KÓNYA IMRE, DR. az MDF frakcióvezetője:
KÓNYA IMRE, DR. az MDF frakcióvezetője:
KÓNYA IMRE, DR. az MDF frakcióvezetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én valóban nem ehhez a vitához szeretnék kapcsolódni, és nem is akarom fölsorolni, hogy mihez nem szeretnék hozzászólni, hanem kötelességemnek tartom, hogy a tisztelt Házat tájékoztassam egy olyan eseményről, amely formálisan ugyan a Parlament rendes menetén kívül zajlott, egy politikai egyeztetés, amely tegnap éjszaka ért véget, és azért teszem ezt meg, mert nyilván az éjszakai időpont következtében partnereim, frakcióvezető társaim, illetve a tárgyaló küldöttség tagjai nincsenek itt jelen, úgyhogy én vállaltam magamra – nem megbízásukból egyébként, hanem saját elhatározásomból –, hogy tájékoztatom a Házat erről a tárgyalásról. Hiszen összefügg a törvényalkotási kérdésekkel, mert a médiatörvény megalkotása is egyik problémája volt ennek a tanácskozásnak.
Azonban ezt megelőzően csak egy mondatban reagálnék az előző vitára annyiban, hogy Hack Péter fölvetette, hogy nem örül annak, hogyha egy országban a belügyminiszter mondja meg, hogy mi az igazság. Én azt tenném ehhez hozzá, hogy én annak nem örülnék, ha bizonyos politikai erők szeretnék a véleménynyilvánítás szabadságából akármilyen ürüggyel embereknek bizonyos csoportjait kirekeszteni. És meg kell hogy mondjam, hogy még a belügyminiszteri pozició – az elég hálátlan belügyminiszteri pozició – sem elég ok arra, hogy valakit kirekesszenek a véleménynyilvánítás szabadságából.
A belügyminiszter úr elmondta a véleményét valamivel kapcsolatban, és hogy ez a véleménye nagyon sok képviselő véleményével egyezik, azt hiszem, ezt a tapsokból le lehetett szűrni. Sajnálom, hogy a tapsok most is politikai hozzáállás szerint oszlódtak meg, mert direkt figyeltem, hogy csak a függetlenek között láttam olyanokat, akik tapsoltak a belügyminiszter úrnak. (Zaj a bal oldalon. – Egy hang a jobb oldalon: Így van!) pedíg olyan kérdésekről… Volt még valaki? (Közbeszólás a bal oldalon: Dénes János tapsolt.) Nem, nem, több független képviselőt láttam. Mert olyan kérdésekben foglalt állást a belügyminiszter úr, amelyekben biztos vagyok, hogy ellenzéki képviselőtársaink jelentős része is egyet kell hogy értsen, de nyilván a pártfegyelem megakadályozta őket, hogy tapsban is kifejezésre juttassák egyetértésüket. (Zaj, derültség, taps a bal oldalon.) Most viszont megkaptam ezt az egyetértést, úgyhogy köszönöm szépen, hogy oldani sikerült ezt a feszültséget ezzel. (Zaj a bal oldalon.)
Nos, ami a tárgyalást illeti – tisztelt képviselőtársaim – szeptember 29-én a miniszterelnök úr a koalíciós képviselőcsoportok előzetes felhatalmazásával megállapodott a köztársasági elnök úrral abban, hogy az alkotmányos válsághelyzet, s a rádióelnök és a tv-elnök személyi döntése következtében súlyossá vált, kiéleződött, és régóta húzódó, csak ezzel különösen kiéleződött politikai feszültség feloldása érdekében lépéseket tesznek a személyi változások, tehát a rádió- és a tv-elnök leváltása, s új rádió- és tv-elnök kinevezése érdekében, és a köztársasági elnök úr vállalta ezen a megbeszélésen, hogy amennyiben az Országgyűlés kulturális bizottságában kétharmados többséget élvező, támogatást élvező jelölteket sikerül találni, akkor aláírja még a médiatörvényt megelőzően a kinevezéseket.
Nos, ezért indult egy tárgyalás, hogy ilyen, kétharmados támogatásra számot tartható jelölteket, személyeket kerestünk, és az ellenzék kérésére, amit mi is méltányoltunk, ezeket a tárgyalásokat föl kívántuk használni arra is, hogy ebben a médiatörvény még áthidalandó problémáinak a megoldását is keressük politikai egyeztető tárgyalásokon, a politikai kompromisszumkeresés eszközeivel.
Nos, ezek a tárgyalások voltak azok, amelyek tegnap éjjel 1 órakor befejeződtek. Meg kell, hogy mondjam, hogy eredménytelenül fejeződtek be, tekintettel arra, hogy az ellenzék nem is reagált az általunk előterjesztett személyekre vonatkozóan, nemhogy élt volna azzal a lehetőséggel, amit kértünk, hogy saját maga is terjesszen elő olyan személyeket, akiket megfelelőnek tart a rádió és a televízió élére.
Összefüggésben van – tisztelt Ház – ez az ellenzéki magatartás az október 23-án történtekkel. Merem állítani, hogy összefüggésben van, tekintettel arra, hogy ahogy a köztársasági elnök urat magára hagyta az ellenzék a Kossuth Lajos téren (Juhász Pál: Hazudsz.) ugyanúgy magára hagyta a tárgyalások során is, amikor kijelentették, hogy a két közjogi méltóságnak az a törekvése, hogy az alkotmányos válságot és a politikai válságot feloldják, az őket nem érdekli, az őket nem köti. Tehát hiába határozták el, hogy a személyi kérdéseket még a médiatörvényt megelőzően megoldják, az ellenzéknek más az álláspontja, nem hajlandók hozzájárulni, hogy ez a kérdés megoldódjék.
(10.10)
Ennek ellenére – a kudarcot vallott tárgyalások ellenére – továbbra is törekszünk arra, hogy a személyi kérdések és a médiakérdések is megoldódjanak, és ezért a Kormány elő fogja terjeszteni azokat a személyi javaslatait, amelyek bizodalmunk szerint számíthatnak az ellenzék támogatására is a kulturális bizottságban. Akkor biztosak vagyunk abban, hogy a köztársasági elnök úr alá fogja írni a miniszterelnöki előterjesztést. Köszönöm szépen a meghallgatást. (Taps a jobb oldalon.)
