NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégeink! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája előtt vázoltam az előkészítés során figyelembe vett, és a határozat meghozatala szempontjából is fontos történelmi, társadalmi és nemzetközi összefüggéseket. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elfogadása kiemelkedő jelentőségű.
A magyar törvényhozás térségünk egyik égető kérdésének szabályozását vállalta, és másfél évszázados késéssel történelmi adósságként teljesíti a magyarországi viszonyokra, sajátosságokra építve. Az ügy jelentőségét igazolja az alapos jogszabály-előkészítő folyamat is, amelynek néhány részletére kívánok csak kitérni.
Tisztelt Országgyűlés! A Kormány 1992. június elején terjesztette be a Parlamenthez a törvényjavaslatot, ezt megelőzően több tervezet készült. Ezek sorában megemlítem a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság, az Igazságügyi Minsztérium, a magyarországi kisebbségi szervezeteinek konzultatív fórumaként működő Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztalának és a Nemzeti és Etnikai Kisebbség Hivatalának tervezetét.
1991 júniusától a Kisebbségi Kerekasztal és a Kisebbségi Hivatal az általuk készített törvénytervezetek összehangolását kísérelték meg, melynek eredménye az 1991. szeptemberi tervezet volt. Ezt követően a jogalkotásról szóló törvény előírása szerint a tervezet államigazgatási egyeztetésre, továbbá a Kormány által felállított kodifikációs bizottság részéről a szöveg jogi szakszerűsége szempontjából történő megvizsgálására került sor. Mindezzel párhuzamosan politikai és szakértői tárgyalások folytak a kisebbségi szervezetekkel és a Kisebbségi Kerekasztallal is. A velük való megegyezés szándéka vezette a Kormányt akkor, amikor több olvasatban tárgyalta a szaktárcák közreműködésével elkészített tervezetet, majd benyújtotta törvényjavaslatát az Országgyűléshez.
Tisztelt Ház! Ismeretes, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslat általános vitáját 1992 szeptemberében megkezdte. Ezzel párhuzamosan az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága szakértői előkészítő munkacsoportot hozott létre a hat párt képviselőiből, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Kerekasztal szakértőinek bevonásával.
Ezek a hatpárti szakértői tárgyalások 1992 decemberéig tartottak. Ezt követően ez év márciusáig a hat parlamenti párt képviselői mintegy 1500 oldalnyi szakértői anyag birtokában politikai egyeztető tárgyalásokat folytattak. Ezek eredményeként a törvényjavaslat egyes vitás pontjait illetően politikai megállapodásra jutottak.
Úgy gondolom, hogy a hatpárti politikai megállapodással elhárult a törvény elfogadásának akadálya. Kiemelendő, hogy az Európai Tanácsnak az 1992 őszén megküldött törvényjavaslatra érkező pozitív véleménye szerint Európában is ritka az az önkormányzati forma, amit a javaslat tartalmaz. Előremutató a kisebbségek normatív meghatározása, a szabad identitásválasztás elve, a közösségi jogok szabályozása, valamint a személyi elven alapuló kulturális autonómia.
A törvényjavaslat előkészítésének kétéves időszakát indokolja tehát az ismertetett több tervezet elkészítésének időtartama, a kérdés szabályozásának jogi és politikai szempontú bonyolultsága, valamint az, hogy a kisebbségek jogainak ilyen átfogó jellegű szabályozásához egyetlenegy európai országban sem állt rendelkezésre megfelelő minta.
Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyoznom kell, hogy a hosszas egyeztetési folyamatban, mely a politikai pártok, a kormányszervek és a kisebbségi szervezetek között is folyamatos volt, minden érintett, így a kormányszervek is nagy kompromisszumkészségről tettek bizonyságot. Több képviselőtársam is elismerően nyilatkozott mindkét oldalról a törvény vitája során tanúsított konszenzuskeresésről, konszenzusról, mint a demokrácia fokmérőjéről.
E politikai kompromisszummal együtt is a törvény a hazai kisebbségek jogi helyzete átfogó szabályozásának megfelelő alapját fogja adni. Engedjék meg, hogy ezúttal is megköszönjem a javaslat előkészítésében, egyeztetésében és vitájában részt vevő politikai pártok, képviselőtársaim, társadalmi szervezetek és kormányszervek képviselőinek aktív közreműködését, konstruktív kritikai elemzésüket, javító szándékukat.
Azt is tudomásul kell vennünk, hogy nehéz konszenzust teremteni a törvényjavaslat által elismert 13 népcsoport között. Különböző területi elhelyezkedésű, szórványban és etnikailag vegyesen élő kisebbségekről van szó, akik különböző hagyományokkal, kulturális önazonossággal rendelkeznek. Alapvető céljaik azonosak. Helyzetük sajátosságából adódóan azonban egymástól eltérő érdekekkel is bírnak. A törvényjavaslat a jogegyenlőség talaján állva szabályozza a kisebbségek jogait, gyakran keretjelleggel, biztosítva számukra a jog által nyújtott lehetőségek közti választást.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja az aktív kisebbségvédelem. Egyik alapvető dilemma a törvény jogalanyai körének meghatározása volt. Ezt a kisebbség fogalmi meghatározásával és a hazánkban honos népcsoportok felsorolásával oldottuk fel, figyelemmel arra, hogy a kisebbségek a regisztráció, azaz a törvény alkalmazása szempontjából történő számbavétel minden formája elől elzárkóznak. A politikai és szakértői tárgyalások is megfelelőnek találták ezt az alapvető szabályozási módot.
A törvényjavaslat a szabad identitásválasztás elvére épül. Az egyéni kisebbségi jogok megfogalmazásán túlmenően a kisebbségek közösségi jogainak elismerésére és az egyesülési jog alapján történő önszerveződés mellett a helyi és országos önkormányzatok létrehozásának lehetősége, valamint a kisebbségek kulturális autonómiájának megteremtése kiemelkedő jelentőségű.
A hatpárti tárgyalások résztvevői mindezekkel egyetértettek. Módosító javaslataik elsősorban az önkormányzatok, illetve a finanszírozás kérdéskörét érintik. Az idő rövidségére tekintettel csak a legfontosabbakra kívánom felhívni a figyelmet, azokra, amelyek megítélésem szerint a törvényjavaslat szabályait leginkább erősítették. Hatpárti módosító indítvány irányult arra, hogy az állampolgárok jogosultak legyenek valamely kisebbséghez való tartozásukat titkosan, név nélkül, a népszámlálás során megvallani. A hatpárti politikai megállapodással megmaradt más elnevezésekkel a javaslatnak a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó hármas rendszere. A kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése érdekében bővült a kisebbségi önkormányzatok jogköre. Megváltozott az eredeti javaslathoz képest a kisebbségi országos önkormányzat megválasztásának módja.
(19.50)
Ennek értelmében a már megalakult helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői, illetve szószólók elektorokként részt vesznek az országos kisebbségi önkormányzat megválasztásában. Ahol nem alakul helyi kisebbségi önkormányzat, a kisebbségi polgárok közvetlenül választhatnak elektorokat.
Bővültek a kisebbségi országos önkormányzat feladat- és hatáskörei. A törvényjavaslat eredeti szövegének megfelelően a magyarországi kisebbségek anyanyelve közösség-összetartó tényező, amelynek oktatását az állam támogatja. A kisebbséghez tartozó gyermek szülője vagy gondviselője döntésének megfelelően anyanyelvű, illetve anyanyelvi vagy magyar nyelvi oktatásban részesülhet. Garanciális szabályként került a javaslatba, hogy nyolc fő kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása kötelező. A pártok képviselői megegyeztek abban, hogy a következő helyi önkormányzati választásokig tartó átmeneti rendelkezések kiiktatásra kerüljenek. Megállapodtak a finanszírozás kiegészítésében, az országos önkormányzatoknak történő irodajuttatásban, az állami költségvetés 1994. évi 500 millió és az 1995. évben 500 millió keretű kompenzációs célú kötelezettségvállalásban, az önkormányzatok vagyontőkéhez juttatásában és a meglévő normatívák fenntartásában.
Tisztelt Országgyűlés! Mint már említettem, a hatpárti módosító javaslatokkal alapvetően egyet tudunk érteni. Az idő rövidsége miatt itt most nincs módom a bizottságokban részletesen és alaposan megvitatott egyes képviselői módosító indítványokról szólni, és megköszönöm, hogy erről az előbb a bizottsági vezetők szóltak. Azt is tudjuk, hogy a törvény nem csodaszer, de eszköz a jó cél érdekében, és az érintetteken is múlik, hogy tudnak-e élni a lehetőségekkel. Hiszem, hogy e törvénnyel társadalmunk egyik égető kérdését sikerül rendezni, és a magyar állampolgárok sokszínű másságának törvényi garanciákkal való elismerésével hozzájárulunk a belpolitikai stabilitás erősödéséhez. Ez a legfontosabb! Azt már csak emlékeztetésképpen jegyzem meg, hogy a közelmúltban itt járt Katrin Lalumičre asszony, az Európa Tanács főtitkára a Nemzeti és Etnikai Kisebbség Hivatalában tett látogatásakor kijelentette, hogy a törvény jelentős hatással lehet az ez év októberében aláírásra, kinyilatkoztatásra kerülő Európai Emberi Jogok Egyezményének kisebbségekkel kapcsolatos kiegészítő jegyzőkönyvére. Ez Magyarország felelőssége Európa felé, mondta ő.
Végezetül csupán azt kérném, szíveskedjenek a törvényjavaslatot az általunk támogatott módosító javaslatokkal együtt elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
