GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Nagyon köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mivel a mai délután folyamán több dolog is történt, ezért meglehetősen rövidre fogom fogni a felszólalásomat.
(18.40)
Először is azzal kell kezdenem, hogy délután nem volt bizottsági ülés, szemben azzal, amit Zsiros Géza állított, hiszen a bizottság formálisan nem lett összehíva. Voltak olyan képviselőtársaink, akik erről nem is értesültek. Nem is a bizottsági ülések megszokott formai keretei között zajlott le a mai délutáni tárgyalás, például nem készült jegyzőkönyv. Így nem is született hatpárti megállapodás sem, bizottsági megállapodás sem. Már csak azért sem születhetett, ugyanis az ülés legvégén, amikor állítólag valamilyen egyetértés az ülésen résztvevők között, vagy a megbeszélésen résztvevők között kialakult, jómagam már nem is voltam jelen. Én egy korábbi szakaszban eltávoztam a helyiségből, más elfoglaltságaim, parlamenti elfoglaltságaim miatt, és akkor még olyan állapotban volt a vita, hogy éppen úgy tűnt, hogy nem lesz semmilyen megállapodás. Ugyanis az MSZP és a FIDESZ nem tudta elfogadni, hogy a kívülálló tulajdonosok a szövetkezet szervezeti változásainak kérdéseiben a tagokkal azonos szavazati jogokat kapjanak. És itt megszakadtak a tárgyalások. De ezek szerint - most megtudtam - ez a későbbiekben mégis folytatódott.
A megbeszélések fényében azonban nincs mit beszélni a törvényjavaslatról, bár e törvényjavaslat hemzseg a hibáktól, és már mindenki tudja, azt hiszem, hogy a FIDESZ véleménye szerint ez egy nagyon káros törvényjavaslat. Elfogadása esetén a mezőgazdaság szinte teljes ellehetetlenülését okozta volna. Ezért én örülök annak, hogy a törvényjavaslat kapcsán egy tárgyalás kezdődött. Remélem, hogy ez a tárgyalás eredményre fog vezetni. Bár, bevallom őszintén, hogy nem fogok krokodilkönnyeket hullajtani akkor sem, ha ez a törvényjavaslat nem születik meg a nyári szünet megkezdéséig.
Arra kérem azonban erre az esetre vonatkozóan a mezőgazdasági bizottság elnökét és a mezőgazdasági bizottságban tagként résztvevő képviselőtársaimat, hogy akkor a szavazást követően jöjjön majd össze a bizottság, és vonja vissza ezt a törvényjavaslatot. Vegyük le ezt a törvényjavaslatot majd a napirendről, mert ennek a törvényjavaslatnak az el nem fogadása esetén a napirenden tartása önmagában is képes arra, hogy kárt okozzon a magyar mezőgazdaságnak, a magyar gazdaságnak.
Remélem, hogy az a megállapodás, amely távollétemben megszületett, minél előb írásban is hozzáférhető lesz, remélem, hogy a megállapodásnak megfelelő normaszöveg minél előbb a képviselők asztalára fog kerülni.
Csupán egy kérdésben kívánnék most Zsiros Géza képviselőtársammal vitatkozni, ami talán jól rávilágít arra, hogy nekünk mért van más álláspontunk, mint neki. A törvényjavaslat kezdeményezésének a legfőbb oka a kívülálló tulajdonosok létezése. Zsiros Géza abból indul ki, hogy a kívülálló tulajdonosoknak a tulajdoni kérdésekben pontosan ugyanolyan jogokat kellene adni, mint amilyenekkel a tagok rendelkeznek. Cséfalvay Gyula képviselőtársam még a téli vitában, valamikor karácsony előtt elmondta, hogy szerinte erre alkotmányos kötelezettsége is van a magyar Parlamentnek, hiszen szerinte a kívülálló tulajdonosok, illetve a szövetkezeti tagok közötti különbségtétel, amely az átmeneti törvényből fakad, egy alkotmányellenes helyzetet hozott létre.
Én ezzel nem értek egyet. A kívülálló tulajdonosokat ugyanis az átmeneti törvény engedte létrejönni, megszületni. Nem az történt, hogy egyes tulajdonoscsoportok tulajdoni jogait korlátoztuk, nem egy korábban létezett tulajdoni jogosítványokat csorbítottunk volna, hanem az történt, hogy nagyon széles társadalmi csoport számára lehetőséget teremtett az Országgyűlés az átmeneti törvényben arra, hogy a szövetkezetekben kívülálló tulajdonosokká váljanak. És az átmeneti törvény és a szövetkezeti törvény, amelyet elfogadtunk, pontosan körülrajzolta, hogy milyen tulajdonosi jogokkal fognak rendelkezni a kívülálló tulajdonosok. És abból azóta semmit nem vettünk el, hozzá sem tettünk, de el sem vettünk ezekből a tulajdonosi jogokból.
Tehát nem a mi döntésünk nyomán rendelkeznek kevesebb jogokkal a kívülálló tulajdonosok, hanem a saját döntésük nyomán rendelkeznek kevesebb jogokkal. Azon döntésük nyomán, amely döntésben ők vállalták azt, hogy kívülálló tulajdonosok lesznek. Nem volt ugyanis más választásuk.
Ezért azt gondolom, hogy nem szabadna igazságossági kérdést csinálni olyan ügyből, ahol sokkal fontosabb szempontok is vannak, mert való igaz, hogy azokat, akik kívülálló tulajdonosként ma a szövetkezetek körül megtalálhatók, azokat egy csomó sérelem érte, amelyeket valamilyen módon orvosolni kellene. Azonban maguk a kárpótlásra jogosultak sem kaptak olyan lehetőséget, hogy találomra vagyontárgyakra rámutassanak, és azokat elvigyék, hanem kárpótlási jegyeket kaptak, és egy nagyon bonyolult procedúra során férhettek hozzá a tulajdonukhoz.
Hasonlóképpen a kívülálló tulajdonosok számára is arra kellene lehetőséget teremteni, hogy a tulajdonosi jogaikat megtestesítő üzletrészeiket forgalomképessé tudják tenni. Ezért, bár a törvényjavaslat egészét nem támogatjuk, és főleg nem támogatjuk azt, hogy a szövetkezeti törvény módosításra kerüljön, ezzel bizonytalanság keletkezzen mindaddig, ameddig ez meg nem történik, vagy ha egy nagyon rossz törvény lesz, akkor ellehetetlenüljön a mezőgazdasági termelés; azt mindenképpen támogatjuk, hogy a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok és más tulajdonosok adókedvezményekkel és más kedvezményes konstrukciókban bátorítást kapjanak arra, hogy a kívülálló tulajdonosok üzletrészeit megvásárolják.
Azt hiszem, hogy ez lenne az a megoldás, amivel ez a kérdés megoldható lenne. Ez lenne az a megoldás, amely nyomán mind a kívülálló tulajdonosok érdekei is képviselhetők lennének és a szövetkezetek is működőképesek tudnának maradni.
Kérem, hogy ezt a megoldást is fontolják meg, és kérem, hogy amennyiben az önök álláspontja elkészült és írásban hozzáférhető lesz, azt minél előbb velünk megismertetni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
