SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Én az ön egy korábbi – ezúttal nem freudi – elszólásával kapcsolatban szeretnék kérdéseket intézni önhöz. Ez pedig az volt, hogy az elmúlt év októberében, ha jól emlékszem, de lehet, hogy szeptemberben volt, egy televíziós beszélgetés során ön azt mondta, hogy január 1-je olyan nap lesz, mint a többi, ezen a napon nem lesznek jelentősebb központi áremelések… (Közbeszólás: Nem is voltak!) …, illetve áremeléseket maguk után vonó intézkedések.
Ígérete szerint véget ért volna tehát azon évek 1988 óta tartó sorozata, amelyek januárban jelentős központi áremelésekkel kezdődnek. A fogyasztó tényleges tapasztalata azonban az, hogy több termék és szolgáltatás ára, díja emelkedett, ha nem is épp január 1-jén, többnyire 6-án, éspedig állami döntések következményeképpen. Emellett előre látható, hogy az év kezdetéhez kötődő – főleg az állami költségvetés keretében meghozott – döntések hamarosan további közvetlen és közvetett áremelkedési következményekkel fognak járni.
Kérdezem a miniszter urat:
Először: a kérdéses – már megtörtént – áremelések valóban olyan jelentéktelenek-e, mint ahogyan azt az említett televíziós beszélgetésben ön kilátásba helyezte? Milyen mértékben emelik ezek a fogyasztói árszínvonalat?
Másodszor: az évkezdéshez kapcsolódó pénzügyi döntések bizonyos – a döntéshozatal bonyolult mechanizmusai által késleltetett – áremelési hatásokkal járnak. Magyarán például a tejtámogatásnak a költségvetési törvény szerinti csökkentése a tej- és tejtermékárak emelkedését maga után vonja, de ennek az emelkedésnek csak egy része következett be eddig, tekintve, hogy a legnagyobb menyiségben fogyasztott 2,8%-os zsírtartalmú tejnél, amelynek ára központilag szabályozott, minisztériumi döntést, kormányon belüli összehangolást is igényel az ár változtatása.
Milyen mértékű lesz az évkezdethez kapcsolódó központi döntések ilyen közvetlen, de késleltetett áremelkedési hatása?
Harmadszor: az évkezdet központi áremelései további áremeléseket is indukálnak. Ilyen például az üzemanyagok áremelésének nyilván sokfelé tovagyűrűző inflációs hatása, hiszen ezek nemcsak a tömegközlekedés meg a taxik viteldíját, hanem a legkülönbözőbb áruk szállítási tarifáit, így ezek árát is befolyásolja. Mennyire becsüli a miniszter úr az évkezdethez kapcsolódó központi döntéseknek ezeket a közvetett árhatásait?
Végül negyedszer: mindezek alapján hogyan értékeli a miniszter úr az árszínvonal várható általános emelkedését 1992-ben, és a bérek és fizetések reális színvonalának milyen alakulására, ezen belül különböző fontosabb lakossági rétegeknél milyen alakulására számít az előttünk lévő év folyamán? Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
