SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Igen, Elnök Úr. Én az előző hozzászólásomat egy gondolattal kiegészíteném. Én, mondjuk azért, hogy nyelvtani vagy mondatszerkezeti kérdésekben esetleg elképzelhető nyilván jobb variáció – melyik javaslat az, amelyiket esetleg ne lehetne éppen jobban megfogalmazni –, azért nem szorgalmaznám vagy nem vetettem volna föl a bizottság összehívásának a gondolatát. Én, amiért észrevételt tettem, az az volt, hogy a következő kérdés merül énbennem fel most már érdemben: mi a joghatálya egy előzetes véleményezésnek? Van egy bizottság, amelyiknek az a feladata és a hatásköre, hogy ezeknek a pénzeknek a felosztása tekintetében egy előterjesztést készítsen elő, készítsen el, és ezt az előterjesztést az Országgyűlés elé terjessze be. Most, hogyha ezt megelőzően – még az előkészítés szakában vagy mondjuk abban a szakban, amikor ez a bizottság önmagában már döntésre jutott, hogy: jó, ez lesz a mi javaslatunk, ebben a stádiumban, de még mielőtt az Országgyűlés napirendre vette volna a kérdést – bizottságok véleményt nyilvánítanak, kérdezem én, hogy ez kit, mire köt és kit, mire kötelez, vagyis továbbvive a kérdést, mi jelentősége lesz akkor ezeknek a véleményeknek. Mert ebből a javaslatból nem derül az ki, hogy mondjuk a bizottság, az a bizottság, amelyik ennek az előterjesztésére fel van híva, köteles ezt a véleményt figyelembe venni. Ebből csak az következik, hogy a bizottság hoz egy véleményt, le kell tenni. Hogy aztán ennek a véleménynek mi a sorsa, azt semmi nem szabja meg, semmi nem határozza meg.
Nem érzem a súlyát így ennek az előzetes véleményezésnek. Más a helyzet, hogyha már az Országgyűlés napirendre vette, és kiadják a bizottságnak, mert akkor már elő tud például módosító javaslatot terjeszteni, nemcsak egy véleményt mondani, amit, ha akarnak az egyes képviselők, értékelnek, ha nem akarnak, nem, hanem szavazási kényszerhelyzetet tud előidézni. Tehát én egy minőségi küszöböt érzek ott, hogy akkor adnak-e ki valamit egy bizottság részére véleményezni, amikor már napirenden van, mert akkor már annak a bizottságnak a Házszabályban biztosított teljes eszköztára rendelkezésre áll – gondolok itt a módosító javaslatok előterjesztésére –, vagy pusztán előzetesen mondhat valamit, amivel én elismerem, hogy elő lehet segíteni a munkát. Én ezt nem vitatom, de mégsem érzem olyan alkotmányos súlyúnak, hogy bármiben is tulajdonképpen befolyásolja a kérdést. És ebből az aspektusból is azt tudom mondani, hogy ilyen vélemények nyilvánítására minden törvényi vagy országgyűlési határozat felhatalmazása nélkül is lehetőség van.
Most ha én egy mondatban meg akarnám fogalmazni a felvetésemet, akkor úgy fogalmaznék, hogy az szorul talán itt véleményezésre az alkotmányügyi bizottság szempontjából, hogy mi a jogi jelentősége ennek a felhatalmazásnak, amit akár a környezetvédelmi bizottság, akár a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság részére a két javaslat biztosítani akar.
