NAGY VARGA DEZSŐ (FKgP)
NAGY VARGA DEZSŐ (FKgP)
NAGY VARGA DEZSŐ (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végtelenül örülök, hogy a földművelésügyi kormányzat az előttünk levő földművelésügyi alapokat két olyan alapvető alappal növelte a korábbiakhoz képest, mint a mezőgazdaság-fejlesztési alap és az állattenyésztési fejlesztési alap. Miután e két alap összege a 7,5 milliárdos tervezett költségvetésnek mintegy 62%-át teszi ki, úgy érzem, ez jellemzi, hogy az agrárkormányzat a prioritást miben határozza meg. Én nem kívánok a vadászati alappal foglalkozni, ami az összköltségvetésnek 0,6%-át képezi.
Tehát ennek figyelembevételével kívánom a Független Kisgazdapárt frakciójának véleményét önökkel ismertetni a törvényjavaslattal kapcsolatban, s ennek általános megítélését abból indította az agrárkormányzat is, hogy az Európában kialakult gyakorlatot is figyelembe véve terjesztette elő a Kormány által jóváhagyott agrárpolitika célkitűzéseit tartalmazva.
Ez a dokumentum is úgy fogalmaz, hogy a magyar mezőgazdaság negatív örökségei – a tulajdonviszonyok rendezetlensége mellett – arra vezethetők vissza, hogy a múltban túlcentralizált állami irányítás érvényesült. Természetes, hogy az ilyen irányítási módszer a legkevésbé hatékony, hiszen lassan közhelyig hangoztatott igazság, hogy a legrosszabb gazdálkodó és tulajdonos az állam.
A Kormány agrárpolitikája ennek megfelelően helyesen fogalmazott, amikor többek között kimondta, hogy – idézem –: a piaci viszonyokhoz illeszkedő ágazati irányítás szükséges, a tárca, a területi szakigazgatási szervek és érdekképviseletek között észszerű feladat- és hatáskörmegosztás valósuljon meg.
A fentieknek megfelelően a program megfogalmazza azt a következtetést is, hogy az államnak a termelésbe való közvetlen beavatkozási lehetőségét csak kivételes esetekben szabad megengedni.
(17.00)
A termelés fejlesztését segítő szolgáltatások végzése pedig a gazdálkodó szervezetek feladata.
A földművelésügyi alapokról szóló törvénytervezet általános megítélésekor fontos szempontnak kell tekintenünk azt is, hogy az anyagilag ne terhelje az egyébként is súlyos helyzetben lévő agrárgazdaságot. Azt hiszem, amikor az állattenyésztési alapnál 0,5%-os hozzájárulást ír elő, ez nem terheli meg különösképpen az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokat.
Radikálisan szakítani kell a tervgazdasági rendszerben megszokott gazdálkodási móddal és technikával, és mindenekelőtt legyen összhangban az alap az Európai Gazdasági Közösségben elfogadott módszerekkel és megoldásokkal.
Ha elfogadjuk kiinduló alapnak a Kormány agrárpolitikai téziseit és a fenti kitételeket, akkor meg kell állapítani, hogy a benyújtott törvénytervezet – részletes volta mellett is – a céloknak csak megfelelő átalakítással felel meg. Javaslatokkal kiegészítve kell ezt a törvényt úgy megalkotnunk, hogy lehetőleg maradéktalanul szolgálja az agrárpolitika és a gazdálkodó szervek érdekeit is. Ezek közül is az első és legfontosabb az ésszerű szelekció. Ennek érdekében két lényeges területen kell a törvényben módosítanunk: egyrészről nem szabad elfogadnunk azt, hogy tovább bővüljenek a központosított alapok, amelyekből a törvényi szinten nem ellenőrizhető módon lehet pénzforráshoz jutni. Különösen elfogadhatatlan, hogy mindezt úgy végezzék, hogy a gazdálkodóktól is vonnak el forrásokat. Nyilvánvalóan szükséges állami költségvetési bevételekből is kiegészíteni, így például az éppen most jelentősen megemelt élelmiszeráfa-bevételekből is lehet finanszírozni.
Ebben a formában elfogadhatatlan a mezőgazdasági fejlesztési alap működése, hiszen nincs teljesen összhangban a Kormány agrárpolitikájában leírt agrárfinanszírozási támogatás célkitűzéseivel. Egyrészről minden új gazdálkodó számára rendelkezésre kell állni az alapnak preferált kamatú hitelekre, másfelől az ugyancsak hangsúlyosan normatív – és nem pályázati rendszerű –, döntően infrastrukturális vissza nem térítendő támogatásokra terjed ki. Ezért a mezőgazdasági fejlesztési alap költségvetésben is elfogadott formáit vállalkozói hitelkamat-támogatásokra és infrastruktúra-fejlesztésre kell fordítani.
A gazdálkodási tevékenységbe való beavatkozások szűkítésének másik lényeges területe, hogy a korábban működő decentralizált alapokat is felülvizsgálják és szűkítsék, hogy amennyiben nem lehetséges, úgy megtöltsük azokat új tartalommal.
Az előzőeknek megfelelően a korábban is meglévő hal-, illetve vadgazdálkodás működését a földművelésügyi miniszter felügyelete mellett az ágazatok országos szervezeteire kell bízni. Ebben a munkamegosztásban a gazdálkodó jellegű állatállomány-visszapótlás, állománybeállítás, -nemesítés stb. tennivalókat a gazdálkodó szervezetek, illetve társaságok feladatkörébe kell adni. A földművelésügyi tárca a kifejezetten szakhatósági tennivalóknak legyen a felelőse – például a veszélyeztetett fajok védelme, kármegelőzés, kárelhárítás, tudományos vizsgálatokra való megbízás.
Megítélésünk szerint a földvédelmi alap tevékenységét is jelentősen át kell alakítani. Véleményünk szerint erre sokkal magasabb összeget kell fordítani, hiszen tudjuk, hogy a múlt gazdasági évben több mint félmillió hektár termőföld maradt parlagon.
A magyar agrárgazdaság hatékonyságának növekedése és a piaci helyzet ugyanis kifejezetten kívánatossá teszi, hogy egyes térségekben a nem mezőgazdasági célú földhasználatot – ami természetesen a termőföldterület csökkentéséhez vezet –, ezeket a területeket pótolni kell. A ráfordítást jobb természeti adottságú térségekre kell felhasználni.
A cél tehát itt éppen az lehet, hogy úgy segítsük a termelésből kivont termőföld pótlását, hogy az minél kisebb állami támogatással biztosítsa továbbra is az ott élők megélhetését. Nem kell ebben új dolgokat kitalálni, hiszen a fejlett Nyugat ezt a munkát már évtizedek óta eredményesen végzi.
A piaci szempontok is azt kívánják, hogy ne ragaszkodjunk egyes földterületek minden áron való termelésben tartásához. Nem hiszek abban, hogy Magyarországon rövid időn belül át kellene vennünk azt a nyugati modellt, hogy a parlagon hagyás érdekében fizessünk a termelőknek – de a mindenhol és minden áron való termelésben tartás a múlt hibás mennyiségi szemléletének fenntartása lenne. Ettől szabadulnunk kell.
A fentieknek megfelelően kell tehát a földvédelmi alapot is a részletes vita során módosító indítványokkal átalakítani.
Az erdészeti alap fenntartása hosszú távon is szükséges – itt ugyanis a rendkívül összetett természeti, környezetvédelmi szempontok mellett egy olyan biológiai sajátosságot kell kezelni, amely még a több év alatt termőre forduló ültetvényeknek sem jellemzője, nevezetesen: a telepítés és a véghasznosulás között – fafajonként ugyan eltérően – évtizedek telnek el. Ezért változatlanul működtetni kell egy olyan alapot, amely a gazdálkodók részvételével segít kiegyenlíteni e hosszú biológiai ciklus gazdasági hátrányait. Ennek megfelelően a alappal kapcsolatos törvénytervezeti részt általában elfogadhatónak tartjuk.
Itt is szükséges azonban megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, amelyek a múltban helytelenül állami kézben tartott gazdálkodási tevékenységek voltak, és így azok közvetlenül a termelőkhöz vagy azok szervezeteihez visszacsoportosíthatók.
Tisztelt képviselőtársaim! A vadgazdálkodási alap ma is működő alap, de a törvényjavaslatban foglalt rendelkezés új támogatási célokat határoz meg. Korábban a mesterséges vadtenyésztés és a vadászati ágazat devizabevétele élvezett prioritást, és sajnos, annak rendelték alá a vadat és környezetét egyaránt. Ennek tudható be, hogy egyes térségekben valóban felborult a nagyvad és az erdő egyensúlya. Úgy érzem, hogy akik a vadgazdálkodási alapot a korábbi vadászati struktúra és saját passziózási lehetőség átmentésére való törekvéssel azonosítják, azok változatlanul nem tudnak elvonatkoztatni a saját csoportérdekeiktől.
Aggodalommal tölt el az is, hogy ezt a csoportérdeket szakmai érdekképviseletnek minősítik.
Tisztelt képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy e törvénycsomaggal foglalkoznunk kell, hiszen ismét egy múltból örökölt törvény újraszabályozásáról van szó. Javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy e munka elvégzése során tekintsük alapelvnek azokat a téziseket, amelyeket beszédem elején megfogalmaztam, és segítsék elő, hogy azok szem előtt tartásával, átalakított formában megszülethessen a törvény is.
A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm a türelmüket.
