MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ)
MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ)
MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Magam is zavarban voltam, amikor Mezey Károly szavait hallottam, hallgattam, és tulajdonképpen nem is tudom, hogy most, a vezérszónoklatom elmondása után reagáljak-e arra, amit ő elmondott, vagy a módosító indítványok tárgyalásakor a részletes vitában.
A 7281-es számon beterjesztett, a földművelésügyi alapokról szóló törvényjavaslatot az SZDSZ képviselőcsoportja fontosnak, és december 31-éig – miniszter úrral egyetértve – mindenképpen megtárgyalandónak tartja, mivel a költségvetésben jelenleg is mintegy 4 milliárd forintnyi összeg a mezőgazdaság-, az erdőgazdálkodási fejlesztési célokat szolgál.
A törvényjavaslat célja – mint a preambulumban is megfogalmazódott – az, hogy elősegítse az érintett területek gazdálkodásának átalakulását, piacképes termék előállítását, a genetikai alap fejlesztését, a nemzeti érdeket hosszú távon szolgáló erdőgazdálkodást, az erdővagyon bővített újratermelését, a vizek halállományának védelmét. Mindezeken túl pedig az igazi praktikus célja az a törvénytervezetnek, hogy megteremtse az egyes földművelésügyi alapok pénzügyi és gazdálkodási feltételeit.
A törvény elfogadását tehát december 31-éig nagyon fontosnak tartjuk, a jelenleg is hatályban lévő alapok csak eddig működnek, s ettől az időponttól kezdve működésképtelenné válnak. Amennyiben a törvény január 1-jén nem lép hatályba, úgy a mezőgazdasági ágazatot mintegy három és fél milliárd forint veszteség érheti.
Okkal nem beszéltem ez idáig a vadon élő és vadászható állatfajok védelméről, mert a későbbiekben részletes szakmai érvekkel szeretném bebizonyítani, hogy a vadgazdálkodási alap képzése indokolatlan, annak az erdészeti alappal együttes kezelését ajánljuk.
A törvényjavaslat bizottsági vitáján a szakmai szervezetekkel való megbeszélések során mindannyiszor élesen felmerült az alapok felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításának hiánya.
A törvényjavaslat egy helyütt utal ugyan a bevezető rendelkezésekben, hogy a felhasználás részletes feltételeinek kidolgozásakor az érintett érdekképviseleteket és szakmai szervezeteket be kell vonni, de a továbbiakban ezt nem határolja körül pontosan, arról pedig egyáltalán nem tesz említést, hogy a konkrét felhasználás elbírálása során – ami talán még lényegesebb az előzőnél – az érintett minisztériumon kívül más is döntési helyzetbe jusson.
A magunk részéről rendkívül fontosnak tartjuk: az alapok felhasználása során minden egyes alap felhasználásáról az azt képező gazdasági szervezetek, érdek-képviseleti szervezetek kuratóriuma döntsön.
Vélhetően a törvényalkotó szándéka szerint az alapok kezelése és felhasználásának módjáról a végrehajtási utasítás rendelkezne, amit azonban módosító indítványainkkal e törvényben is garantálni kívánunk.
A törvényjavaslatban felsorolt sorrendben az egyes alapoknál jelentkező problémákról az alábbiakban beszélnék.
Állattenyésztési alap. Meggondolásra alkalmasnak tartjuk, hogy az alapokhoz való hozzájárulás kötelező megfizetését, és ennek az adóalapból való levonását, költségenként való elszámolását hozzá kellene kötni valamilyen szervezeti, kamarai, vagy ma még nagyon kis számban meglévő, de mindenképpen fejlődésre alkalmas terméktanácsi tagsághoz.
Az alapon belül az egyes állatfajok elkülönített alapképzése és felhasználása is meggondolandó. Ez segíthetné a befizetéssel arányos felhasználást. Akkor nem fordulhatna elő ez az állapot, melyet a mellékletben közölt 1993. évi alap felhasználása irányoz elő, ahol az összes kiadásnak csupán ötöde szolgálja közvetlenül a termelő-vállalkozó szférát, s ennek mintegy duplája az egyéb kiadás. Az alapból finanszírozandó egyes tevékenységeket pedig döntően állami feladatnak tartjuk.
Földvédelmi alap. A földvédelmi alap eddigi működése is indokolja a törvényi szabályozást, evvel egyetértünk.
Az alap összegét a várható nagyszabású feladatokra tekintettel nem tartjuk elégségesnek, mert a termelésből kivont termőföldek pótlásaihoz, a kihasználatlan földek rekultivációjához szükséges a költségvetés nagyobb arányú támogatása. Fontolóra kellene vennünk a jobb termőképességű földek művelés alól való kivonásának szigorítását, a földvédelmi járulék emelését.
A halgazdálkodási alapról. Az eddig is működő halgazdálkodási alap további fenntartását szükségesnek tartjuk, és a benne megfogalmazott rendeltetésével egyetértve meg kell jegyeznünk azt az ellentmondást, hogy míg az alap bevételének nagy részét a halász- és horgászjegyek díja fedezi, addig a kiadási oldalon a teljesítéskor háttérbe szorulna a horgászat, a szakmai képzés, ismeretterjesztés kiadásainak finanszírozása.
A mezőgazdasági fejlesztési alapra az átalakulóban lévő mezőgazdaságnak nagy szüksége van, korszerű termelési alapját meg tudja teremteni. Ezen alap támogatásának tervezett mértékét nem tartjuk kielégítőnek, elégségesnek. A 20. § b) pontjára vonatkozóan meggondolás tárgyát képezheti, hogy az ahhoz szükséges alap összegével együtt átkerüljön az országos erdészeti alapba, és ott kerüljön felhasználásra.
(16.20)
Az alap felhasználása során fontos a szektorsemlegesség fenntartása mellett a kezdő vállalkozások támogatása, valamint kiemelt feladat a termelés fejlesztéséhez felvett banki hitelek kamattámogatása is.
Végül, de nem utolsósorban az országos erdészeti alapról: mint ahogy felszólalásom bevezető részében már jeleztem, az erdészeti alappal együtt kívánok szólni a vadgazdálkodási alapról is. A vadállomány jelenléte a vadászterületen folyó alaptevékenységet, a mező-, de főleg az erdőgazdálkodást meghatározó mértékben érinti. A vadászat – kevés kivétellel – melléktevékenységnek minősül, minthogy gazdasági értéke a főtevékenységhez mérten elenyésző, nem elemi szükségletet elégít ki, s nagyra becsült kultúrértéke távolról sem a vad populációsűrűségével van korrelációban.
A fentiek miatt a vadgazdálkodás önálló gazdálkodási tevékenységként nem fogható fel, kizárólag a mező-, illetve erdőgazdálkodás alrendszereként végezhető, minden egyes részletében folyamatosan öszszehangolva a főtevékenységgel, az együttes, maximális hozamra törekedve, szigorú természetvédelmi korlátok között.
Ezért fontos, hogy az országos erdészeti alap törvényi szintű szabályozása során az erdőt egységes egészként kezeljük, minden benne folyó tevékenységgel együtt. Ez által biztosítsuk azt, hogy a legnehezebb gazdasági helyzetben is meg tudjuk őrizni az 1,7 millió hektáron fekvő 500 milliárd forint értékű erdővagyont, mely a nemzeti vagyon 5%-át képezi. Sőt, a megőrzésen túl még a benne folyó gazdálkodás tartalmasságát is biztosítani kell.
Ezen alap felhasználása során a törvényjavaslat is bevonja a döntési folyamatba egy másik tárca, nevezetesen a Honvédelmi Minisztérium vezetőjét. Ennek létjogosultságát erőteljesen megkérdőjelezzük, hiszen ezen tárca kezelésében lévő erdőknek csupán negyede szolgál ma már valódi katonai célokat. Sajátos megkötésnek kellene erre a területre vonatkozni. De ennek kapcsán felmerül az a kérdés, hogy az egész alapot akár szektorális formában is lehetne működtetni.
A bevételi forrásoknál és a kiadási oldalon levő tételes forintadatokat a törvényjavaslat részletes tárgyalása során kell komolyan górcső alá vennünk a megszülető törvény hosszú távú érvényessége miatt. Ennél az alapnál is fellelhetők olyan feladatok, melyek finanszírozását állami feladatnak kell tekinteni, és az adóbevételekből s nem a gazdálkodók alapra befizetett pénzéből fedezni.
Visszatérve az ide besorolni kívánt, s a törvényjavaslatban külön kezelt vadgazdálkodási alapra, megítélésünk szerint a vadászható állatfajok védelme, megőrzése, mivel elsősorban jövedelemszerző tevékenységet – vadásztatási árbevételt – és szórakozást segít elő, elsősorban gazdasági tevékenység, mely végső soron haszonszerzésre irányul, így a morális gazdálkodás részeként kell kezelni.
A normál erdő- és mezőgazdasági tevékenységektől való elválasztása, külön pénzügyi alap létrehozásával való támogatása a korábbi társadalmi kiváltságokat megőrző túldimenzionált vadászati struktúra fenntartásának érdekeit szolgálja. Nevetséges, hogy másik fő célja – mármint a vadászati alapnak – a nemzetközi vadászati szervezetekben az állami képviselet feladatainak ellátása. Erre külön pénzügyi alapot kell létesíteni?
A tervezetben felsorolt és általánosságban megfogalmazott komolytalan célok érdekében törvényesített pénzalapot alkotni egyértelműen csak a korábbi, beteg és torz vadászati érdeket szolgálja. Lásd a tervezet 26. §-át. A cél világos: a vadászatot gyakorló szűk, kiváltságos csoport részére olyan adómentes bevételekből összeszedett pénzügyi alap álljon rendelkezésre, amely saját érdekeit szolgálja.
A fentiek alapján az egész alap szükségessége erősen megkérdőjelezhető.
Befejezésül pedig annyit szeretnék mondani mégiscsak Mezey képviselőtársamnak, hogy a 6 képviselő vagy 7 képviselő által benyújtott módosító indítványunk valóban nem vadászok módosító indítványa, de azért talán van köztük olyan, aki munkája során foglalkozott a vadászat problémáival is. Én szerény személyemben csak erdész vagyok, és szerény ideig tanultam is a vadgazdálkodást. Azt hiszem, Mezey képviselőtársam, aki orvos, talán nem sokat. Túl ezen pedig szeretném azt elmondani, hogy sem 7-en nem vagyunk olyan okosak, sem többen, hogy fölvállalnánk egy ilyen komoly ügyet, a miniszter úr is tudja, és talán önök is, tisztelt vadász barátaim, uraim, hogy a földművelésügyi miniszter a magyar erdész társadalom krémjét képező szervezetektől, demokratikusan választott szervezetek vezetőitől kapott egy olyan levelet, amelyben az erdészeti alap és a vadgazdálkodási alap külön működtetésének a veszélyére felhívta a figyelmet.
Talán nem untatom tisztelt képviselőtársaimat, ha felolvasom azokat, a neveket talán nem, de intézményeket és szervezeteket, melyek vezetői prominens erdész szakemberek, a módosító indítványainkkal egybehangzóan kifejtették és kifejezték véleményüket:
A Magyar Tudományos Akadémia erdészeti bizottsága elnöke véleménye ugyanaz, mint a módosító indítványban. Dr. Király László professzor úr, az Erdészeti Egyetem erdőrendezési tanszékvezető tanára, professzor, mint mondtam, az MDF erdő- és vadászati kollégium ügyvivője. Horváth Gábor, a MOSZ megbízott főtitkára. Smolczer András, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, de hadd ne mondjam tovább a neveket, csak ismét a titulust. Herczeg Andrást mondom, az EOSZ titkára, a Világ Természetvédelmi Alap magyarországi képviselője, az Erdészeti Tudományos Intézet professzor igazgatója és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnöke.
Nos ők azok, akik a módosító indítványainkkal egyetértenek, és ha ők a radikális erdészlobbyt képviselik, akkor ezt szívesen vállalja talán rajtam kívül a módosító indítványunkat aláíró több képviselőtársam is. Egyelőre erről ennyit. Szakmai érveinket, a konkrét szakmai érveinket még a módosító indítványok tárgyalása során a részletes vitában kívánom elmondani. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
