FILLÓ PÁL (MSZP)
FILLÓ PÁL (MSZP)
FILLÓ PÁL (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Igen Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! A magyar gazdaság szereplői, a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt sűrűn panaszkodnak az adóztatás nagyságrendje miatt. A miniszter úr a tavaly őszi parlamenti vitában érezhető adócsökkentést ígért, a személyi jövedelemadón kívül azonban az emberek ezt korántsem érzékelik. Interpellációmban ennek okaira kívánok rávilágítani.
Külön köszönöm a Tüzelő- és Építőanyag-kereskedők Egyesületének szakértői segítségét, hiszen kérdésemet csak konkrétan lehet megfogalmazni, s ezért egy termék árának alakulásán keresztül szeretnék rámutatni arra, hogy tulajdonképpen milyen adóelvonás terheli a magyar gazdaságban egy-egy termék árát.
Egy köbméter homok nettó, áfa-mentes eladási ára a bányában 144 forint. Ebből 6 forint társulati adó, közel 10 forint fogyasztási adó és 2 forint személyi jövedelemadó teher van már beépítve. Amikor ezt a homokot beszállítják a kiskereskedelmi értékesítés során, újabb adók lépnek be. Így 121 forint üzemanyag-fogyasztási adó, 21 forint személyi jövedelemadó, 60 fillér nem lakáscélú építési adó, 96 fillér helyi iparűzési adó, 11 forint gépjármű-súlyadó és 40 forint társulati adó. Vagyis a telephelyen a 482 forintos áfa-mentes kiskereskedelmi árban az állami adóelvonás 212 forint. Tehát ha az árakban lévő adótartalomra nem számolnánk rá a 25%-os áfá-t eladáskor, akkor ennek a terméknek az ára 11%-kal csökkenthető lenne, vagyis 603 forint helyett 536 forint lenne a fogyasztói ár. Ugyanakor a többszörös adóztatás miatt az áfa tényleges mértéke ezen termék esetében nem 25, hanem 36%.
Ezért kérdezem a tisztelt miniszter urat, tervezi-e a Kormány a többszörös adóztatás megszüntetését, illetve a termékek tényleges adótartalmának nyilvánosságra hozatalát.
Másik kérdésem is az adóztatáshoz kapcsolható.
Igen Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A munkavállalók, amikor fizetik a nyugdíjjárulékot, akkor abban a hitben élnek, hogy egy biztosítási rendszer részeként a befizetett összegeiknek megfelelően fognak majd ellátásban részesülni. Ugyanakkor, amikor nyugdíjba vonulnak, nagy meglepetéssel azt tapasztalhatják, hogy a nyugdíj kiszámításánál a nettó bért veszik alapul. A dolgozó és a munkáltató ugyanakkor egyaránt a bruttó bér után fizeti a járadékokat.
Egyértelmű az, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a bérek adótartalma is: nyugdíj, egészségbiztosítási és szolidaritási alap-fizetési kötelezettséggel terhelt, vagyis az adó és a szolidaritási alap is társadalombiztosítva van.
Tehát kérdezem: igazságosnak tartja-e a miniszter úr azt, hogy a biztosítási jellegű elvonások nem a valós jövedelemre épülnek, illetve tervezik-e, hogy a jövőben a nyugdíjak kiszámításánál a bruttó fizetést vegyék alapul? Várom a miniszter úr válaszát. (Taps a bal oldalon.)
