KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy nagyon röviden válaszoljak a vitában elhangzott képviselői észrevételekre, megjegyzésekre.
Előrebocsátom, hogy azoknak a képviselői módosító javaslatoknak az elfogadását fogom támogatni, amelyek a jogalkalmazás szempontjából pontosabbá teszik magát a normaszöveget. Ilyennek tekinthetők a 6. és 7. §-okra, valamint a mellékletekre vonatkozó módosító indítványok. E javaslatok elfogadása esetén ugyanis egyértelművé válik, hogy az Országos Képzési Tanács látja el a szakképzési alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat.
Egyetértek azon javaslatokkal, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a hozzájárulási kötelezettség helyi teljesítésével és a központi támogatással megvalósult fejlesztést egyaránt védje a törvény, az elidegenítési és a terhelési tilalom előírásával.
(18.40)
Egyetértek azzal is, hogy azonos megítélés alá kerüljön a szakmunkásképzés és a szakképzési alapból nyújtott támogatás.
Elfogadásra ajánlom azt a módosító indítványt, amelyik arra irányul, hogy a volt vállalati tanműhelyi létesítmény további működtetésének indokoltsága tekintetében kötelező legyen megkérni a megyei, fővárosi munkaügyi tanács véleményét.
Meggyőződésem, hogy ez a módosítás segíteni fogja a döntések megalapozottabbá tételét és a szakképzési eszköz célirányosabb felhasználását. Ugyanakkor nem tudom támogatni azon indítványokat, amelyek a törvény hatályának és a szakképzési alapból nyújtható támogatások körének a kiterjesztésére vonatkoznak. Mivel a külföldiek részvételével működő vegyes vállalatok, még ha a külföldi fél részesedése a 100%-ot is eléri, belföldi székhelyű társaságnak minősülnek, s ők a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, ezért a társasági adóról szóló törvény által meghatározott adóalanyok ismételt föltüntetését feleslegesnek tartom.
Ugyanakkor a külföldi székhelyű szervezeteket, amelyek belföldön csak telephellyel rendelkeznek, a szakképzési hozzájárulás és a szakképzési alap rendszerébe bevonni nem lenne célszerű.
Ami a Nemzeti Szakképzési Intézetre vonatkozó módosítási indítványt illeti, szintén nem tudok egyetérteni. Az intézet támogatásával összefüggő javaslatunk ugyanis pontosan azt a célt szolgálja, hogy a törvény rendelkezése legyen összhangban az államháztartási törvény előírásaival. A törvény jelenleg hatályos szövege szerint: "A szakképzési alapból támogatást kell biztosítani a Nemzeti Szakképzési Intézmény működésének költségeihez." A működési költség támogatását fogalmazza meg tehát kötelező jelleggel.
A Kormány törvényjavaslata ugyanakkor az államháztartási törvénnyel való összhang miatt a szakképzési alapból történő hozzájárulást a Nemzeti Szakképzési Intézetnek a szakmai oktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez írja elő. A hozzájárulás biztosításával kapcsolatban határozott álláspontom, hogy a törvény a "kell" megfogalmazást tartalmazza a "lehet" helyett.
A törvényjavaslat előkészítésével kapcsolatos megjegyzésekre: szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy az Országos Képzési Tanács 1993. március 9-i és április 27-i ülésein foglalkozott a szakképzési hozzájárulással és a szakképzési alapról szóló törvény módosításának tervezetével. Ezt követően a normaszöveg alapvetően olyan értelemben változott csupán, amennyiben azt az időközben elfogadott szakképzési törvény igényelte. Ezek alapvetően jogtechnikai jellegű változások voltak. (Folytonos zaj.)
Tisztelt Országgyűlés! A széles körű egyeztetés eredményeként kimunkált és kivételes eljárásban tárgyalt törvényjavaslat a gyakorlati képzés feltételeinek jobbítását szolgálja, és hatása jelentős, megalkotása szükségszerű.
Mindezek alapján kérem, hogy a Parlament a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)
Határozathozatal
