KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alapról szóló általános vitánál értelemszerűen, mint minden hozzászóló, én sem a szűken vett javaslatról fogok az általános vitában beszélni, hanem egy kicsit tágabb kitekintésben az egész világkiállítás ügyéről.
Teszem ezt azért, mert önmagában egyrészt ez a törvényjavaslat értelmezhetetlen, a korábbi törvényjavaslatok és az egész világkiállítás tervezésének, kivitelezésének menete az, ami egyben tekintve véleményalkotásra késztet.
A másik, ami miatt kitekinteni szeretnék egy kicsit ebből a vitából, az az, hogy ez a vita a jelen fázisban messze nem gazdasági számításokat tárgyal, messze nem gazdaságpolitikai célzatú, egészen más természetű ügyről van szó az én véleményem szerint.
Amennyiben a képviselőtársaim fel tudják idézni a korábbi világkiállításhoz kapcsolódó vitákat, akkor bizonyára jól tudják azt, hogy a világkiállítás mellett vagy ellen érvelők nagyon sok esetben nagyon különböző alapról közelítették meg ezt a kérdést. Nagyon sok a világkiállítás mellett érvelő képviselőtársam, egyértelműen érzelmi, politikai alapra helyezte ennek a kérdésnek a megítélését, olyan jelzők és olyan szerkezetek hangzottak el itt a parlamenti beszédekben, mint a világkiállítás nem más, mint a magyar genezis, és amennyiben valaki ezt nem ismeri el, akkor a nemzet romlását akarja.
A nemzet felvirágoztatásának érvrendszere szintén elhangzott, arról nem is beszélve, hogy mennyi sok mellékes gondolat társult a világkiállítás apropójának a felfedezése kapcsán, kezdve mondjuk az Európához való felzárkózástól a magyar államiság centenáriumának megünnepléséig. (Közbeszólás az ellenzék soraiban: Millennium!) A Millennium plusz centenárium megünneplése értelemszerűen.
Külön érdekes az, hogy a különböző politikai pártok a világkiállítás kapcsán nagyon eltérő, ugyanazon pártok eltérő időkben eltérő véleményeket képviseltek a világkiállítás ügyében. Most legutóbb a Szocialista Párt változtatta meg a véleményét, pedig ha jól emlékszünk, akkor a Parlament '91. október 15-i ülésén a külügyi vita kapcsán maga Horn Gyula elnök tért ki abban a nagyon rövid időben, ami a külügyek taglalására volt neki biztosítva arra a hallatlan fontos, egyébként oda nem tartozó, mellékes kérdésre, hogy a külpolitikai sikerek kapcsán milyen nagyon fontos lenne a világkiállítás megrendezése.
Ezt csak azért idéztem képviselőtársaim emlékezetébe, nagyon sok momentumot lehetne még idézni, más pártok is voltak, amelyek először kőkemény "nem"-et, aztán bizonytalanabb álláspontot, aztán megint "nem"-et, majd egy ilyen kompromisszumos álláspontot képviseltek a világkiállítás kapcsán.
Amiért ezt felidézem, az a következő:
Az eddigi viták és a mostani törvényjavaslat is azt bizonyítja, hogy igazából ma sem rendelkezik az Országgyűlés és a Képviselőház azokkal az információkkal, amelyek alapján érdemi döntést lehetne hozni a világkiállítás megrendezése, a világkiállítás megrendezéséhez kapcsolódó egyéb törvények elfogadásához.
Ezt nagyon sok képviselőtársam elmondta a korábbi vitákban is, a FIDESZ-frakció több felszólalója is azt próbálta felvázolni a képviselőtársainknak, hogy azok az információk, amelyekkel a képviselők rendelkeznek, egyrészt kevesek, másrészt elégtelenek, harmadrészt ellentmondóak egymásnak. Éppen ezért a korábbi vitákban sem tudott a Parlament megalapozott döntést hozni, és ennek a következményeit nyögjük mind a mai napig.
A 7308-as számú törvényjavaslat is számos olyan pontot tartalmaz, ami önmagában ellentmondást alkot más pontokkal. Gondoljunk csak arra, hogy ennek a törvénynek a fejezeti beosztása nem egészen érthető, mondjuk a fejezeti beosztásba tartozó paragrafusok értelmezése kapcsán.
Ami a tanulság, és amit a Képviselőháznak, a Parlamentnek ennek az ügynek a kapcsán és a döntés előtt mérlegelnie kell, az az, hogy lehet-e vállalni bármilyen döntés ódiumát ilyen körülmények között.
Én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, ami itt a Parlament előtt van, számos okból kifolyólag elfogadhatatlan, és ehhez nagyon sok módosító indítványt kell benyújtani, hogy a törvényjavaslat egyáltalán az elfogadhatóság stádiumát megközelítse.
Mindazon túl az a kérdés újra és újra felvetődik, amiről ugyan egyszer már döntött a Parlament, és természetesen erről érvényes törvény is van, ezért megkérdőjelezni önmagában semmiképpen sem lehet, esetleg egy másik törvénnyel felül lehet vizsgálni a Parlament korábban hozott döntését, de visszatérve: újra és újra felvetődik az a kérdés, hogy vajon a világkiállítás jelenlegi állapotában, az előkészítettség jelenlegi fázisában megrendezhető-e Magyarország számára. Adottak-e a körülmények, azok a pozitív hatások, amelyek a világkiállítás esetleges megrendezése kapcsán érvényesülhetnének, azok valóban érvényesülnek-e, a jelenlegi számítások alátámasztják-e ezt? Azt hiszem, hogy amikor a Parlament erről az előttünk fekvő törvényjavaslatról dönteni fog, akkor minden képviselőnek kötelessége újragondolni a világkiállításhoz kapcsolódó véleményét.
Annál is inkább szerencsés ezt újragondolni, mert bár a FIDESZ-frakció ezt a törvényjavaslatot ellenezte, természetesen elfogadjuk – pontosabban a törvényt, amit korábban a Parlament hozott –, ennek ellenére ezt elfogadjuk, ugyanakkor szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni arra, hogy a legrosszabb dolog, amit tehet a Parlament vagy a Kormány ebben a világkiállítás-ügyben, az, hogy egy ilyen bizonytalan állapotban egyik ellentmondó javaslatot a másik után terjeszti be, egyik nyilatkozat a másikkal szöges ellentétben áll, olyan emberek szájából hangzik ez el, akik a világkiállítást szervezik vagy előkészítik, és egy bizonytalanságot és főleg finanszírozási oldalon egy óriási bizonytalanságot meghagyva végül is nem foglalnak egyértelműen állást és álláspontot.
Én azt hiszem, hogy a világkiállítás megrendezése kapcsán a kérdések végső soron nyitottak, törvény ide vagy oda. Bár a Parlament valóban hozott olyan törvényjavaslatot, miszerint a világkiállítás finanszírozását egy korlát közé szorítva, de helyesnek tartja, ez a korlát egyébként már többször megsérült, erre Kuncze Gábor képviselőtársam nagyon szemléletesen utalt.
Éppen ezért azt gondolom, hogy még egyszer, képviselőtársaim, mikor erről a kérdésről döntenek, az egész koncepciót kell, hogy újra átgondolják, és ennek alapján kell vagy támogatniuk ezt a javaslatot szavazatukkal, vagy leszavazniuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)
