KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Mindenekelőtt engedje meg, hogy a megyei kárrendezési hivatalokat megvédjem, hiszen hatalmas erőbedobással végzik a kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatos teendőiket, és megítélésem szerint a törvény szellemében és követelményeinek megfelelően.
Amint kérdésében is utal rá, a törvény a végrehajtásra vonatkozóan annyi kötelezettséget ír elő a megyei kárrendezési hivataloknak, hogy az igénybejelentésekkel érintett összesített aranykorona értéket küldjék meg a gazdálkodó szervezetekhez. Ebben a vonatkozásban tehát a kérdés egy picit többet kér rajtuk számon, mint amennyit maga a törvény kötelezettségként előír. Legyen szabad azonban elmondanom, hogy nem is ez az érdemi válasz, hanem szeretném cáfolni azt az állítását, miszerint minden kontroll nélkül, mechanikusan tejesítődne a törvény végrehajtása.
Ez nem felel meg a valóságnak, ugyanis a törvény végrehajtása során kétféle ellenőrzési programot is beépítettünk a rendszerbe. Egyfelől a beérkezett igényeket ellenőrzés alá vettük abból a szempontból, hogy az egy katasztrális holdra kivetített aranykorona értéket a helyben szokásos tízszeres aranykorona értéket meghaladó igénybejelentést önmagában ellenőrzés tárgyává tettük, ezzel az ellenőrzési programmal több mint tízezer igényt szűrtünk ki.
Ez volt az egyik ellenőrzési program, a másik pedig, ami nem az igényjogosult személyére orientált, hanem az igénybejelentéssel érintett községre vonatkozott: nevezetesen azokat a községeket szűrte ki az ellenőrző program második része, amely községek területére igénybejelentés érkezett, valójában az adott gazdálkodó szervezet az illető községben földterülettel nem rendelkezett. Tehát ezt a kétirányú ellenőrző programot működtettük az igénybejelentéseknél akkor, amikor az összesített aranykorona értéket a kárrendezési hivatalok megállapították.
Kérdésében ön utal arra is, és mintegy a mechanikus munkavégzéssel hozza okozati összefüggésbe, hogy az igénybejelentésekben megjelölt össz-aranykoronaérték az ország bizonyos területein meghaladja a tényleges aranykoronaértéket. Ez nem függ össze a végrehajtás ilyen vagy olyan elvégzésével, ugyanis egész egyszerűen objektív okai vannak nagyon sok esetben annak, hogy a bejelentett igényekkel érintett össz-aranykoronaérték fölötte van a tényleges használatban vagy tulajdonban lévő össz-aranykoronaértéknek.
Engedje meg, hogy három ilyen okot nagyon röviden megjelöljek. Az egyik kétségtelenül az igénybejelentők pontatlan aranykorona megjelölése. Ezt megvizsgáltuk: általában a tizedes beosztást nagyvonalúan kezelték és többnyire felfelé kerekítették.
A másik nagyon fontos ok, hogy a korábbi állapothoz képest az időszakos urbanizáció és egyéb folyamatok eredményeképpen mintegy Szolnok megyényi területtel csökkent a tényleges termőterület. Ez a másik ok, amiből egyenesen következik, hogy az igénybejelentéssel érintett össz-aranykoronaérték magasabb lehet.
A harmadik ok pedig nagyon kézenfekvő. Egész egyszerűen az, hogy a termelőszövetkezetek a korábbi időszakban nagy előszeretettel vitték alá az össz-aranykoronaértéküket a valódinak, ugyanis bizonyos állami támogatások az aranykorona érték mértékéhez kapcsolódtak. Gondoljunk például a földadóra. Földadót akkor kellett fizetni, ha az aranykorona érték fölötte volt a 20 aranykorona értéknek.
Most persze ezek a korábbi "játékok" visszaköszönnek, mert a valósághoz képest alacsonyabb össz-aranykoronaértéket jelölnek a termelőszövetkezetek.
Ezek tehát olyan okok, amelyek objektíve benne vannak a folyamatban, és ezért fordulhat elő – hangsúlyozom nem általánosságban, hanem az ország bizonyos területein –, hogy az igény fölé megy az össz-aranykoronaértéknek, mint ami valójában ott van. Ennyit tehát az első kérdéshez.
Ami a második kérdését illeti – valóban nagyon röviden –, hogy az igényjogosultak névsora miért nem nyilvános. Először is azért, mert sem a kárpótlási törvény, sem a szövetkezeti törvény, sem az átmeneti törvény olyan kötelezettséget nem tartalmaz a kárrendezési hivatalok részére, hogy nyilvános listát bocsássanak a gazdálkodó szervezetek részére.
De ez a dolognak csak a technikai része. Az érdemi része az, hogy valójában a végrehajtás sikere nem annak a függvénye, hogy ezek az igényjogosultak névjegyzékét tartalmazó listák nyilvánosak vagy titkosak. Tehát, hogy adott esetben x vagy y az igénylő, érdemben nem befolyásolja a végrehajtást. Ez az a két ok és két elem, ami miatt nyilvánosságra nem hoztuk. Természetesen az igényjogosult minden további nélkül önmagát felfedheti, az érdekképviseleti szerveknél megjelenhet e vonatkozásban. Köszönöm.
