MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden, csak Debreczeni József szavaira szeretnék reagálni, amennyiben ő utalt egy Magyar Narancs-beli cikkre, amelynek társszerzője vagyok, és abból néhány mondatot ismertetett önökkel.
Azt szeretném elmondani, először is én nagyon fontosnak tartom, hogy az előttünk lévő kérdésekről és erről a törvényről is elfogulatlanul tudjunk gondolkodni, és ennek jegyében fejtettem ki társszerzőként ebben a cikkben is a gondolataimat – amiket, természetesen, most is így gondolok. Másrészről viszont szeretném aláhúzni a Debreczeni József által ismertetett mondatok közül az egyiknek például azt a részét, amely úgy szól, hogy a javaslat, tény, hogy szövegében liberálisabb a nyugat-európai megoldásoknál – viszont az a másik fele ennek a mondatnak, hogy ezzel próbálja kompenzálni az ottani politikai stabilitás és kultúra garanciális adottságait.
Ez egy nagyon régi vita közöttünk: itt tényleg arról van szó – amit én a vezérszónoklatomban is elmondtam, és a bizottsági viták során is számtalanszor szóba jött –, hogy a nyugati országokban a törvény szövegébe foglalt garanciák a politikai kultúra, a hagyományok, a média működésének, és így a közszolgálati média működésének – a szokásjogi, politikai kultúrabeli, politikai "illemszabályok" szerinti pótlólagos garanciáival egészülnek ki. Például a Debreczeni József által is említett BBC esetében éppen hogy ezek a garanciák teszik ki a nagyobb részt.
Azt hiszem, nyilvánvaló – hogyha Debreczeni József és a kormánypárti képviselők is mindannyian próbálnak erről a dologról elfogulatlanul gondolkodni –, hogy nálunk ilyen hagyományok, ilyen szokásjog, megkérdőjelezhetetlen "illemszabályok" nem alakultak még ki a média működésével kapcsolatban, és nem oktalan, öncélú, kártékony bizalmatlanság azt feltételezni, hogy bizony, a közelgő választásokra is tekintettel, abban az esetben, ha a kialakulatlan szokásjogi, politikai kultúrabeli garanciák hiánya miatt, más oldalról pedig a törvényes garanciák nem kellő erőssége miatt a Kormány vagy más politikai erők, vagy társadalmi érdekcsoportok túlzott befolyására mód nyílhat bármely említett erő részéről, akkor az a Kormány részéről vagy bármelyik politikai erő részéről nagyon is fölmerülhet. Szerintem e tekintetben nekünk nagyon is bizalmatlannak kell lennünk abban a tekintetben, hogy majd a különböző politikai erők – köztük a Kormány – itt majd hihetetlen nagy önmérsékletet tanúsítanak a közelgő választások kíméletlen politikai harcai során.
Én csak azt szeretném tehát még egyszer leszögezni: azt gondolom, hogy nekünk ilyen szempontból valóban erősebb garanciákat kell ebbe a törvénybe beletennünk, mint a nyugati megoldások, mert ezzel pótolnunk kell az ottani egyéb garanciákat, az ott érvényesülő egyéb garanciákat. Ennek során kell viszont olyan megoldásokat találnunk, amelyek erősebb garanciákat adnak, ugyanakkor működőképesek és a működőképességet biztosítják. Azt hiszem, hogy ez a kettős feladat megoldható és ez a probléma feloldható. Nem kell itt nekünk olyan kishitűnek lennünk, hogy azt gondoljuk, esetleg a magyar médiatörvény nem lehet majd akár tényleg jobb, mint nem egy nyugati változat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
