RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Azok számára, akik szerdán nem voltak itt, vagy nem látták ezt a közvetítést, elmondom mindenesetre, hogy Bogárdi Zoltán képviselő úr mezőgazdasági témákban foglalkozott a Kormány kétéves munkájáról szóló napirenddel, és ekkor egyszer csak váratlanul azt közölte, hogy Ráday Mihály, aki rendkívül harcos városvédő volt anno, most a barátaival szemben nem elég harcos városvédő. Itt van leírva – pontosan ez a lényege.
Azért tartottam szükségesnek, hogy napirend előtt válaszoljak, mert híve vagyok annak, hogy mindenki abban a fórumban, olyan fórumon adja meg a választ, ahol ellene a mondatok elhangzottak. Tehát én ezt mindig is tartottam, nem mindig sikerült betartani, viszont most egy hónapon belül ez a harmadik eset, úgyhogy kénytelen vagyok megszólalni itt, mert a másik két fórumon nem volt erre módom.
(16.00)
Interjúban kaptam éles szavú bírálatot két lapban két különböző témában. Egyik sem volt igaz, mind a kettőre megadtam a választ. Se a Fórum, se az Új Magyarország nem hozta le a választ, így nem tudtam a kérdésben a szokásos etikai módon eljárni.
Itt most a következőket szeretném mondani. Nagyon bosszankodtam a múltkor, majd amikor elmentem, akkor azt mondták egyesek, hogy nem vagyok normális, mert hiszen az, amit itt Bogárdi Zoltán tett, az nem más, mint eddigi munkám elismerése. Annak elismerése, hogy az a munka, amit csináltam, egyszemélyes intézményt csinált belőlem, és hogy mindenért én vagyok a felelős, ahol nem folyik városvédő munka igazán, hogyha lebontanak valamit vagy átalakítanak. Ezt én tulajdonképpen szívesen vállalnám, de nagyon nehéz ügy, hiszen évi hat darab műsor van, és rengeteg társadalmi munka mögötte. Én nem kívánom senkitől, hogy a rengeteg társadalmi munkát elismerje, de ami a televízió képernyőjén ennek a munkának az eredményeként megjelenik jó vagy rossz hír, azt meg lehet nézni. Annak tanúbizonysága maga a műsor vagy a megjelent újságcikk, és azzal kapcsolatban olyat állítani, ami nem felel meg a valóságnak, értelmetlen. Mint ahogy társaimnak, azoknak az embereknek, akik nagyon sokat dolgoztak ebben az országban azon, hogy a városvédő munka eredményeket érjen el, sokszor – hogy mondjam? – nehéz dolgozni, mert megpróbálják bemagyarázni nekik, hogy e mellett a párt mellett vagy a mellett a párt mellett kell megnyilvánulniuk. Szerintem – és ezt próbálom minden alkalommal elmondani – ez a fajta munka pártsemleges. Teljesen mindegy az, hogyha egy házat le akarnak bontani, vagy át akarnak alakítani, vagy veszélybe kerül a nemzeti épített múlt bármely része, teljesen mindegy, hogy ki az ellenfél, az ellen harcolni kell. És ezt eddig is megtettem, és ezután is megteszem, teljesen mindegy, hogy ki mit mond.
Az, hogy mennyire követelik ezt, az azon múlik, például egészen meglepődtem, Török Bálint a Ringben azt írta, hogy én vagyok a felelős, mert Leninvárost nem Tiszaszederkénynek keresztelték vissza, hanem Tiszaújvárosnak. Új nevet kapott. Isten bizony akkor tudtam meg, hogy ez lett a neve, amikor az újságban benne volt. Lehet, hogy én vagyok a bűnös, s hogy ott kéne lennem minden önkormányzati testületben és mindenbe belebeszélni. Én nem hiszem. De lehet, hogy ez dicséret, hogy azt hiszik, tényleg ott kéne lennem mindenütt.
Azzal kapcsolatban, ami konkrétan elhangzott. Bogárdi Zoltán azt mondta, hogy nem védem Óbuda-Újlakot, azt a városnegyedet elvbarátaimmal szemben, amellyel kapcsolatban tudható, hogy eddig mint szívügyért számtalanszor szálltam síkra mind a tévében, mind a rádióban, mind újságban, sőt hozzá kell tennem, hogy ha az információáramlás az MDF-en belül korrekt lenne, vagy Bogárdi úr érdeklődött volna aziránt, hogy mi történik, akkor megtudhatta volna Szegedi Ferenctől, a Budapesti Önkormányzat városrendezési bizottságának elnökétől, hogy együtt, vállvetve harcolunk éppen a III. kerületben azért, hogy próbálják valahogy megmenteni ezt a negyedet; az előző rendszerben, a mostani rendszerben egyaránt szólni kell. Tehát a dolognak ez a tétele bizonyítható, hogy nem igaz, hiszen Óbuda-Újlakért mindent megtettem, és megtettünk többen együtt. Az új bizottság, ami a fővárosban született, csak ezzel kezdte a működését. Nagyon nehéz viszont a fővárosi törvény jelenlegi állása miatt a 23 önkormányzatra osztott kerületben bármi ilyenért harcolni, mert hiszen ellentétesek sokszor az érdekek, de ezt pártérdekek nélkül az ember megteszi.
Nekem ezzel kapcsolatban tulajdonképpen két kérésem van. Az egyik, miután az, amit Bogárdi úr mondott ezzel kapcsolatban, teljesen alaptalan, mondja azt, hogy elnézést, ha már elmondta akkor nyilvánosság előtt. A másik pedig az, hogy én készséggel szólok neki, valahányszor a műsorom adásban megy, hogy tájékozott legyen arról, hogy mi legyen, és akkor ez esetben megkérem, kérje meg a frakcióvezetőjét, hogy az évi hat adás alkalmával engedje őt el akkor hétfőn a közgyűlésből, hogy megnézhesse az adást, és akkor tudja, hogy miről szoktam beszélni és hogyan.
Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
