HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint tisztelt képviselőtársaim érzékelik, merőben szokatlan, hogy a bizottságok kitérnek az általuk megvitatott törvényjavaslat részletes vitájának ismertetésére. Erre azért kerül sor, mert, mint önök is tudják, rendkívül feszített ütemben folytak a tárgyalások, és az alkotmányügyi bizottság a tegnapi napon fejezte be a törvényjavaslat részletes vitáját követően az egyes módosító indítványok értékelését.
(19.20)
Ez a törvényjavaslat, amit most megvitatunk és aminek a határozathozatalára hamarosan sor kerül, egy rendkívüli jelentőségű törvényjavaslat. Tudomásunk szerint sehol a világon nincsen hasonló nagyvonalú kisebbségjogi törvényjavaslat, illetve törvény, és egy rendkívül kiterjedt előkészítő munka eredményeként készült el az az összefoglaló jelentés, ami alapján a szavazásra sor fog kerülni.
Ez az összefoglaló jelentés a Kormány által összeállított törvényjavaslathoz képest egy sor ponton támogat képviselők által benyújtott módosító indítványokat. És ezek között a módosító indítványok között is kiemelkedő szerepet foglalnak el a hatpárti konszenzussal és az érintett kisebbségi szervezetekkel lefolytatott viták eredményeként megalkotott módosító indítványok.
Ugyanakkor ezeknek a módosító indítványoknak a végső formába öntése nem mindenhol sikerült tökéletesen. Ezért elő fog fordulni egy sor jelentéspont esetén, hogy az előterjesztő képviselője egy-egy hatpárti módosító javaslatot vagy az emberi jogi bizottság módosító javaslatát támogatni fogja, az alkotmányügyi bizottság pedig nemlegesen foglal ilyen esetekben állást. A bizottság tisztelettel arra szeretné kérni a Házat, hogy vegye figyelembe az alkotmányügyi bizottság nemleges javaslatát még akkor is, ha az előterjesztő támogat egy javaslatot és az emberi jogi bizottság támogatja.
Három pontban szeretném példákkal illusztrálni, hogy miért került erre sor.
A legfontosabb ilyen jelentési pont a bizottsági jelentés, együttes jelentés 149., illetve 148. pontja, ahol az alkotmányügyi bizottság a hatpárti konszenzussal szemben más javaslatot támogat. Itt arról van szó, hogy a törvényjavaslat 68. §-ának (1) bekezdése felsorolja, hogy ennek a törvénynek az alkalmazásában mely népcsoportok tartoznak a törvény hatálya alá. A felsorolás tartalmazza a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán népcsoportot.
Tehát azok után, hogy az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényt, a fent említett, az előbb felsorolt népcsoportok kisebbségi népcsoportként ezen törvény hatálya alá tartoznak.
Arra az esetre is rendelkezést tartalmaz a törvény, hogy mi van azokkal a népcsoportokkal, akiket az imént nem soroltam fel, akiket az (1) bekezdés nem tartalmaz. A (2) bekezdés előírja, hogy ha az itt fel nem sorolt népcsoportok közül valamelyik kisebbségi jogokat kíván szerezni, a törvény hatálya alá szeretne kerülni, akkor 1000 aláírással egy úgynevezett kedvezményes eljárást kezdhet, 1000 tagja ennek a kisebbségnek kezdeményezheti, hogy őrájuk is vonatkozzon a törvény.
A véleményeltérés ott fedezhető fel, hogy a hatpárti módosító indítvány és ehhez kapcsolódóan az emberi jogi bizottság két kritériumot az alkotmányügyi bizottságtól eltérően fogalmazna meg. Az első kritérium, hogy ez az 1000 fő állampolgár legyen vagy választópolgár? Ha állampolgárról beszélünk, a csecsemőtől fogva mindenki beletartozik az 1000 főbe, ha választópolgár, akkor csak a 18 éves kort meghaladó, választójoggal rendelkező polgárokat értjük ez alatt. Az alkotmányügyi bizottság nyilvánvalóan nehezebbé teszi ezzel a javaslattal a regisztrációt a törvényalkotás szintjén, de a gyakorlat szintjén rendkívül sok vitát kíván elkerülni.
Mi történik akkor, ha van 1000 fő aláírása, és utána elkezdik vitatni, hogy az aláírások között szerepel kétéves, hároméves gyermekek aláírása, tudnak-e írni, nem tudnak írni, borzalmas vitákra, visszaélésekre ad ez okot.
Ezért javasoljuk, hogy az alkotmányügyi bizottság szövegét egyszerűen a törvény végrehajthatósága érdekében támogassa a Ház. Vita van abban is, hogy ez az 1000 fő hova nyújtsa be a kezdeményezését. Az alkotmányügyi bizottság a jogrendszer épsége érdekében azt javasolja, hogy az 1000 választópolgár aláírását az Országgyűlés elnökéhez nyújtsák be, és az egész eljárásra a népi kezdeményezésre vonatkozó törvény előírásait alkalmazzuk. Tehát itt egy kedvezményes népi kezdeményezésről van szó. Minden más népi kezdeményezésnél 50000 vagy 100000 aláírásra van szükség, itt 1000 is elegendő, 1000 választópolgár aláírása és utána a népi kezdeményezés szabályait alkalmaznánk.
Az emberi jogi bizottság azt javasolja, hogy az 1000 állampolgár aláírását a Fővárosi Bírósághoz nyújtsák be, ami azért teremt óriási káoszt, mert a Fővárosi Bíróság a hatályos jogrend értelmében nem tud mit kezdeni ezzel az 1000 aláírással. Nincs semmiféle jogi előírás, hogy ezek után mi történjen, milyen eljárásban, ki, hogyan hozzon döntést. Tehát tulajdonképpen ha benne lenne a törvényben az emberi jogi bizottság hat párt által támogatott javaslata, akkor egy ilyen kezdeményezés megrekedne abban a pillanatban, ha valaki elkezdené összegyűjteni az aláírást és benyújtaná a Fővárosi Bírósághoz, mert a Fővárosi Bíróság tehetetlenül állna az üggyel kapcsolatban.
Azért beszéltem erről a pontról ilyen részletesen, mert az alkotmányügyi bizottság ülésén a Kormány képviselője jelezte, hogy a Szocialista Párt nem szavazza meg a törvényt, ha ebben a pontban a Kormány nem támogatja az emberi jogi bizottság véleményét. Szeretném, ha felülvizsgálnák álláspontjukat, mert az emberi jogi bizottság véleményének elfogadása végrehajthatatlan törvényt eredményezne.
Hasonló problémái voltak az alkotmányügyi bizottságnak egy másik jelentéspontnál, a 82. jelentéspontnál, ahol az emberi jogi bizottság támogatta Fodor Gábor és a hatpárti képviselők javaslatát a törvényjavaslat 28. § (4) bekezdésére.
Itt arról van szó, hogy ha a helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbségi egyéni, illetve közösségi jogok sérelme miatt kifogással él a települési önkormányzathoz, akkor ezt a kifogást a települési önkormányzat, tehát a kifogásolt rendelkezését a helyi önkormányzat csak minősített többséggel erősítheti meg. Ha nem jön létre ez a szavazatarány, akkor az ügyet a települési önkormányzat következő testületi ülésén újra kell tárgyalni.
Tisztelt képviselőtársaim! Ha ez a rendelkezés, amit az emberi jogi bizottság támogat, bekerül a törvénybe, végeláthatatlan vitákat fogunk produkálni. Hiszen a helyi önkormányzat hoz egy döntést, amit a kisebbségi önkormányzat sérelmez. Ezt követően a helyi önkormányzat a saját meghozott döntését vagy kétharmados többséggel megerősíti, és akkor megsérül a kisebbség érdeke, vagy nem erősíti meg kétharmados döntéssel, ekkor - és itt kezdődik az igazi probléma - a következő ülésen senki nem tudja megmondani, hogy milyen többséggel hozhat újra döntést. A törvényjavaslat emberi jogi bizottság által támogatott szövege csak azt mondja, hogy újra tárgyalják meg, de semmiféle előírást nem tartalmaz arra, hogy ez kétharmad, vagy a második tárgyalásnál elegendő az egyszerű többség is. Lehet, hogy jó az a megoldás, hogy akkor legyen gondolkodási idő, és a második tárgyalásnál legyen elegendő az egyszerű többség, de ezt írja le a törvény. Egyébként az önkormányzatokat kivédhetetlen konfliktusok elé állítjuk, és olyan konfliktusokat teremtünk, amiket jobb lenne elkerülni.
Ezért az alkotmányügyi bizottság itt egyharmaddal sem támogatta az emberi jogi bizottság véleményét.
Még két pontra szeretnék kitérni, ezt már - ígérem - sokkal rövidebben. A 113. jelentéspontnál a speciális kisebbségi oktatás rendelkezéseiről van szó. Szerepel egy olyan mondat az emberi jogi bizottság módosításában, hogy a sajátos oktatási feltételekről ki kell kérni az ilyen oktatásban részesülő tanulók szüleinek a véleményét.
Ez egy nagyon nagyvonalú rendelkezés, csak megint nem tudja egy jogász, egy gyakorló jogász megmondani, hogy mit jelent ez a rendelkezés. Ha 50 szülő van és csak 49-nek kérték ki a véleményét, akkor megtörtént-e a vélemény kikérése? Ha 50 szülőből 26 egyetért, 24 pedig ellenzi a bevezetett intézményt, akkor kikérték-e a véleményt vagy mi történjen?
Tehát szeretném azt jelezni, hogy az alkotmányügyi bizottság érzékelve a törvényjavaslat fontosságát, érzékelve azt, hogy ez egy úttörő kezdeményezés, érzékelve azt, hogy olyan törvényt alkotunk itt meg, amit még soha, sehol nem próbáltak ki, szeretné minimalizálni azoknak a konfliktusoknak a számát, amik a törvény elfogadása esetén létrejönnek.
Ezért olyan rendelkezéseket, amik kétségtelenül jó szándékú rendelkezések, garanciákat akarnak megfogalmazni, de ezen jó szándék következtében újabb konfliktushelyzeteket teremtenek, nem támogattunk és erre szeretném kérni a Házat is.
Sajnáljuk, hogy egyszerűen az idő szűke miatt nem volt arra lehetőség, hogy az emberi jogi bizottság és az alkotmányügyi bizottság esetleg egy együttes ülésen vitassa meg ezeket a problémákat, és itt a Ház előtt kell rendezni ezeket a vitákat és a Ház drága idejét kell a mostani felszólalásokkal igénybe venni.
(19.30)
Nagy tisztelettel kérném a Ház tagjait, hogy fontolják meg ezeket a javaslatokat, fogadják el, hogy az alkotmányügyi bizottságot is ugyanaz a jó szándék vezette, mint az előterjesztőket és ezért nem támogatja a javaslatokat. Ezt azért is el kell még egyszer mondanom, mert a Kormány ebben az ügyben szerintem példás korrektséggel ragaszkodik a hatpárti javaslatokhoz, és olyan javaslatokat is - egyszerűen a megállapodásra hivatkozva - támogatni fog, amely javaslatok szakmailag valószínűleg nem helytállók. Köszönöm szépen a figyelmüket és a türelmüket. (Taps.)
