POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaink! Amikor 1990-ben körvonalazódni kezdtek az új politikai és gazdasági viszonyok, nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb változás előtt álló ipari területe lesz az energetika. A hazai változások mellett új energiapolitika kidolgozását tette indokolttá az újraformálódó nemzetközi kapcsolatok rendszere, a rubelelszámolásról a dollárelszámolásra való áttérés, ami a jelentős energiahordozó- és energiabehozatal miatt érzékenyen érinti külkereskedelmi mérlegünket, és a korábbi árpolitika teljes átformálását is indokolta. Minden bizonnyal tudják, hogy az elmúlt évek átlagában közel másfél milliárd dollár évente az energiahordozó- és az energiaimportja az országnak.
Az újjáalakuló Európában Magyarország helyének és szerepének a kialakítása a magyar energetika számára is nagy kihívás. Az új várakozásoknak való megfelelés több új célkitűzést kíván a teljes gazdaság működését érintő energetika területén.
A Kormány ennek a mintegy kétéves múltra visszatekintő munkának az eredményéről az új hazai társadalmi-gazdasági állapotoknak, valamint a nemzetközi helyzet változásának a folyamatos követésével kidolgozott egy új energiapolitikát, és erről szeretné a tisztelt Parlamentet tájékoztatni.
A viszonylag hosszú ideje tartó kidolgozás nem lazaságot jelent, hiszen ezresnél kisebb sorszámmal történt az eredeti beterjesztés, és természetes, hogy az 1991-es képviselői türelmetlenségek mögött vélhetően az a reális indok húzódott meg, hogy naprakészen egy év elmúltával is szerették volna látni a Kormány energiapolitikai koncepcióját.
Az energetika – ahogy ezt már említettem – az egyik legnagyobb súlyú és jelentőségű szektora a gazdaságnak. A gazdaságban betöltött jelentősége miatt a lehető legszélesebb körű politikai megegyezésre kellett törekedni a koncepció kidolgozása során, tehát a Kormány előterjesztése más pártok, a legszélesebb szakmai közvélemény szakmai véleményét is kellett hogy tükrözze.
A folyamatos érlelődés eredménye a most beterjesztett anyag. Júniusban fogadta el ezt a Kormány. A Parlament gazdasági bizottsága a szeptemberi megvitatást követően egy, elsősorban a szénbányászat területén bekövetkezett változásokat is tükröző kiegészítést kért, és a tájékoztató most már ezt is tartalmazza.
Ezután a gazdasági bizottság októberben elfogadta az anyagot és alkalmasnak találta, hogy a Parlament elé kerüljön.
Tisztelt Országgyűlés! A jelen tájékoztatóban összefoglalt új magyar energiapolitika fő célja a költségek minimalizálására törekvő gazdaságos és biztonságos energiaellátás.
Kiemelt jelentőségű energiapolitikai cél az emberi lét feltételeinek javítása, a környezet szennyezésének a mérséklése, ami a védekezés műszaki feltételeinek a kialakítása mellett leginkább az energiával való takarékoskodáson keresztül, valamint a környezetkímélő, megújuló energiaforrások kihasználásának a fokozásával valósítható meg.
Országunk energiapolitikájának fontos célja a többi európai országgal közös és koordinált tevékenységet folytatni az energiaforrások feltárásában, fejlesztésében, a biztonsági alapelvek betartásában és az energiakereskedelem liberalizálásában.
A kialakítandó egységes európai energiarendszerhez való csatlakozási szándékunkat tükrözi, hogy 1991 decemberében Magyarország is az Európai Energia Charta szándéknyilatkozatának az aláírói között volt. Energiapolitikai céljaink eléréséhez ki kellett alakítani azokat a fő stratégiai alapelveket, amelyek eszközrendszerként szolgálnak céljaink gyakorlati megvalósításához. Piaci viszonyok között a biztonságos és gazdaságos energiaellátás megvalósítása megkívánja az energetikán belül is a tulajdonviszonyok átalakítását, melynek első lépései megtörténtek, az önálló társaságokká való átszervezések, a volt OKGT jogutódjaként új néven a MOL RT. egyszintű, míg a volt Magyar Villamos Művek Tröszt jogutódjaként pedig a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság kétszintű részvénytársaságként működik, és a ma még állami tulajdont képező társaságok privatizációinak alapvető elképzelései is gyakorlatilag kialakultak.
Ahhoz, hogy ezek az energetikai társaságok a jövőben is az össznemzeti érdek kívánalmai szerint működjenek, a gazdasági feltételek mellett meg kell teremteni a működési feltételek megfelelő jogi hátterét. Ehhez olyan törvényekre van szükség, amelyek az Európai Közösség jogrendjével harmonizálnak, és összhangban vannak a társadalmi és tulajdonviszonyok megindult és tervbe vett további átalakításával.
Az energetikai társaságok további privatizációs folyamata elképzelhetetlen a nemzetközi viszonyoknak megfelelő, valós értékeket és ráfordításokat tükröző hazai árrendszer kialakítása nélkül. A kőolajtermékeknél és a szénféleségeknél már ezeket az árakat alkalmazzuk.
A vezetékes energiahordozóknál az árak rendezése hosszabb folyamat, figyelembe kell venni a lakosság teherbíró képességének az alakulását, de a jövőben néhány éven belül meg kell valósítani mindazt, amit az Európai Közösséggel megállapodásban vállalt az ország.
Nemzeti érdekünk az energiahatékonyság növelése. A magyar gazdaság energiahatékonysága nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony, egységnyi érték előállításához a fejlett országokhoz képest kétszer több energiára van szükségünk. (A kormánypárti jegyzői széket Tóth Sándor foglalja el.)
(11.10)
Ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy a hazai energiafelhasználás magas lenne, ugyanis az egy főre jutó összenergiafelhasználás, de főként a villamosenergia felhasználása a fejlett országokban kétszer, sőt akár háromszor is magasabb a magyarénál. Ahhoz, hogy energiahatékonyságunkat a nemzetközi színvonal közelébe hozzuk, nagyon fontos az energiával való takarékoskodás, amit különböző piackonform eszközökkel támogatni kell. Tisztán kell azonban látni, hogy az energiahatékonység növelésének az igazán hatásos módját nem az energia területén kell keresni. Ez elsősorban a gazdasági hatékonyság növelésével, a termékszerkezet racionalizálásával érhető el, azzal a modernizációval, amely a gazdaság- és iparpolitika legfőbb célkitűzése. Túlnő az energetika keretein, de megfogalmazódik az energiapolitikában mint alapigény.
Az energiaellátás biztonságának a növeléséhez mérsékelni kell az energiabehozatal terén meglévő egyirányú függőséget, meg kell teremteni a többirányú energiahordozó-import műszaki, gazdasági feltételeit. Ehhez elsősorban a gáz- és villamosenergia-ellátás területén újabb vezetékek kiépítésére van szükség, de nem elhanyagolható a forráslehetőségek biztosítására szolgáló diplomáciai és külkereskedelmi tevékenység szerepe sem.
Tisztelt Országgyűlés! Korszerű, gazdaságilag hatékony termelőfolyamatot – amint azt a nemzetközi összehasonlítás is bizonyítja – nem lehet kiépíteni megfelelő energetikai, elsősorban villamosenergia-rendszerek nélkül, ezért a magyar energiapolitika fontos területe az energiarendszer fejlesztési irányainak a meghatározása. Ezen izgalmas kérdéskörben a fő kérdés a villamosenergia-rendszer bővítése az ezredfordulóig, elképzelések szerint a jelenlegi, csak fűtőművi hőszolgáltatást kiváltó jó hatásfokú, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító gázturbinákkal, valamint meglévő telephelyeken az elavult kapacitások megújításával történik.
Ezek a viszonylag kis egységteljesítményű kapacitásokkal történő bővítések rugalmas rendszerfejlesztés mellett azonban mindenképpen igénylik majd egy ezredfordulót követő nagy teljesítményű alaperőmű üzembe helyezését, megépítését. Ez az alaperőmű lehet atomerőmű, vagy lignit-, illetve széntüzelésű erőmű. Az alaperőmű típusának és helyének megválasztása a társadalom széles rétegeinek a bevonásával, a közvélemény messzemenő figyelembevételével kell, hogy megtörténjék. A szükséges társadalmi konszenzus kialakítása, másrészt a kiépítés megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, így a döntés-előkészítés folyamatát napjainkban meg kell indítani.
Az energiarendszer fejlesztéséhez az ezredfordulóig összesen mintegy 500-600 milliárd forintra lesz szükség, ami az ezen időszak alatt megtermelt GDP-nek két, két és fél százalékát teszi ki. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem magas. Az évenként szükséges mintegy 70 millárd forint körüli beruházási forrás nagyobbik hányada a társaságoknál megképződik amortizációból, vállalati nyereségből. Évente mintegy 20-25 milliárd forint külső vállalkozói forrás, tőke szükséges a fejlesztésekhez.
Ahhoz, hogy a Kormány az ismertetett energiapolitikai célokat megvalósítsa, az szükséges, hogy a tisztelt Parlament a tájékoztatóban foglaltakkal egyetértsen. Határozatot kell hozni a Parlamentnek abban a kérdésben, hogy az energiarendszer-fejlesztésnek a tájékoztatóban felvázolt irányelveit jóváhagyja, egyetért az alaperőmű megvalósítását demokratikusan előkészítő tevékenység megindításával és a megvalósítás ismertetett alapelveivel. Továbbá jóvá kell hagynia a Parlamentnek a fokozatos szénbányászati visszafejlesztésnek a humánpolitikai szempontokat figyelembe vevő, az erőműrendszer átalakulásával összehangolt, kormányzati felügyelettel történő megvalósítását. Ez kiszűri a spontán folyamatok fenyegető humánpolitikai veszélyeit. Végezetül határoznia kell a Parlamentnek abban a kérdésben, hogy egyetért a magyar energetika megalapozását szolgáló átfogó törvény kidolgozásának a szükségességével.
Kérem a tisztelt Parlamentet, hogy a széles körű energiapolitikát fogadja el, továbbá kérem, hogy értsen egyet a határozati javaslatban megfogalmazott azon alapelvekkel, amelyek lehetővé teszik az ismertetett, első ízben szuverén módon kidolgozott új magyar energiapolitika gyakorlati megvalósítását. (Taps.)
