TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF)
TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF)
TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy légitársaság ügyében fordulok miniszter úrhoz. Azért fontos ez számomra, mert a terület – az egyéni választókörzetben – munkalehetőséget ad, a repülőtér, a repüléshez sok embernek érdeke fűződik, tehát munkalehetőség.
Tisztelt Miniszter Úr! Immárom sokadszor az államháztartás bevételeinek növelése érdekében emelek szót, és intézem kérdésem önhöz, úgy is, mint a Gazdasági Kabinet vezetőjéhez.
Őszinte meggyőződésem, mely számtalan konkrétummal is bizonyítható, hogy a Pénzügyminisztérium és az adóhatóság nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a lehetséges és törvényes adók befolyjanak. Többek között ezért is válik újból és újból szükségessé az adóprés szorítása. Mára a társadalom eljutott tűrőképességének határáig, és rossz szemmel tekint az eltitkolt jövedelmek miatt is fokozódó költségvetési hiányra, inflációra. Őszintén remélem, a PM szerteágazó apparátusának nem célja a tűrőképesség további próbára tétele.
Ha az eltitkolt jövedelmek társadalmi megítélése negatív, milyen lehet a PM hibájából meg sem született jövedelmek utáni adókiesések megítélése – ez kérdésem leglényegibb eleme.
Tisztelt Miniszter Úr! Mindannyiunk által üdvözölhető módon, a hatályos magyar törvények betartásával egy új magyar–ukrán légitársaság szeretne működni a légi szállítás piacán. E piacokon szinte csak a belterjesek számára ismert lehetőségek, a piachoz tapadó rendkívül sokszínű politikai érdekeltségek érezhető módon felkeltették a már meglévő versenytársak figyelmét. Abban azonban biztos vagyok, hogy az 1990. évi LXXXVI. törvény ma Magyarországon érvényben van, és a piaci magatartást illetően ennek szellemében kell eljárni.
A szóban forgó légitársaság 1992. július 8-án kapott engedélyt a PM-től a működésre a 82619/1992-es ügyirat alapján. Ezt követően a társaság további engedélyért a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságához fordult augusztus 17-én. A kérvényre itt – ki tudja, mi okból, milyen sugallatra – "ráültek", és a cég mind a mai napig semmiféle értesítést nem kapott, legfőképpen nem kapott érdembeli választ.
Ugyanakkor a 2. számú Vámhivatal – ez Ferihegyen működik – nem volt rest lefoglalni ezen új légitársaság egy, az AVEOCOP ukrán légitársaságtól bérelt gépét és a saját felhasználásra hozott repülőgépalkatrészeket. Időközben a gép zárlatát feloldották.
A társaság anyagi kára ezért ez idáig 70 000-80 000 dollárra tehető ezen túlzásoktól sem mentes vámintézkedés következtében. Mindezen túl a vámhatóság megsértette a repülésről szóló, hazánk által is ratifikált Chicagói Egyezmény 22. §-át, valamint az 1969. évi 30. számú törvényerejű rendelet 5.§-át, amely utóbbi a FÁK-országokkal való kapcsolat formájában jelenleg is érvényes.
De roppant sajnálatos módon az ügynek itt még nincs vége, mivel a vámhatóság a pilóta személyes szabadságát is korlátozva felesleges külpolitikai hullámokat is gerjesztett. Nekünk, hazánk iránt felelősen gondolkodó magyaroknak és állami intézményeinknek nem lehet célunk, hogy nemzetközi szinten piti ügyek miatt tegyük kockára jószomszédi viszonyunkat egy fiatal köztársasággal.
A légitársaság a jogsértés miatt a Fővárosi Ügyészséghez fordult, magam pedig itt a Házban, a nyilvánosság előtt várok választ a történtekre, őszintén remélve, hogy ezen témával nem kell többet foglalkozzam. Ezúton kérem a PM és a VPOP határozott segítségét, hogy a társaság megkezdhesse az adójával az államháztartást is gazdagító működését. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
