HORVÁTH TIVADAR, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója:
HORVÁTH TIVADAR, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója:
HORVÁTH TIVADAR, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság részletes vitát folytatott és egyenként határozatokat hozott a 3631-es számon jelzett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényhez eddig benyújtot majdnem kétszáz darab módosító indítványról. A bizottsági vita nemcsak nagyon részletes, de egyúttal termékeny is volt, hiszen 16 darab bizottsági módosító indítvány is született a tárgyalás során.
A tisztelt Háznak szeretném a továbbiakban ismertetni a leglényegesebb vitapontokat és az ennek nyomán hozott határozatokat.
Élénk vitát váltott ki rögtön a preambulumhoz Józsa Fábián, Dobos László, Kapronczay József, Horváth Tivadar képviselők által benyújtott javaslat, amely a köztisztviselői kar politikasemleges megjelölése helyett a pártpolitikai semleges megfogalmazás feltételét indítványozta. Az indítványozók szerint a köztisztviselői munka jellegénél fogva, ha közvetve is, de mindig kötődik valamely közhatalmi politikai testülethez, ezért a pártpolitikától semlegesség jobban kifejezné a különböző politikai erőtényezőktől való egyenlő távolságtartást és az elfogulatlanság jogos elvi és gyakorlati követelményeit. A bizottságtól azonban a javaslat nem kapta meg a többségi támogatást, mert a többség egyfelől szűkítésnek érezte a megfogalmazást, másfelől pedig a pártpolitikai minősítést tartalmilag nehezen körvonalazhatónak vélte.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó képesítési előírások és szakmai gyakorlat időbeli megkövetelése alól a tervezethez képest a bizottság sem szigorító, sem pedig enyhítést célzó javaslatot nem támogatott.
A bizottság dr. Szél Péter képviselő úr indítványához kapcsolódva elfogadott egy olyan módosító indítványt, amely az együttalkalmazás szigorú tilalmát kis létszámú külképviseleti szervek esetében – ahol sokszor férj, feleség kényszerűen együtt dolgozik – az illetékes felügyeletet ellátó szakminiszter felmentési jogkörének megadásával enyhítené.
A bizottság a törvényjavaslat összeférhetetlenségi szabályai alól a Deutsch Tamás képviselő által felvetett fizikai állományú alkalmazottak esetében sem látott alapot kivételek megengedésére. Az összeférhetetlenségnek a 21. § (4) bekezdés a) pontjában szabályozott esetében nem támogatta a bizottság Szabó Iván képviselő úr javaslatát, amely a köztisztviselőnek a gazdasági társaság igazgató tanácsában történő részvételét ezen bekezdés elhagyásával javasolná lehetővé tenni.
A bizottság nem tartotta indokoltnak, hogy az álláshelyek betöltésére kötelező erővel pályázatot kelljen kiírni, és ezzel összefüggésben a versenyvizsga szabályozását sem, mert a munkáltató közigazgatási szerveknek mindkét módszer alkalmazására megvan a lehetőségük.
Több képviselőtársunk – dr. Gál Zoltán, Vastagh Pál, Kósáné Kovács Magda, Schiffer János és Kóródi Mária – módosító indítványai beépíteni javasolták a törvénybe a rendkívüli lemondás intézményét, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben intézményesített formához hasonlóan. A bizottság elvetette a javaslatokat azzal, hogy egyrészt a közigazgatásban eleve szűkebbek a lehetőségei a rendkívüli lemondás jogcímei előfordulásának, másrészt a munkáltatói intézkedésekkel szemben széleskörűen garantált bírói fórum igénybevétele lehetséges. Indokul hozta föl még a bizottság azt is, hogy a civil szférától eltérően a közigazgatási szervnek kvázi hivatali kötelessége is a közszolgálati viszonyra vonatkozó szabályok betartása.
Élénk vita kísérte a közszolgálati jogviszony alkalmatlanság jogcímén történő megszüntetését is. Számos képviselő helyeselte dr. Gál Zoltán és társainak indítványát, miszerint a köztisztviselőt minősítése alapján szabadjon alkalmatlannak nyilvánítani. A bizottság végül elvetette, mert a bírósági jogorvoslat – úgy vélte – elégséges garanciát jelent, továbbá a közbenső minősítés túlbonyolítaná az eljárást.
Elvetette bizottságunk Deutsch Tamás képviselő úrnak azt a javaslatát is, amely a szociális korlátokhoz kötné a munkáltató szerv felmentési jogát.
Több képviselőtársunk kifogásolta az általános vitában, hogy a gyed, gyes állományban töltött évek nem számítanak a közszolgálati jogviszony időtartamába. Ezt a kifogást Józsa Fábián és társai képviselőknek a bizottság által is támogatott módosító indítványa orvosolhatja. Eszerint a tíz éven aluli gyermek ápolásának időtartamát is számításba kell venni a közszolgálati jogviszonynál.
A sorállományú katonai szolgálat ilyen jellegű beszámíthatóságát azonban a bizottság nem akceptálta.
A bizottság a köztisztviselők díjazásánál ugyancsak Józsa Fábián és képviselőtársai módosító javaslathoz csatlakozóan azzal egyező tartalmú módosító indítványt fogadott el, mely szerint helyi önkormányzati testületek hivatalaiban dolgozó köztisztviselők e törvény szerinti illetményrendszerétől a helyi képviselőtestület eltérhet. Az eltérés mértékét, arányait e törvényben meghatározott elvek és arányok figyelembevételével rendeletben kell szabályozni, tehát a helyi társadalom teljes körű kontrollja mellett. Az volt e javaslat elfogadásának az indoka, hogy a bérrendszer kötelezővé tétele voltaképpen determinálná az önkormányzatok költségvetését. Az anyagi konzekvenciák szavatolása nélkül ugyanis nem lehet a helyi önkormányzatokra nézve kötelező szabályokat hozni, és az is lehetetlen lenne, ha megtiltanánk az önkormányzatoknak, hogy a létszám- és bérgazdálkodásuk terén önállóak legyenek. Ez a megoldás mind a központi, mind pedig a helyi önkormányzati költségvetést illetően megnyugatóbbnak látszik.
Támogatta a bizottság dr. Balás István képviselő úr módosító indítványát, mely szerint a miniszterelnök és a miniszterek esetén a vezetői alapilletmény az illetményalap hat és félszerese legyen.
Támogatta a bizottság továbbá ugyancsak Balás István képviselő úr azon javaslatát is, hogy a törvény 1992. január 1-je helyett a kihirdetése napján lépjen hatályba.
Bizottságunk Józsa Fábián és képviselőtársai javaslatához kapcsolódóan csatlakozó indítványt szövegezett meg a 77. § (2) bekezdésének módosítására, amelynek értelmében az illetményrendszerre vonatkozó kedvezőbb szabályokat 1992. január 1-jétől lehessen alkalmaznunk, azon költségvetési szervek esetében, ahol annak feltételeit bérmegtakarításból, illetve költségvetési fedezetéből tudják biztosítani. Az illetményalap mértékét pedig e módosító javaslat szerint 1992-ben 15 ezer forint lenen.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennyiben szerettem volna önöknek bizottságunk munkájáról, illetve a többségi álláspontról beszámolni. (Taps.)
