SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném kezdeni, amivel Tóth Tihamér befejezte. Nehogy ebből precedens legyen!
Valóban az 1987-ben meghozott jogalkotási törvénynek van egy ilyen rendelkezése, hogy az Országgyűlés és a Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti.
(16.40)
Ezt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez elvi állásfoglalás-e vagy sem, egyszerűen egy jogszabályi rendelkezés magyarázata-e vagy sem, mindenesetre előttünk van egy ilyen országgyűlési határozati javaslat.
Az alkotmányügyi bizottságban a Szabad Demokraták Szövetsége részéről messzemenően elleneztük, hogy ilyen utcába menjen be az alkotmányügyi bizottság, illetőleg a Parlament. Az ott elhangzottak szerint ennek a törvénynek a magyarázatához már négy kötetre való tanácsadás áll rendelkezésre, amelyet a minisztérium állított össze, és föl is ajánlották, hogy esetleg ezt még beleveszik a négy kötetbe valahová. Mi megkértük őket, hogy lehetőleg a négy kötetet nehogy országgyűlési határozatként hozzák be jóváhagyatni.
Egy országgyűlési határozatnak valóban elvinek kell lennie. Egy országgyűlési határozatnak nem az a szerepe, hogy a törvényhozásnak a selejtjét próbálja valamilyen formában fogyaszthatóvá tenni, megmagyarázni.
Az alkotmányügyi bizottságban felajánlottuk a maximális konstruktivitás keretében, hogy módosítsuk, tegyük egyértelműbbé a törvényt, ha az emberek azt nem értik. Ezt minden további nélkül két napon belül a Parlamenten keresztül lehetett volna vezetni, és akkor törvény áll rendelkezésre. Törvény, amelynek a meghozatala tényleg a mi dolgunk. Én azonban rendkívül tartok attól, hogy ilyen állásfoglalásokat, többoldalas állásfoglalásokat teszünk közzé, miközben nem győzzük a munkánkat a törvényhozásban, miközben a Kormány 95 törvény megtárgyalását javasolja erre a néhány hónapra, és közben azzal töltjük az időnket, hogy elrontott jogszabálynak vagy nem egyértelmű jogszabálynak a magyarázatát próbáljuk megadni. Nekünk az a dolgunk, hogy törvényt hozzunk. Ha rossz a törvény, javítsuk ki, de nem az, hogy a törvényt változatlanul hagyjuk, azt mondjuk, hogy ez jó, de azért oldalakon keresztül magyarázzuk, hogy az mit jelent.
Rendkívül veszélyes precedensnek tartjuk ezt a határozati javaslatot és nem tudjuk támogatni. Nem azért, mert nem lenne szükség ennek a megfelelő megoldására. Azért, mert nekünk törvényeket kellene hoznunk, absztraktan kell fogalmaznunk, általában elvi éllel a törvényben kell meghatároznunk a követendő magatartásokat, és nem a rossz jogszabályt kell esetleg utólag megmagyarázni, hogy ez valójában azt is jelenti. Ez nem megoldás.
Meg kell jegyeznem, hogy technikailag is gondot jelentett az előterjesztett szöveg. Amikor az alkotmányügyi bizottságban frissen elénk tették ezt a szöveget, kapásból láttam benne hibát. Lehet, hogy most is van, nem tudom. Azt a hibát a szövegmódosítás kijavította, nem vitásan erről van szó. De ha még bárki talál ilyesmit, én nem tudom, mi lesz ebből, esetleg az Országgyűlés magát járatja le, hogyha egy bíróság azt mondja, hogy az Országgyűlés által meghozott törvény nem is azt jelenti, mint az Országgyűlés hivatalos magyarázata és még folytathatnám.
Én azt gondolom, hogy nekünk a törvényhozás keretében arra kell törekednünk, hogy a jogalkotási törvény ott tartsuk be, hogy a törvényeket világosan, magyarul és mindenki számára közérthetően fogalmazzuk meg. Nem úgy, hogy egy esetlegesen elrontott törvényt, nem egyértelmű, nem világos törvényt utólag próbáljunk magyarázgatni. Köszönöm szépen. (Taps.)
