GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony interpellációjában felveti, hogy miért akadozik az őszi kalászosok vetőmagellátása, illetve miért nem lehet ősszel, a vetés idején vetőmagot kapni.
Most az őszi kalászosok optimális vetésidején már túl vagyunk, amit igazol az is, hogy őszi árpából, rozsból a vetés lényegében befejeződött. Ezeknél a növényfajoknál jelentősebb vetőmag-beszerzési probléma nem merült fel. Körülbelül 192 000 hektár őszi árpa, 7l 000 hektár rozs került elvetésre. A legnagyobb területen termelt őszi búza október hó 3l-éig 740 000 hektáron került elvetésre, ami a termelői szándék 75%-át jelenti, és hozzáteszem, hála Istennek. A vetési munkálatok az időjárás függvényében jelenleg is folyamatban vannak.
A képviselő asszony kérdése is feltehetően a búzavetőmag-ellátás jelenlegi időszakában jelzi a hiányt. Szakmai szempontból államilag minősített, fémzárolt vetőmaggal a termelők búzaterületének négyévenkénti felújítása a tudományosan elfogadott és bevált gyakorlat. A termelők búzavetési szándékának figyelembevételével ez mintegy 250 000 hektár. Átlagosan 250 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 62 000 tonna fémzárolt búzavetőmagnak felel meg. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet jelentésében foglaltak szerint 70 000 tonna búzavetőmag került belföldi fémzárolásra, vetőmagexport pedig lényegében nem volt. A szakmailag indokolt felújításhoz szükséges vetőmag összességében rendelkezésre állt. Az egyéb területre a termelők saját termelésű vetőmagjukat használták, illetve használják fel.
Jelen időszakban valóban előfordulhat, hogy térségenként változóan azok a termelők, akik később tudtak dönteni a búza vetésére – tehát földterület hiánya, pénzügyi okok stb. –, minősített, fémzárolt vetőmaghoz a kereskedelemben ma már nehezen jutnak hozzá.
(14.50)
Egyébként hadd tegyem hozzá: az, aki az őszi vetőmagot novemberben akarja megszerezni, ott más gond is van, azt hiszem. (Zaj.)
A vetési szándék és a vetőmagigény növekedéséhez nagyon hozzájárultak azok a kormányzati intézkedések, amelyek az őszi kalászos gabonák termelésének ösztönzésére irányultak: kedvező hitelfelvételi lehetőség, kamatkedvezmény, egyszeri támogatás a minősített vetőmag, műtrágya, gázolaj bármelyikének vásárlásához.
A kormányintézkedések pozitív hatással voltak a búza vetésére és területi növelésére, valamint a fémzárolt vetőmag beszerzésére is. Másfél év óta állandóan azt olvashattuk és hallhattuk, hogy a termelők parlagon hagyják a földjeiket – néhány perccel ezelőtt itt is elhangzott ilyen gyanú –, vagy nem használnak minősített fémzárolt vetőmagot. Azt hiszem, minderre csattanós válasz képviselő asszony kérdése.
Jelenlegi információink szerint gyakorlatilag a teljes fémzárolt vetőmagmennyiség eladásra került, a kereskedelemben szabad vetőmagkészletek már alig vannak.
Egyetlen lehetséges módja a vetőmaggal nem rendelkező termelőknek, hogy a nagy gabonatermelő gazdaságokban még raktáron lévő árubúzából az arra szakmai megítélés szerint alkalmassá tehető tételekből szerezzenek be vetőmagot. Ez esetben a termelő nyilván csak akkor juthat hozzá az 1500 forintos egyszeri támogatáshoz, ha a vetéshez műtrágyát vagy gázolajat vásárol.
Intézkedéseink a jövőt illetően arra irányulnak – tekintettel arra is, hogy a búzatermesztésnek sok új szereplője lesz –, hogy lényegesen növekedjen a minősített, fémzárolt vetőmag mennyisége és aránya annak érdekében, hogy a vetőmagellátás területén is kínálati piacot tudjunk kialakítani.
Még egyszer köszönöm képviselő asszony segítségét, és köszönöm figyelmüket. (Taps.)
