ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A demokratikus jogállam kiépítése a büntetőjog felülvizsgálatát is szükségessé teszi. Jogrendszerünk megtisztítása azoktól az intézményektől, amelyek nem feleltek meg a jogállamiság követelményeinek és ellentétesek voltak a nemzetközi követelményekkel – ez az eljárás már korábban megkezdődött.
(11.30)
Ezzel az újabb törvényjavaslattal, amit most a tisztelt Országgyűlés elé terjesztek, újabb lépést kívánunk tenni a büntetőjogi szabályozás korszerűsítése terén.
Az Alkotmányban megjelent új intézmények, az Alkotmánybíróság döntése a halálbüntetés eltörléséről, a társadalom értékrendjében bekövetkezett változások, és végül számos új, büntetőjogi üldözést kívánó magatartásforma sajnálatos megjelenése szükségessé teszik a hatályos büntető törvénykönyv szabályainak részbeni megváltoztatását.
A törvényjavaslat rendelkezései azokhoz az elvekhez igazodnak, amelyek alapul szolgálnak a büntetőjog átfogó reformjához. Célul tűztük ki, hogy tovább közelítsünk az igazságos, a tett súlyához igazodó büntetés elvéhez. Ezt fejezik ki a visszaesőkre vonatkozó új rendelkezések, valamint az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásával kapcsolatban a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja meghatározásának a módja.
A törvényjavaslat rendelkezéseiben kifejezésre jut, hogy a személyi szabadság, az emberi méltóság és a becsület kiemelkedő értékek, és hogy a fokozott büntetőjogi oltalmat kell biztosítani a gyermekeknek, a fiatalkorú nemzedékeknek.
A törvényjavaslat, követve azt az általánosan elismert tételt, hogy a büntetőjogi beavatkozást ésszerű korlátok között kell tartani, ésszerű korlátok közé kell szorítani, szűkíti azoknak a normasértéseknek a körét, amelyek miatt a felelősségre vonás a büntetőjog területén történik, és nem kívánja a büntetőjog eszközeivel üldözni azokat, akik többnyire maguk is áldozatok. Ugyanakkor súlyos büntetéssel fenyegeti azokat az elkövetőket, akik például a prostitúció feltételeit biztosítják, és abból hasznot húznak.
Az Alkotmány Magyarország gazdaságát olyan piacgazdaságként határozza meg, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül. A gazdasági bűncselekmények közeljövőben történő átfogó kodifikációját megelőzően ezért a törvényjavaslat megszünteti a felesleges kötelezettségeket és kötöttségeket, kiiktatja azokat a bűncselekményeket, amelyek a piacgazdaság gátját képezik, egyes tényállásokat pedig újraszabályoz.
A törvényjavaslat a társadalmi átalakulás folytán létalapjukat vesztett intézményeket, mint amilyen a kijelölt munkahelyen végrehajtandó javító-nevelő munka és a szigorított javító-nevelő munka, megszünteti. Szélesíti viszont a közérdekű munka, a pénzbüntetés, valamint a főbüntetés helyébe lépő mellékbüntetések alkalmazásának a lehetőségét. A vagyonelkobzás szabályait pedig akként módosítja, hogy az kizárólag a bűncselekmény útján az elkövetőkhöz került haszon elvonását szolgálja. A felesleges törvényi kötöttségek megszűntetésével a törvényjavaslat mellőzi az enyhítő szakasz kivételességét, szélesíti az önállóan alkalmazható mellékbüntetések kiszabásának körét, és tágítja a büntetési tételek egy részét. A többszörös és különös visszaesőknél sem teszi kötelezővé a szabadságvesztés kiszabását, ha a bűncselekményt nem kizárólag szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény, és eltörli a szabadságvesztés alsó határát emelő rendelkezést is. Mindezek a szabályok lehetőséget adnak a bírónak a kellő differenciálásra és mérlegelésre a büntetés kiszabásánál.
Igen fontosnak tartjuk a törvényjavaslatnak a mentesítéssel kapcsolatban megfogalmazott új szabályait is, amelyek azt szolgálják, hogy azok, akik a törvényekkel szembehelyezkedtek, ne viseljék értelmetlenül hosszú ideig a büntetett előélet bélyegét.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezután a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit vázlatosan ismertessem.
A halálbüntetés eltörlése folytán az életfogytig tartó szabadságvesztés vált a legsúlyosabb büntetéssé. A módosítás során a feltételes szabadságra bocsátást is újra kellett szabályozni akként, hogy annak legkorábbi időpontját 15 és 25 év között a bíróság határozza meg az ítéletben.
Felülvizsgálva a büntető törvénykönyv szankciórendszerét, a törvényjavaslat a differenciáltabb büntetéskiszabás érdekében a szabadságvesztés kiszabható legrövidebb időtartamát egy napban határozza meg. A pénzbüntetés és a pénz-mellékbüntetés összegét jelentősen felemeli, a közérdekű munka tartamát rövidíti, és azt – a végrehajtás módjának megfelelően – napokban határozza meg.
Szélesebb körben válik lehetővé a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése.
Megszűnik az enyhítő szakasz alkalmazásának kivételes jellege, és a főbüntetés helyett önálló mellékbüntetés kiszabására a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűncselekmények esetében nyílik lehetőség.
A büntetéskiszabás körébe tartozik néhány különösrészi tényállás büntetési tételének a felemelése általában az alsó határ érintetlenül hagyásával. A személyi szabadság megsértése, a családi állás megváltoztatása, a kiskorú veszélyeztetése és a jogellenes fogvatartás tekintetében ezt a védeni kívánt jogtárgyak jelentősége, míg az üzletszerű kéjelgés elősegítésénél, a szeméremsértésnél és az önbíráskodásnál az elkövetési módok változása; a közösség elleni izgatás vétségénél, a szemérem elleni erőszaknál, a természet elleni erőszakos fajtalanságnál, a hatóság vagy hivatalos személy megsértésénél és a gazdasági ellenőrzés meghíúsításánál pedig az elkövetési magatartások súlyához nem igazodó büntetési tétel indokolja.
A hatályos szabályozás szerint három évet meghaladó szabadságvesztés mellett bizonyos esetekben kötelező a vagyonelkobzás alkalmazása.
A törvényjavaslat megszünteti a kötelező kiszabásra vonatkozó rendelkezést, és csak a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmények esetén teszi alkalmazhatóvá a vagyonelkobzást.
A többszörös visszaesőket érintően a korábbi, többnyire szigorításban megnyilvánuló változtatások hatástalanok maradtak.
(11.40)
Ezen túlmenően indokolatlanul korlátozták a bíróság büntetéskiszabási lehetőségeit.
A törvényjavaslat e korlátok egy részét megszüntetve a többszörös és különös visszaesőknél a büntetési tétel felemelt felső határát érintetlenül hagyja, nem emeli viszont a szabadságvesztés alsó határát, és nem írja elő kötelezően vagylagos büntetési nemek esetén a szabadságvesztés kiszabását.
A törvényjavaslat az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével általánossá teszi a törvényi mentesítést. Kiiktatja a visszaesőkre vonatkozó szigorító rendelkezéseket, és rövidebb várakozási időket állapít meg.
A fegyelmező zászlóaljban az elítéltek száma az utóbbi időben mintegy negyedére csökkent. Ezért e katonai büntetésvégrehajtási mód fenntartása nem indokolt. A törvényjavaslat a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés tartamát egységesen egy évben állapítja meg.
Az alkotmányjogi változások új intézményeket, új jogi elnevezéseket vezettek be, és ezt a büntetőjogi szabályozásnál is figyelembe kell venni.
A törvényjavaslat a hivatalos személy fogalmát továbbra is közhatalmi jellegű, valamint az állam nevében végzett igazgatási tevékenységhez kapcsolja, és nevesíti azokat a személyeket, akik fokozott büntetőjogi felelősséggel tartoznak, illetve fokozott büntetőjogi védelmet élveznek.
A piacgazdaság erősödésével számolni kell a zsarolási célzatú emberrablások elkövetésével, s ezek a cselekmények a halmazati szabályok szerint nem szankcionálhatók kellően, ezért a törvényjavaslat a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körében új tényállásként szabályozza az emberrablás bűncselekményét.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról most tárgyalás alatt álló új jogszabállyal összhangban a törvényjavaslat megteremti a különleges adatok büntetőjogi védelmét is.
Az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomásáról hozott nemzetközi egyezménnyel a hatályos büntetőjogi szabályozás nincs teljes összhangban. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, hogy különböző neveken működő kereskedelmi üzletekben, klubokban, szalonokban üzletszerű kéjelgést is folytatnak, vagy ezek a helyek a tevékenységük egészét tekintve bordélyházjelleggel működnek.
A nemzetközi egyezményből fakadó kötelezettségeinknek megfelelően ezért szükségessé vált az újraszabályozás s ezáltal az üzletszerű kéjelgéshez kapcsolódó valamennyi magatartásforma szigorú büntetőjogi üldözése.
Bevezeti a törvényjavaslat a közveszéllyel fenyegetés bűncselekményének törvényi tényállását is, mert a Büntető Törvénykönyv jelenlegi szabályai csak az esetek egy részében teszik lehetővé azoknak a magukat fel nem fedő személyeknek a büntetőjogi felelősségre vonását, akik különböző közintézményeket fenyegetnek azzal, hogy robbanószerkezetet helyeztek el.
Az üzletek működéséről és az egyes szabálysértésekről szóló új módosító rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy a szexuális árunak minősített cikkek terjesztése szigorúan szabályozott rendben történjék.
E két rendelet szükségessé teszi a Büntető Törvénykönyvben megfogalmazott közszemérem megsértése tényállásának újraszabályozását, mert a hatályos rendelkezés szerint olyan elkövetési magatartások miatt is büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek a már hatályba lépett két rendelet értelmében szabálysértési szankciót vonnak maguk után.
Az utóbbi időben Magyarországon is változtak a kábító hatású anyagokkal és szerekkel való visszaélés formái. Nőtt a hazánkon átmenő kábítószer-csempészet gyakorisága és veszélyessége. Továbbá kialakulóban van a magyar piac ellátására irányuló illegális kábítószer-kereskedelem is.
A hatályos szabályok az illegális kereskedővel szemben nem elég hatékonyak, a kábítószert csupán fogyasztókkal szemben viszont indokolatlanul szigorúak.
A törvényjavaslat ezért szigorítja a kábítószert előállítókkal és forgalmazókkal szembeni jogkövetkezményeket, viszont lehetővé teszi a büntetőjogi útról való elterelést a kisebb súlyú bűncselekményeket elkövető fogyasztók tekintetében, ha önkéntes gyógykezelésnek vetik alá magukat.
A törvényjavaslat tartalmazza a Büntető Törvénykönyv gazdasági fejezetét szabályozó legfontosabb változásokat, és kiiktatja a tervutasításos rendszerhez kötődő tényállásokat.
Igen fontos rendelkezése, hogy a piacgazdaság viszonyainak meg nem felelő üzérkedés és árdrágítás bűncselekményének tényállásait újraszabályozza. Részben megszünteti a deviza-bűncselekmény kerettényállási jellegét, és csak a Büntető Törvénykönyvben meghatározott deviza-szabályszegéseket rendeli büntetni.
Közismert, hogy a társadalombiztosítás felé fennálló tízmilliárdos tartozások behajtására tett intézkedések eredménytelenek, még olyan gazdálkodó szervekkel szemben is, amelyek rendelkeznek pénzeszközökkel. A törvényjavaslat ezért a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék be nem fizetését is, meghatározott feltételek mellett, az adócsaláshoz hasonlóan büntetni rendeli.
Ugyanilyen indokok alapján a törvényjavaslat új tényállásként iktatja be a munkáltatói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegését.
A szerzői jog védelme érdekében több nemzetközi egyezményhez is csatlakoztunk, azonban ennek hathatós büntetőjogi védelmét a mai napig nem oldottuk meg, s e téren tarthatatlan helyzet alakult ki, mert sem a hazai, sem a külföldi szerzők nem kapnak megfelelő büntetőjogi védelmet. A törvényjavaslat ezért a szerzői jog megsértését bűncselekménnyé nyilvánítja.
A törvényjavaslat a katonai bűncselekmények parancsnoki hatáskörben való elbírálását megszünteti.
Az önkéntes eltávozás esetében a jelenlegi szabályozás szerinti 24 órát meghaladó jogtalan távollét idejét 72 órára, a vétségi, illetve a bűntetti alakzat arányának megtartása érdekében pedig a bűntetti alakzatnál a 6 napot 12 napra emeli fel.
A törvényjavaslat tartalmazza a Büntető Törvénykönyv szabályainak módosításához kapcsolódó büntetőeljárási szabályok módosítását is.
A kábítószerélvező elkövetőkkel szemben az eljárás felfüggesztésének új esetét határozza meg, amelynek feltétele az, hogy az elkövető vállalja, hogy legalább hat hónapig tartó folyamatos gyógykezelésben vesz részt.
A tervezett változtatások a Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását is szükségessé teszik.
(11.50)
Az egyes bűncselekmények bűntetti és vétségi alapjának érték szerinti elhatárolásánál, valamint a jelentős és a különösen nagy érték meghatározásánál a törvényjavaslat az inflációra tekintettel az értékhatárokat jelentősen felemeli, egyúttal a szabálysértési értékhatárt is emeli.
A hatályon kívül helyező rendelkezések közül kiemelést érdemel a Btk. 125. §-át megszüntető rendelkezés, amellyel a javaslat kizárja a katonai bűncselekményeknél a fegyelmi jogkörben való elbírálás lehetőségét. Ez a szabályozás ugyanis nincs összhangban azzal az Alkotmányban foglalt rendelkezéssel, amely szerint az igazságszolgáltatást csak a bíróságok gyakorolhatják.
Tisztelt Országgyűlés! Az előadottak alapján kérem, hogy a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés fogadja el, és azt iktassa a Magyar Köztársaság törvényei közé. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
(Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el.)
