ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Rövid a törvényjavaslat, rövid volt az expozé, ennek ellenére azt gondolom, hogy a törvényjavaslattal számos gond van.
Az első, amire az igazságügy-miniszter is utalt az expozéjában, hogy nem felel meg az Alkotmányban előírt követelményeknek, miszerint ugye az Alkotmány 30. § (2) bekezdése azt írja elő kötelezően, hogy a köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről kétharmados törvényben kell rendelkezni. Az itt előadott érvek nem voltak igazán megnyugtatóak abból a szempontból, hogy miért kell elhalasztani ezt a kérdést, a költségtérítéseknek és a kedvezmények kérdésének a szabályozását, és miért csak az illetményről esik szó ebben a törvényjavaslatban. Mindenképpen szükséges ezeknek a kérdéseknek is a szabályozása. Tudomásom szerint meglehetősen régóta az Igazságügyi Minisztériumban és a kormányzati apparátusban folyik a döntés előkészítése ennek a kérdésnek a szabályozására, ami nemcsak a köztársasági elnökkel kapcsolatban, hanem a miniszterelnökkel és a miniszterekkel kapcsolatban is szabályozná ezeket a kérdéseket. Meglehetősen érthetetlen, hogy körülbelül másfél éves döntés-előkészítés után miért nem került még a Ház elé ez a törvényjavaslat.
A másik, amire az igazságügy-miniszter úr hivatkozott, hogy a kialakult gyakorlat szerint a köztársasági elnök úr a miniszterelnöknek megfelelő javadalmazásban részesül. Hát, attól függ, hogy ezt a gyakorlatot milyen időponttól számítjuk, mert tulajdonképpen szokásjogi úton alakult ki valamilyen formában. Kicsit kinőtt a népköztársasági tanács elnökének szabályozásából, s aztán utána 1990-ben, amikor köztársasági elnököt választott a magyar Parlament, akkor – nem lehet tudni pontosan, hogy milyen elv alapján, de – valaki megállapította a köztársasági elnök fizetését. Azonban itt nem rendelkezett egy automatizmusról ez a szabály, miután nem is volt szabály, hiszen csak valamiféle szóbeli rendelkezés történt ez ügyben, aminek az a következménye, hogy ma előállt az a helyzet a köztársasági elnök esetében, hogy a köztisztviselői törvény hatálybalépése után ma a köztársasági elnök két és fél ezer forinttal keres többet egy államtitkárnál – bruttóban természetesen –, tehát meglehetősen csekély a különbség, és nem hiszem, hogy ez a különbség a közjogi méltóságnak megfelelő helyzetet tükrözi.
A másik, ami kifogásolható: pontatlan a szöveg. Pontatlan a szöveg, hiszen nem derül ki belőle pontosan, hogy az illetmény fogalmába mindaz beletartozik-e, amit a köztisztviselői törvényjavaslat tartalmaz, tehát az alapilletmény, az illetménypótlék és az illetmény-kiegészítés. Mert amennyiben nem tartozik bele, akkor a köztársasági elnök lényegesen kevesebbet keresne, lényegesen kevesebb lenne a tiszteletdíja, mint a miniszterelnöknek. Amennyiben beletartozik, abban az esetben is még mindig kevesebbet keres, kevesebb a tiszteletdíja a köztársasági elnöknek, mint a miniszterelnöknek, hiszen a miniszterelnök képviselői jogon is kap még tiszteletdíjat, míg a köztársasági elnök ilyen tiszteletdíjban nem részesül. Ez az összeg nem különösebben csekély, és a módosító indítványunkkal – amit beadtunk a törvényjavaslat vitája során – arra törekszünk, hogy a köztársasági elnök a mostaninál, a tervezettnél nagyobb összegben részesüljön.
Elsősorban tesszük ezt azért, mert a közjogi helyzete ezt mindenképpen indokolja, másrészt a nyugat-európai gyakorlat is inkább ebbe az irányba mutat. Nem találtam olyan megoldást, ahol Nyugat-Európában a köztársasági elnök kevesebbet keresett volna a miniszterelnöknél. Ma nálunk ez a szociológiai helyzet, és a törvényjavaslat is ezt a helyzetet rögzítené. Tehát mindenképpen indokolt, hogy magasabb összegben állapítsuk meg a köztársasági elnök tiszteletdíját, mint ahogy ezt a Kormány javaslata teszi.
Ugyanakkor van még jó néhány kérdés, amit szabályozni kellene, részben ebben a törvényben, részben pedig a kedvezményekről szóló törvényben. Csak néhány pontot vázlatszerűen felsorolnék.
Nem tudjuk – hiszen nincsen szabályozva –, hogy a köztársasági elnöknek mi a társadalombiztosítási jogállása. Az öt év vagy a tíz év, amire megválasztják, az munkaviszonyban töltött időnek számít-e. A jelenlegi esetben ez nem probléma, hiszen nyugdíjas korú a köztársasági elnök, azonban fiatalabb korú köztársasági elnököt is választhat majd a Parlament.
Ugyancsak tisztázatlanok ennek következtében a járulékfizetés szabályai. Tisztázatlan, hogy kell-e vagyonnyilatkozatot tennie a hivatalbalépésekor és a hivatalból történő távozáskor.
Tisztázatlan az is, hogy megbízatásának megszűnése esetén, amikor nem választják újra, akkor az a hat havi alapilletmény, ami egyébként a képviselőket megilleti erre az esetre, az jár-e a köztársasági elnöknek. Én azt gondolom, hogyha a képviselők esetében ez a kedvezmény benne van a képviselők jogállásáról szóló törvényben, akkor minden további nélkül a köztársasági elnököt is ez a kedvezmény megilletheti.
Ugyancsak tisztázatlanok a nyugdíjszabályok, ami megintcsak analóg a képviselők jogállásáról szóló törvénnyel. Hogy ha valakit három évvel korábban, a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem választanak újra képviselőnek, akkor kedvezményes nyugdíjazásra jogosult. Én azt gondolom, hogy ugyanezt a szabályt a köztársasági elnöknél is lehetne alkalmazni vagy ehhez hasonló szabályt.
Nem tisztázott és rendezetlen a költségtérítésnek az összege. Rendezetlen – megintcsak a kedvezmények körébe tartozik – a rezidenciahasználat. Ma nem lehet tudni pontosan, hogy milyen alapon lakik a köztársasági elnök a köztársasági elnöki rezidenciában, és hogy holnap nem kell-e esetleg onnan kiköltöznie. Törvényi szabálya, törvényi legitimitása ennek ma nincsen.
Ugyanide tartozik a gépkocsihasználat és ugyanide tartozik az útiköltség-térítés, illetve a külföldi utazásoknak a fedezete.
Mindezek olyan kérdések, amiket mindenképpen törvényben kell szabályozni, és úgy gondolom, méghozzá minél hamarabb. S én elfogadom azt, vagy nem elfogadom, tudomásul veszem, hogy a Kormánynak nem volt elegendő másfél esztendő, két esztendő arra, hogy megfelelő szinten előkészítse ezt a jogszabályt, és egy külön törvényben kerüljön sor – amit egyébként nem tartok szerencsésnek – a tiszteletdíj szabályozására, valamint a kedvezmények szabályozására, de én mindenképpen úgy gondolom, köteleznünk kell a Kormányt arra, hogy megfelelő határidőn belül a törvényjavaslatot nyújtsa be a Parlamentnek.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
