ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttem szóló igen tisztelt képviselőtársaim nagyon fontos, alapvető aspektusokra hívták föl a figyelmünket. Ez vonatkozik egyebek között az előttem szóló dr. Kiss Róbert igen tisztelt képviselőtársamra, aki a kérdésnek a nemzetközi szerződéses összefüggéseit világította meg. Vonatkozik Zsigmond Attila igen tisztelt képviselőtársamra, aki ennek a kérdésnek rendkívül fontos politikai aspektusait – már úgy értem, hogy magyar belpolitikai aspektusait – világította meg. Többeket is sorolhatnék.
Három kérdésre szeretném itt a tisztelt Ház figyelmét felhívni. Az egyik az, hogy úgy érzem, ebben a vitában el kell hangoznia annak – és kvázi üzenetként kell szolgálnia a Cseh és Szlovák Köztársaságnak –, hogy a magyar Országgyűlés mindenképp el szeretné kerülni, hogy ez, a két ország közötti kétségtelen vita, kétségtelen ellentét, beárnyékolja, tönkretegye, megrontsa a két szomszédos ország fontos külpolitikai, gazdasági, ökológiai téren elkerülhetetlen együttműködésének a légkörét.
Nem szabad megengednünk – és amellett, hogy itt világosan látható, hogy ellentét van ebben a bős– nagymarosi vízerőmű-rendszer kérdésében –, hogy ez a két ország kulturális, gazdasági, szomszédi kapcsolatainak az egész területét beárnyékolja.
Tudomásul kell vennünk, hogy az egyetlen probléma, egy olyan terület, ahol nézeteltérés van köztünk, és van 99 vagy 100 legalább ilyen fontos terület, ahol nincs ellentét, ahol továbbra is fenn kell tartanunk a jószomszédi viszonyt, az együttműködést. Ez az egyik, amit szerettem volna elmondani.
A másik az, hogy itt a vita során többször elhangzott valamiféle olyan utalás, mintha kompromisszumot kellene keresnünk, vagy mintha a kompromisszumnak reális lehetősége lenne. Akkor, amikor ez év most február végén kint jártunk a környezetvédelmi bizottság delegációjával Prágában és a Cseh és Szlovák Köztársaság törvényhozása környezetvédelmi bizottságainak a delegációival tárgyaltunk, akkor igenis ajánlottunk kompromisszumot. Azt ajánlottuk kompromisszumként, hogy mindaddig, amíg tudományos kutatások, szakmai vizsgálódások egyértelműen nem bizonyítják, viszonylag rövid idő alatt, hogy mik az ökológiai és egyéb következményei ennek a folyó építkezésnek, addig szüntessék be a folyó kivitelezési munkálatokat. Ezt mi kompromisszumként javasoltuk, és erre az igazán minimális kompromisszumra, hogy körülbelül 6 hónapra függesszék föl a jelenleg folyó egyoldalú folyóelterelési munkálatokat addig, amíg egy objektív, tudományos szakmai testület nem mond véleményt, erre a kompromisszumra semmiféle hajlandóság nem mutatkozott.
Ez a nyilatkozatban "eltérő vélemények" kifejezés formájában meg is jelent. Kompromisszumról akkor lehet beszélni, ha mind a két félben van valamelyes szándék engedményre. Olyan esetben, amikor az egyik félben hiányzik az engedményre való szándék, a kompromisszumnak a hangoztatása, elnézést kérek, de értelmét veszti. Ennyit a kompromisszumról.
Végül egy nagyon fontos szempontra kell fölhívnom a figyelmet, amelyet talán dr. Kiss Róbert képviselőtársam említett, de én ezt még határozottabban szeretném megfogalmazni. A nemzetközi jog értelmében az országok területi felségjoga az nemcsak a föld felszínére terjed ki, hanem a föld lefelé menő, a föld felszíne alatti területekre is, beleértve ezeknek a területeknek az ásványkincsét.
Ez az egyoldalú elterelés, amelynek pillanatnyilag folynak a munkálatai, olyan mértékben lesüllyesztené a Dunának, az Öreg-Dunának, a jelenlegi Dunának a vízszintjét, hogy csörgedező patakká válna. Óriási elszívó hatás jelentkeznék és a Duna jobb partjáról a föld alatti vízrétegeket tulajdonképpen kiszívná, az ország ott lévő egyik legértékesebb ásványvagyonának, a vízvagyonának az eltűnését eredményezné. A felszínen olyan kiszáradási folyamatok jelennének meg, hogy egy több 10 négyzetkilométeres területen az ország határsávja lassan – már Duna melletti sávját értem ez alatt – elsivatagosodna, az egyik legértékesebb mezőgazdasági területünk erre a célra föltehetőleg teljesen használhatatlanná válna. Ez az ország területi felségjogának a megsértését jelenti, és ez olyan, amit egyetlen egy ország sem fogadhat el, amibe egyetlen egy ország sem egyezhet bele, következésképp ez egy olyan súlyos nemzetközi jogi sérelemre vezetne Magyarország hátrányára, amelyhez nem járulhatunk hozzá. Ez csak látszólag politikai kérdés, valójában ez is természettudományi kérdés, a föld állagában, a föld felszíne alatti rétegek összetételében következnék be változás, amelynek olyan következményei vannak, amelyeket a nemzetközi jog megengedhetetlenné tesz. Ezért én is azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy a Kormánynak a határozati javaslatát fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
