PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP)
PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP)
PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Immár harmadszor vagyok kénytelen a Békéscsabai Konzervgyár ügyét ide, a tisztelt Ház elé hozni. Körülbelül másfél hónappal ezelőtt Kupa miniszter úrnak tettem fel egy kérdést az adóssággal kapcsolatban, akkor a miniszter úr egy szép, kerek választ adott. Nem is volt a válasszal semmi baj, csak annyi baj volt – egyetlenegy dolog volt, ami azóta sem történt meg –, hogy a felszámolási eljárás azóta nem gyorsult és a több tízezer kistermelő, parasztember mind a mai napig nem kapta meg az együttesen több mint százmillió forint kintlévőségét.
Ezt követően Gergátz miniszter úrhoz Békés megyei képviselőtársaimmal közösen – akik szintén a Békéscsabai Konzervgyár ügyét vizsgálták –, együttesen benyújtott interpellációnkat válaszolta meg, körülbelül egy hónappal ezelőtt, akkor a miniszter úr válaszát éppenhogy elfogadta a Parlament, három emberen múlott, ha sportnyelven akarnék szólni, akkor azt kellene mondani, hogy rezgett a léc. Tehát gyakorlatilag a Parlament majd fele nem volt elégedett ezzel a válasszal.
Ezért kényszerültem ismételten interpellálni e kérdésben.
Emlékeztetném a tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a vállalat 1990-ig nyereséges volt, 1990-ben, amikor az új igazgató kinevezésre került, azon nyomban, egy év leforgása alatt 700 millió hiány vagy adósság halmozódott össze, többek között úgy, hogy 300 millió forintos beruházást eszközöltek a gyárnál minden fedezet nélkül.
Ezt követően '92 tavaszán egy csődegyezség jött létre – mert már akkor ilyen állapotban volt a konzervgyár –, ígéretet kaptunk a Kormánytól a kihelyezett kormányülésen, hogy segítségére lesz a gyárnak, segítségére lesz annak a térségnek, hogy ezt a problémát megoldja, mert köztudott, hogy ott az emberek túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él, tehát ez az egyetlenegy olyan nagy feldolgozóüzem van, amelyik a termékeiket nagyobbrészt át tudja venni.
'92 májusában volt egy csődegyezség, azonban ez végül is nem jött létre, valami miatt meghiúsult, és ezután került sor a felszámolási eljárás megindítására.
Megjegyezném még, hogy a felszámolási biztos kinevezésre került ez év tavaszán, azóta ebben az évben is közel egymilliárd forintnyi tartozást sikerült összeszednie a gyárnak, tehát semmiféle remény nincs arra, hogy kilábalna a gyár ebből az adósságtömegből. Jelenleg 3,6 milliárd forint a tartozása, és ez havonta több mint 50 millió forinttal növekszik.
Éppen ezért kérdezem azt, miután köztudott, hogy Békés megyében körülbelül 20%-os a munkanélküliség, sürgősen tenni kellene emiatt is – és amiatt – valamit, hogy a tavasszal beinduló termelésnél már a termékértékesítési szerződéseket biztonsággal meg tudják kötni a termelők, ezért a következő kérdéseinket intézem a miniszter úrhoz:
Az ÁVÜ miért nem kezdeményezte a gyár privatizációját akkor, amikor még a vállalat eladása komoly állami bevételt jelentett volna? Mikor fejeződik be a hosszú ideje húzódó felszámolási eljárás? Milyen koncepció szerint kívánják a gyárat eladni, részben vagy egészben? Vannak-e már konkrét vételi ajánlatok az ÁVÜ birtokában? Megfelelőnek tartja-e ön a felszámolóbiztos eddigi tevékenységét, a jövő évben eleget tud-e tenni a felszámolóbiztos a részére kitűzött feladatoknak?
Utoljára: a kistermelők érdekében mit kíván tenni, hogy azok hozzájuthassanak a körülbelül 102 millió forint tartozáshoz? Köszönöm szépen. (Taps.)
Gábor Dzsingisz úr, a Holland Mezőgazdasági Minisztérium természetvédelmi államtitkára és kísérete köszöntése
