GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP)
GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP)
GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Mélyen Tisztelt Országgyűlés! … (A képviselő mikrofonja nem működik, szavai alig hallhatóak, ezért hordozható mikrofont használva folytatja beszédét.)
Köszönöm, Elnök Úr! Mélyen Tisztelt Országgyűlés! Azt szeretném csupán az elnök úr megszólításához hozzátenni, hogy a függetlenek közé deportált kisgazda képviselőcsoport nevében, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nevében szeretnék felszólalni, … (Dr. Tóth Albert tapsol.) … és elmondani véleményünket erről a nagyon fontos és nagyon lényeges törvényjavaslatról.
Tekintettel arra, hogy nagyon hosszan és nagyon sok vonatkozásban, többször teljes történeti fejlődésben bemutatták ennek a törvényjavaslatnak a fejlődését, engedjék meg, hogy én mindnyájunk érdekében rövidebben foglaljam össze mindazt, amit el szeretnék mondani a mi héttagú, kicsiny csoportunk nevében.
Az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekmények elkövetése idején a különböző magyar törvényekben elszórtan, és ma is hatályos büntetőjogi szabályok, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által New Yorkban 1949. augusztus hó 12-én kelt egyezményben foglalt súlyos jogsértésként felvázolt, a javaslat által tételesen felsorolt bűncselekmények elévülhetetlenek.
A javaslat lényegében nem a már elévült bűncselekmények újbóli büntethetőségét, az elévült bűncselekmények elévülési idejének meghosszabbítását, nem az elévülés törvényi félbeszakítását vagy nyugtatását deklarálja, hanem a tételes nemzetközi és a magyar büntetőjog rendelkezéseire alapítottan, a hatályos jogszabályokat idézve állapítja meg az emberölés és egyéb súlyos bűncselekmények elévülhetetlenségét.
A javaslat tehát éppen az Alkotmánybíróságnak az elévülésről alkotott 11/1992-es számú határozatára figyelemmel nem lehet alkotmányellenes, hanem beilleszkedett a magyar jogrendszerbe, az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdése rendelkezéseinek jogi megfelelője, azaz biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
Az érintett bűncselekmények elévülési ideje az akkor hatályos jogszabályok szerint 15 év. Azok tehát 1971 őszén elévülhettek volna, de a magyar törvényhozás 1971. február hó 2-án kihirdetett 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által New Yorkban 1968. november 26-án a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló nemzetközi egyezményt.
Az 1956. évi, az ősszel elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekmények tehát még nem évültek el, mikor az 1971. évi február hóban hatályba lépett, a nemzetközi egyezményt elfogadó magyar, ma is hatályos jogalkotás azok elévülhetőségét kizárta.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat lényegében egységes szervezetbe foglalva adja az érintett bűcselekmények elévülhetetlenségéről alkotott jogszabályokat, fel kell tennem a kérdést, indokolt-e a hatályos jogszabályokról szóló újabb, azokat összefoglaló törvényt alkotni. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 54. §-a értelmében az Országgyűlésnek módjában áll elvi állásfoglalásként a javaslatbeli jogszabályokat határozatban értelmezni és az értelmező határozatot a Magyar Közlönyben közzétenni.
Ez esetben a javaslatnak csak a 3. §-ában felvetett eljárási szabályokról kellene törvényt alkotni. Köszönöm szépen. (Taps. – Dr. Géczi József: Kétperces!)
