KÓNYA IMRE, DR. az MDF frakcióvezetője:
KÓNYA IMRE, DR. az MDF frakcióvezetője:
KÓNYA IMRE, DR. az MDF frakcióvezetője: Egyrészt frakcióvezetőként, arra vonatkozóan, amit felszólalásának második részében mondott Haraszti Miklós, hogy ki kérdőjelezi meg a konszenzust és mit kell csinálni a Parlamentben, amikor egy törvényt tárgyalunk, másrészt azt mondta, hogy ő nem jogász és jogászi szofisztikáról beszél akkor, amikor az Alkotmánybíróság döntését értelmezzük. Ezért annyit mondanék neki jogászként, hogy az Alkotmánybíróság döntésének idézett része, tehát amikor azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy nem önmagában a 74-es határozatnak az a rendelkezése, amelyik a kormányfelügyeletet kimondta, nem ez alkotmányellenes, hanem az a helyzet, hogy nincsenek olyan további garanciális szabályok, amelyek elvileg és garanciálisan, jogszabályi szinten kizárják azt, hogy ez a felügyelet egyoldalú befolyásolásra adjon lehetőséget. Ez így van.
Éppen ez indokolja azt, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy egy törvény, egy médiatörvény megszülessék. Ennek érdekében tett meg mindent a parlamenti bizottság, hogy megpróbáljon egy konszenzust kialakítani arra tekintettel, hogy kétharmados a törvény. Ez a konszenzus megszületett, és lényegében ennek megfelelő javaslat előterjesztésre került, amiről azt hiszem, Debreczeni József eléggé egyértelműen bizonyította és Molnár Péter ezt megerősítette, hogy liberálisabb annál, mint ami a nyugati demokráciákban szokásos, most mindegy, hogy miért liberálisabb, de tény, hogy liberálisabb.
Nos, ehhez képest itt észrevettük, hogy már a vita elején megkérdőjelezték a konszenzusnak azt a lényegi részét, hogy a kinevezési törvény marad. Itt elhangzott már 3-4 héttel ezelőtt, hogy kétharmados döntést kell a kinevezés kérdésében is hozni. Egy olyan sajátos helyzetet kívántak előidézni az ellenzéki pártok, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel válassza meg a médiaelnököket. Ez egy nagyon sajátos helyzet akkor, amikor tudjuk, hogy még a köztársasági elnököt is végső soron egyszerű szótöbbséggel lehet választani.
Azt igényelték volna, hogy kétharmados többséggel, felmerült, hogy a kétharmados elv… egyik variáció volt, hogy kétharmados többséggel válassza a köztársasági elnököt, holott 1990-ben az LVII. törvényben 98%-os többséggel a jelenlegi kinevezés mellett döntöttünk, és a parlamenti bizottságban megállapodtak, hogy marad a kinevezési törvény.
Ez alapvetően kérdőjelezte meg azt a konszenzust, ami ott született. Ezek után mi változatlanul a konszenzushoz kívánnánk tartani magunkat, és egy parlamenti vita során szeretnénk meghozni a médiatörvényt, az eredeti elképzeléseknek megfelelően.
Még visszatérve, mert nem jogász Haraszti Miklós, az Alkotmánybíróság döntésére. Az Alkotmánybíróság azt is kimondja ebben az ismeretes döntésében, hogy nemcsak a kormánytól és az államtól kell megóvni a médiákat, nemcsak a kormány és állam befolyásolástól, hanem egyéb társadalmi csoportok befolyásolásától is… (Taps a jobb oldalon.) … és ez itt a nagy probléma, tisztelt bizottság.
Ezért szeretnénk mi elérni egy olyan médiatörvényt, amely törvényes garanciákkal biztosítja mindenféle befolyástól mentes média működését. Tehát a különböző társadalmi csoportok túlsúlyától is meg kívánja óvni a média függetlenségét. Köszönöm szépen. (Taps)
