MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A földművelésügyi alapokról szóló törvényjavaslathoz egy módosító indítvány kapcsán kívánok ugyan hozzászólni, de hozzászólásom mégis az általános vitába illik, mivel ez a módosító indítvány, amit Kiss Róbert és Mészáros Béla és a hozzájuk csatlakozó KDNP-s, FIDESZ-es, MDF-es, MSZP-s és agrárszövetségbeli képviselők nyújtottak be, a törvénytervezet egy egész fejezetét érinti.
Az indítványozók nemcsak a politikai palettán sokszínűek, hanem foglalkozásukat illetően is, hiszen van közöttük környezetvédő szakember, építészmérnök, jogász, erdész, állatorvos és két tsz-elnök személyében mezőgazdász is. Egy tekintetben azonban homogén e csoport, nevezetesen hogy nem vadgazdálkodási szakemberek.
Indítványuk lényege az, hogy a törvényjavaslat VII. fejezetében szereplő vadgazdálkodási alap, mint önálló, szűnjön meg, és legyen része az országos erdészeti alapnak. Az indoklás lényege pedig az, hogy túl sok az erdőben a vad, ami lehetetlenné teszi az erdőgazdálkodást, és hogy a vadászat jövedékét az erdő fenntartására és fejlesztésére kell fordítani.
Ez a szemlélet – hogy a témánál maradjak – nem látja a fától az erdőt. A vad ugyanis nemcsak az erdőhöz mint gazdasági tényezőhöz kapcsolódik, hanem általában a természet része, s mint ilyen, nemzeti kincs. A vele való bánásmód nem lehet csupán gazdasági kérdés.
A felvetés egy kicsit emlékeztet a múlt parlamenti időszakban, 1988-ban támadt agrárlobbyra, amikor a Parlamentben ülő nagyszámú tsz-elnök a szövetkezeteknek kívánta megszerezni a vadászati jogot, aminek hátterében a mezőgazdaság súlyos hanyatlása, a tsz-ek csődbe menetele állt. Úgy gondolták, hogy a vadászatból származó jövedelem kihúzhatja őket ideig-óráig a bajból.
Teljesen világos, hogyha ez akkor sikerül, ma egy szál vad nem lenne a határban. Ami az erdészlobbyt illeti, itt valóban változó szemléletről van szó, de sajnos két véglet között.
Az egyiket az jelzi, hogy az ország vadászterületeinek mindössze 18%-át kitevő erdei élőhelyek negyede olyan erdőgazdaság területén van, amelyek önálló vadgazdálkodást folytattak. És mit ad Isten, épp ezeken a területeken, épp az erdővel és vaddal gazdálkodók kezében legnagyobb a vadsűrűség. Ez persze az előző rendszer öröksége, mert bár a vadgazdálkodási ágazat a legtöbb helyen nem volt nyereséges, mégis fontos volt fenntartani a repivadászatok, kapcsolatépítés miatt.
Most ez az indíték okafogyottá vált, mert a Kormány tagjai közül senki nem vadászik, és a mindenható párt sincs többé, amelynek vezetőit ilyesmivel le lehetett kenyerezni.
A másik végletet azok a radikális erdészek képviselik, akik szinte azt mondják ki, hogy nincs helye a vadnak az erdőben, mert nem marad erdő. Hogy az erdőterületek nagysága az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt Magyarországon, az erdészeket is dicséri, de hogy minőségében milyenek ezek az erdők, ennek okairól már az erdészek véleménye is megoszlik. Vannak, akik az erdősítésben és erdővédelemben elkövetett hibáknak tulajdonítják a legnagyobb szerepet. Mások a környezeti károkat, a savas esőt és társait teszik az első helyre.
A vad szerepe – legalábbis – vitatható ezen a téren. A szóban forgó módosító indítványnak több logikai és szemléletbeli hiányossága van, amire tisztelettel szeretném felhívni a Ház figyelmét.
Az egyik az, hogy az előterjesztők úgy tesznek, mintha – amint említettem – a vad csak az erdőben élne. Mint utaltam már rá, a hazai vadeltartó területek 18%-a az erdő, és itt él a nagyvadak zöme. A legnagyobb élőhelyterület az ország mezőgazdaságilag művelt része, ezek az ún. apróvadas területek.
Ezt figyelembe véve, akár a mezőgazdasági fejlesztési alapba is lehetne sorolni a vadgazdasági alapot. A harmadik élőhely természetes vizeink és környékük, amely a vízivad, récék és lúdfajták hazája. Ezen az alapon valakinek eszébe juthatna a vízügyi alapba sorolni a vadgazdálkodási alapot.
Ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy a mezőgazdasági terület a nagyvad hazája is, sőt az őzek zöme ma már ezen a területen él. Míg az apróvad otthont talál az erdőben és az árterek, nádasok a vízivadon kívül az apró- és nagyvadak hazája is.
Még egyszer utalok arra, hogy épp az erdészetek által folytatott vadgazdaságok területén legnagyobb a vadsűrűség, ugyanakkor vannak olyan szélsőséges vélemények, hogy a nagyobb fahozam érdekében vadtalanítani kellene az erdőket.
Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra a harsogó üzenetre, amit ez év nyarán Rio de Janeiróból kaptunk. Az erdők legfontosabb jelentősége nem a gazdasági hozamban, hanem a zöldterületben rejlik.
(16.10)
Ma már tudomásul kell venni, hogy minél kevesebbet égetünk el belőle, annál több oxigénhez jutunk.
Az erdő funkcióját illetően fontossági sorrendben második helyen áll, hogy az erdő ökoszisztéma, tehát olyan élőrendszer, ami egyebek mellett a nagyvadat is magában foglalja, élőhelyet ad neki. Mindamellett egyetértek az előterjesztőkkel abban, hogy ezt az ökoszisztémát kénytelenek vagyunk szabályozni, például a vadsűrűség maximumát megállapítani, és óvni ezt az élőrendszert attól, hogy annak bármelyik eleme túlsúlyba kerüljön. De ennek nem lehet az a megoldása, hogy a vadvédelmi alapot az országos erdészeti alaphoz csapják.
A harmadik lehetetlensége e módosító indítványnak, hogy azt a vadgazdálkodási alapot kívánja az országos erdészeti alaphoz sorolni, amelynek bevételei zömében vadászoktól származnak, tagdíj, vadászjegy, vadászati engedélydíj, bírságok stb. formájában. Kérdezem: mit szólna a békési, hajdú-bihari, szabolcs megyei paraszt-vadásztársaság tagja, hogy az általa befizetett összegeket erdészeti célokra használják fel?
Negyedszer: ez a módosító indítvány prejudikálni kívánja a már elkészült és tavasszal minden bizonnyal a Parlament elé kerülő vadászati törvény sorsát, amit a földről, erdőről, környezetvédelemről szóló törvénnyel együtt, és azokkal harmóniában fogunk megvitatni. E törvénytervezet vitája során fogjuk meghatározni a vad és élőhelyek közötti viszonyt, hol van a vad helye a társadalomban, gazdaságban, milyen kulturális értékeket hordoz a vad és a vadászat, hogyan és milyen mértékben kell korlátozni a vad létszámát, milyen legyen vadfajonként a maximális és minimális állomány, s meg fogjuk világosan fogalmazni a tulajdonviszonyok kérdését, kié a vad és a vadászati jog, ki gazdálkodjon a vaddal. Korrekt módon feltétlenül szabályozni kell a mező- és erdőgazdasági vadkártérítés körüli viszályt is.
Összefoglalva: hét igen tisztelt képviselőtársam által benyújtott, az önálló vadgazdálkodási alap megszüntetését célzó módosító indítvány indoklásában olyan kérdéseket feszeget, melyeknek eldöntése az említett, egymással harmonizáló jogszabályok kompetenciájába tartozik, ezért meggondolatlanság lenne egy ad hoc született módosító indítványnak e kérdések alapos megvitatása nélküli támogatása.
Kérem tehát, hogy a vadgazdálkodási alapról olyan módon döntsenek tisztelt képviselőtársaim, hogy az a földművelési alapok egyikeként önállóan szerepeljen, mint ahogy azt az előterjesztő megfogalmazta. Köszönöm a szót. (Szórványos taps.)
