KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Kormány az elmúlt időben 7146-os számon benyújtotta az 1993. évi költségvetésről szóló törvénytervezethez a kiegészítését, amelyben az állampolgárok széles körét érintő törvények módosítását javasolja. A költségvetési törvény kiegészítésében módosításra kerül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény is. A módosítás olyan rendkívül fontos jogintézményekhez is új, hátrányos jogkövetkezményeket fűz, mint a próbaidő, illetve a rendkívüli felmondás.
Hogy azok is értsék, miről van szó, akik nem ismerhetik ezt a kiegészítést, elmondom, hogy a módosító indítvány, a módosító javaslat szerint, ha a munkavállaló a próbaidő alatt azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyát, vagy ha a munkaadó rendkívüli felmondással szünteti meg munkavállalója munkaszerződését, akkor a munkavállaló munkanélküli-ellátásra nem jogosult. És itt kezdődik a dolog kétségbeejtő része: elveszti a munkanélküli-ellátásra való jogosultságát a következő munkaviszonyának megszűnése esetén is. Ha tehát egy munkavállaló a próbaideje alatt megszünteti a munkaviszonyát, mert előnyösebb ajánlatot kap, de az előnyösebb ajánlatot felajánló gazdálkodó szervezet egy fél éven belül tönkremegy és a munkavállaló az utcára kerül, az önök javaslata szerint munkanélküli-ellátásra nem jogosult.
A szocialista frakció vezérszónoka, Békesi László, a költségvetési törvény vitájában kifejtette véleményét arról, hogy a kötségvetésben elrejtve elképzelhetetlen a munka világát, áttételesen a munka törvénykönyvét is érintő döntés kikényszerítése. Ezért mint illetékes miniszternek az alábbi kérdéseket teszem fel önnek:
Először is: mi az ön személyes álláspontja arról, hogy a foglalkoztatási törvény módosítására nem önálló előterjesztés készült, hanem a költségvetési törvény kiegészítésében kerül erre sor.
Másodszor: a jogállamisággal és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetőnek tartja-e, hogy a munkavállaló a próbaidő alatt csak súlyos hátrányokkal szüntetheti meg a munkaviszonyát, és hasonló retorzió éri, hogyha rendkívüli felmondás után kerül az utcára.
És végül harmadszor: miután a tervezet több vonatkozásban érinti a munkajogviszonyt, mint a Munka Törvénykönyve előterjesztője, az eredeti jogalkotói szándékkal összeegyeztethetőnek tartja-e a most benyújtott költségvetési törvényhez fűzött módosításokat.
Nagy érdeklődéssel várom a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
