NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ábrahám Képviselőtársam! Miniszterelnök úr nevében és helyette az alábbi választ adom meg.
A Pest Megyei Hírlap az utóbbi időben való igaz, hogy átszervezésen ment át. A képviselő úr nagyon helyesen említi, hogy nem kíván a politikai összefüggéseivel foglalkozni, hiszen valóban nem ilyen jellegű okok késztették a szerkesztőség vezetőjét arra, hogy megszüntette az öt ún. mutációs oldalt.
A Pest Megyei Hírlapban a megye öt nagyvárosának, Gödöllőnek, Vácnak, Monornak, Ceglédnek és a képviselő úr szülővárosának, Nagykőrösnek volt önálló oldala, a Pest megyei MSZMP egykori vezetői határoztak így. Határozatuk érdekes módon nem terjedt ki a megye többi nagyvárosára, településére, azaz Szentendrének, Érdnek, Százhalombattának, Ráckevének vagy Dunakeszinek ugyanakkor nem voltak önálló mutációs oldalai.
A szerkesztőség vezetője ezt az igazságtalanságot tartotta szem előtt akkor, amikor döntését meghozta, s nem utolsó sorban azt is figyelembe vette, hogy az öt nagyvárosban felszámolta a szerkesztőségeket, amivel a kiadónak több százezer forintot takarít meg évente. Egy-egy tudósító maradt ezeken a helyeken, akik írásaikkal úgy jelentkeznek a lapban, hogy azok témájuknak megfelelően az arra illetékes rovatokban látnak napvilágot.
Információk szerint a mutációs oldalak megszüntetése óta sem fordult elő, hogy a réginél sokkal korszerűbb, úgymond napilaposabb újságban ne jelent volna meg gödöllői, váci, ceglédi, monori vagy nagykőrösi témájú cikk a különféle információk, hírek és ún. szolgáltató jellegű anyagok mellett.
A Pest Megyei Hírlapnál történt átszervezés kérdésében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége hatpárti egyeztetést hívott össze, ám ettől az MDF eleve elzárkózott, miután ezt munkaügyi, munkajogi kérdésnek tekinti.
A Pest Megyei Hírlap vezetői a lap átszervezésekor nyilvánvalóan tisztában voltak azzal, hogy az érintett városokban az előfizetők száma csökkenni fog, ám számítanak arra, hogy Pest megye másik tíz városában ugyanez a döntés népszerű lesz, és ott nyerhetik meg azokat az előfizetőket, akik most a szervezett propaganda hatására elmaradnak.
A szervezett propaganda megnyilvánulása az, hogy a képviselő szülővárosának polgármestere a nagykőrösi cikkekhez a későbbiekben felhasználandó városi címer használati jogát esztendőnként 120 ezer forintért kívánja a Pest Megyei Hírlap rendelkezésére bocsátani.
E szervezett propaganda része az is, hogy a lap vezetőit sorozatosan azzal vádolják, hogy – mint ez a kérdésben is elhangzott – szélsőjobboldali irányultságú, ami a Pest Megyei Hírlap esetében nem bizonyítható. A Kormány eleddig olyan jeleket nem vélt felfedezni, amelyek arra utalnának, hogy e mintegy 40 ezer példányban készülő lap kívánná jobbról támadni, előzni.
Tudtunkkal Csurka István a Pest Megyei Hírlapban szeptember 15-e után nem publikált. A Pest Megyei Hírlap nem a Kormány propagandaeszköze, hanem egy olyan lap, amelyik – mint arról értesülhetünk a napilapokból, folyóiratokból, legalább a hét végén megjelent Beszélőből – nem az ellenzékhez, hanem a kormánykoalíciót adó pártokhoz áll közelebb, ami a működő demokráciákban még nem olyan tett, amelyért böntönbüntetés járna.
Értesüléseim szerint a Pest Megyei Hírlap a későbbiekben is arra törekszik hogy a megyéről és a megye életéről adjon hírt a megyében élőknek, méghozzá minden eddiginél nagyobb terjedelemben, erre utal, hogy szeptember 15-től három alkalommal jelent meg a 16 oldal helyett 24 oldalon, s decemberben, karácsonykor 32 oldal és még négy alkalommal lesz 24 oldalas.
A szerkesztőség az olvasók igényeinek kiszolgálására törekszik, amit az bizonyít, hogy az ún. szolgáltató rovat naponta három teljes újságoldalon jelentkezik, ilyen jellegű lesz a decemberi 24 oldalas példányokból három, mikor is a plusz nyolc kolumna a szolgáltatás témáját célozza meg. Köszönöm szíves türelmüket! (Taps a kormánypártok soraiban.)
