SZILI SÁNDOR (MSZP)
SZILI SÁNDOR (MSZP)
SZILI SÁNDOR (MSZP) Köszönöm. Tisztelt Miniszter Úr! A széles közvélemény előtt is ismert, hogy az Állami Vagyonügynökség mindig és mindenkor a törvények betartásával működik. Ezt támasztja alá Szabó Tamás miniszter úr válaszlevele is, melyet Szalay Gábor képviselőtársam interpellációjára adott, és amelyből kiderül, hogy az adott témában is törvényes úton járt el az állami vagyonkezelő szervezet.
Ezért volt számomra nemcsak meglepő, de szinte hihetetlen, amikor az egyik ágazati szakszervezet megkeresett problémájával. Ugyanis arról van szó, hogy az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete sérelmezi, hogy a működési területéhez tartozó vállalatok privatizációs ügyeinél az érdemi elbírálást végző privatizációs ágazati bizottságba a szakszervezet képviselőit nem hívják meg. Ez véleményem szerint ellentétben van az ideiglenes állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény 67. §-ával, mely az érdek-képviseleti szervek meghallgatását írja elő privatizációs ügyekben. Bár az is igaz, hogy az igazgatótanácsban van a szakszervezeteknek delegáltja, de a privatizációs ügyek nagy többsége az ágazati bizottságban dől el.
Az említett szakszervezet elnöke ezzel kapcsolatos panaszait jelezte Csepi Lajosnak, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának. Csepi úr válaszlevelében olyan megállapításokat közöl, amelyek nemcsak az érdekvédelmi szervezetnek, de nekem is több meglepetést okoztak. Idézek a levélből:
"Tisztelt Elnök Úr! Szíves tájékoztatásul közlöm, hogy a privatizációs ágazati bizottság működéséről a Vagyonügynökség szervezeti és működési szabályzata rendelkezik, amelyet a Kormány hagyott jóvá, és ennek végrehajtása számunkra kötelező. Az SZMSZ rendelkezése alapján az ágazati bizottságokban a munkavállalók érdekeit a Munkaügyi Minisztérium meghívottja képviseli. A Kormány azért döntött e megoldás mellett, mert számot vetett azzal a ténnyel, hogy az országban működő mintegy 90 képviselet egyidejű bekapcsolása a bizottság munkájába olyan egyeztetési terhet róna az ÁVÜ-re, amely a döntéseket rendkívüli mértékben lelassítaná." Eddig a levél.
Az első meglepetést az okozta, hogy Csepi úr az SZMSZ miatt nem tudja meghívni a szakszervezeteket. Ugyanis ismereteim szerint a működési szabályzatban leírtak meghatározzák az állandó tagokat, de ugyanakkor további képviseletek meghívására is lehetőséget adnak. Ezért mint meghívottak lehetnek jelen, akiknek meghívására az igazgatónak van felhatalmazása.
A másik meglepetésem, hogy a levél szerint a szakszervezetek meghívása, egyeztetése nagyon nagy terhet róna az ÁVÜ-re. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Érdekegyeztető Tanács privatizációs bizottságának munkavállalói oldala az egyeztetést felvállalta. Ezen az értekezleten az ÁVÜ képviselője is jelen volt.
Végül a válaszlevél számomra azért is volt meglepő, mert eddig még Munkaügyi Minisztérium nevű ágazati érdek-képviseleti szervezettel nem találkoztam. Előző munkahelyemen a munkapad mellett eltöltött évtizednyi tapasztalat alapján tudom, hogy már az előző rendszer is megpróbálta államosítani az érdekvédelmet. De azt azért nem jelentette ki ex cathedra, hogy a munkavállalói érdekeket a Munkaügyi Minisztérium meghívottja képviseli.
Tisztelt miniszter úr! Ezután kíváncsian várom válaszát a következő kérdéseimre:
1. A Kormány milyen meggondolás alapján sorolja a Munkaügyi Minisztériumot az érdekvédelmi szervezetek közé?
2. Milyen eredményt hozott eddig a Munkaügyi Minisztérium meghívottjának érdek-képviseleti tevékenysége?
3. Nem gondolja-e miniszter úr, hogy a privatizációs ágazati bizottság tevékenységében is valódi érdekképviseletre lenne szükség?
Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.)
