PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A Kormány nevében beterjesztem az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kivételes helyzetben vagyok, amikor a tisztelt Ház által 1990-ben megalkotott törvény szűk körű korrekcióját kezdeményezem. Ritkán adódik ugyanis olyan helyzet manapság, amikor nem a terhek emelését, hanem azok csökkentését indítványozhatom.
A törvényjavaslat lényegében három egymástól független részből áll. Közülük elsődlegesen az Alkotmánybíróságnak azt a döntését emelném ki, amely az illetéktörvény hatályba léptető rendelkezéseit érintette.
Ha az alkotmánysértőnek bizonyult rendelkezés kiegészítéséről nem gondoskodunk, akkor október 1-jétől a törvény csak a hatálybalépés időpontját fogja tartalmazni. A jogbiztonság érdekében azonban arra is szükség van, hogy egyértelműen meghatározzuk az alkalmazás összes feltételeit.
A most beterjesztett törvényjavaslat eleget tesz ennek az elvárásnak, az alkotmányossági követelményeknek megfelelően, az állampolgári érdekeket maximálisan figyelembe véve szabályozza az alkalmazhatóság kritériumait. Nevezetesen: a változtatás révén az 1991. január 1-je előtt keletkezett ún. áthúzódó ügyek illetékezése is megnyugtatóan rendeződik. Ezekre a vagyonszerzésekre a törvényjavaslat a korábban hatályos jogszabályok alkalmazását rendeli, ha az a vagyonszerző számára kedvezőbb fizetési kötelezettségeket eredményez. Ez visszamenőlegesen is érvényesül, tehát azokra az esetekre is, amikor az Illetékhivatal már megállapította az illetéket.
Így az alkotmánysértő rendelkezés folytán hátrányt szenvedett ügyfelek sérelme külön sérelem nélkül, hivatalból orvosolható.
Tisztelt Ház! Egészen más természetű a második javaslat, ami az állampolgársági ügyek illetékezéséhez kapcsolódik. Részben az eljárások sajátos jellege, részben méltányossági megfontolások késztették a Kormányt arra, hogy a honosítási, visszahonosítási, illetve az állampolgárságból történő elbocsátás iránti eljárások illeték alóli mentességét kezdeményezze.
Az említett ügyek döntő többsége a magyar állampolgárság megszerzésére irányul. Szorult anyagi helyzetük miatt azonban sokan lemondtak róla, mivel ez tízezer forint illeték megfizetését jelentette, és ezt nem tudták vállalni. Rájuk gondolva is kérjük a Kormány javaslatának támogatását.
A harmadik változtatási javaslat az exportilleték megszüntetésére irányul. A Kormány kezdeményezése mögött az húzódik meg, hogy a közelmúltban jelentősen módosult a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezési rendszere. Az exportilleték fenntartása lényegileg éppen a legkorszerűbb termékeket sújtja, ezért versenyképességük romlana, ha ezt tovább fenntartanánk.
Az exportilleték eltörlésével általánossá válik az árukivitellel összefüggő államigazgatási eljárások illetékmentessége. Kérem, hogy a kormányzat elgondolásainak megvalósulását a tisztelt Ház a törvényjavaslat megtárgyalása során, illetve annak elfogadásával támogassa.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
