TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két percre se lesz szükségem.
Én azt hiszem, hogy nagyon örvendetes lenne, hogyha a kormánypártok, illetve a Kormány világossá tenné az ország és az Országgyűlés előtt, miben áll voltaképpen a taktikája. Ugyanis nyilvános vitában tárgyaljuk meg ezeket a dolgokat, tisztelt képviselőtársaim, és az a taktika, amelyet pillanatnyilag, legalábbis bevallott formában elénk tártak a kormánypártok igen tisztelt szónokai, az ellentmondásosnak látszik. Hiszen – ahogy Haraszti Miklós is említette – olyan megoldásokat kívánnak a Ház elé terjeszteni elfogadás végett, amelyekkel kapcsolatban közismert, hogy nem áll fönn a szükséges többség. Mi ezzel a céljuk? Nem tudom.
Nagyon fontos volna viszont tudnunk, hogy miért vélik úgy a kormánypártok, hogy ebben a kérdésben a konszenzus kialakítása reménytelen, és miért látszanak elmozdulni egy másik álláspont felé, amelynek a logikai kifutása véleményem szerint értelmezhetetlen. Én azt hiszem, hogy az Alkotmánybíróság döntése után – amelyet itt túl sokan és túl sokat kommentáltak egy másik hatalmi ág nyilvános ülésén – arra kellene törekednünk, hogy újra meggondoljuk, milyen lehetőségei vannak a konszenzusnak. Itt különféle megoldási variánsok merülnek föl, méghozzá újabb megoldási variánsok, és ezek azért kerülnek a Ház elé, mert a konszenzustól a Kormány, illetve a kormánypártok visszaléptek néhány fontos kérdésben.
Én azt hiszem, itt volna az ideje annak, hogy a felesleges és a közvéleményt is fárasztó konfrontációk után megpróbáljunk egy újabb konszenzust kidolgozni.
És még egy megjegyzés. De nem tartottam be az ígéretemet a két percre, úgyhogy abbahagyom. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
