SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ) Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Belügyminiszter Úr! Azt gondolom, a válasz, amit kaptunk, több sebből vérzik – igyekszem ezek közül néhány sebre rámutatni, hogy nyomatékosan felhívjam a Ház figyelmét: ne fogadja el ezt a választ, mert az egész Alkotmány által adott jogköréről mond le akkor, hogyha belenyugszik abba, hogy az idegenrendészeti szabályok ne politikai döntéstől függjenek. Politikai döntést pedig ebben az országban egyetlenegy testület hozhat – ezek pedig mi vagyunk, itt. Ezt a választ tehát akkor érdemes egyáltalán elemzésnek alávetni, amikor mint törvényjavaslat van előttünk, amikor állást foglalhatunk, információkat gyűjthetünk, sokoldalúan, azokról a kérdésekről, amelyeket szabályozni kell. Addig pedig rendkívül nagy óvatosságot, méltányosságot és önmérsékletet javasolnék a végrehajtó – és nem jogalkotó – rendőrségnek. (Zaj.)
Ami a konkrét válaszokat illeti, a belügyminiszter úr megfeledkezik arról, ami – nem is olyan régen – ebben az országban folyt. Mi nagyon jól emlékszünk azokra a magyar állampolgárokra, akiket a testvéri Ausztria diszkréten visszatoloncolt ide – miközben a magyar hatóságok, természetesen, fogadták ezeket a magyar állampolgárokat, miközben az ő útlevelük visszatérésre jogosította őket, és miközben nem azonnal vetették őket börtönbe, csak éppen a III/III-as szállt rá azokra, akikről diszkrét jelzés érkezett, hogy tudniillik, kérték külföldön maradásukat, és ezt nem kapták meg. Ilyen esetekről az illegális Beszélőben számos esetben beszámoltunk.
De tudnék utalni a közelmúltnak olyan "kedves" eseményeire, amikor a magyar idegenrendészet bilincsbe verve vitte a repülőtérre barátunkat, Wojciech Mazarskit, akinek az volt a bűne, hogy tolmácsolt abban a lengyel gyerektáborban, amelyet az illegális körülmények között a Szolidaritás gyerekei számára szerveztünk. Ez a Vojciech Mazarski, aki teljesen jogszerűen volt itt… (Zaj.) …és itt végezte egyetemi tanulmányait, tíz évig nem kapott útlevelet Jaruzelski Lengyelországában. (Zaj. – Közbeszólások a jobb oldalról.) Kérem, figyeljenek ide, mert hogyha megtisztelnének a figyelmükkel, akkor talán megértenék, miről beszélünk… (Zaj. – Közbeszólások a jobb oldalról: Csúsztatás! Tárgyra!) Én lemondhatok a viszontválasz jogáról, csak borzasztó jó lenne, hogyha hallgatnának a képviselő urak, és nem magánbeszélgetést folytatnánk, ki-ki a saját szekértáborán belül monologizálva. (Közbeszólások.)
