodás — és nincs ilyen kérelem a megállapodás alapján —, akkor, sajnos, mi nem tudunk ezzel mit tenni.
Az a kérdése a tisztelt képviselőtársamnak, hogy tettem-e már, ha igen, milyen intézkedéseket a földkiadó és földrendező bizottságok felé a kijelölt földek tehermentesítésére, megbocsásson, de kétszeresen is értelmezhetetlen.
Értelmezhetetlen azért, mert ahogy az előbb elmondtam, ehhez a földkiadó bizottságoknak — ha úgy tetszik — nincsen közük, legfeljebb ők is szorgalmazni tudják ezt az érdekelteknél; a jelzálogjog jogosultjánál, illetve az ingatlan tulajdonosánál.
Másrészt pedig a törvény semmilyen jogosítvánnyal nem ruházza fel a földművelésügyi minisztert abban a vonatkozásban, hogy e bizottságok fölött valamilyen hatósági jogkört gyakoroljon. Ilyen körülmények között tehát nincs módomban a törvény rendelkezései szerint velük kapcsolatosan semmilyen intézkedést tenni.
A következő kérdése az a képviselő úrnak, hogy hogyan kerül a tulajdonjog bejegyzésre a kárpótlásra jogosultak részére.
El szeretném önnek mondani azt, hogy a Földhivatalnak hivatalból kötelessége a tulajdonjog bejegyzése is. Ezt folyamatosan végzik a földhivatalok az ingatlanok birtokbaadásával, illetve még a kárpótlást megelőző földalap-kijelölésekkel párhuzamosan, és ahogy a kapacitásuk ezt lehetővé teszi, úgy tesznek eleget ennek a feladatnak.
Éppen most van egy kormány-előterjesztésünk annak érdekében, hogy további 500 millió forintot kapjanak a földhivatalok az ezzel kapcsolatos többletkiadásaik fedezésére, annak érdekében, hogy ezt a munkát maradéktalanul — és lehetőség szerint egy optimális időn belül — el tudják végezni.
A földhivatalok eligazítást kaptak arra vonatkozóan, hogy rendkívül indokolt esetben, például ha jelzálogjoggal kívánják az ingatlant megterhelni, kölcsönt kívánnak felvenni, akkor soron kívül intézzék el a tulajdonjog-bejegyzést, azoknak a kárpótoltaknak a javára, akik ilyen dolgot szeretnének tenni.
Végül az ön legutolsó kérdése az, hogy a kárpótlási jegyet mibe fektesse be a tulajdonos. Kérem, én elmondhatom, hogy a törvényben milyen lehetőségek vannak, de azt gondolom, ez egy piaci kérdés, amit erről a helyről én nem tudok megválaszolni olyan értelemben, hogy az használható legyen az illető tulajdonosnak az adott pillanatban.
Ha saját jogon szerezte a kárpótlási jegyét, akkor lehet vele természetesen árverésen részt venni, fel lehet használni önkormányzatilakás-vásárlásnál, fel lehet használni a privatizáció során, és el lehet idegeníteni a piacon, az most egy más kérdés, hogy mennyiért és hogy az illetőnek megéri-e vagy sem. Köszönöm szépen, és kérem, hogy fogadja el a válaszomat. (Szórványos taps.)
