BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: Sajnálom, hogy ez az egyébként, azt hiszem, jobb sorsra érdemes napirendi pont ilyen körülmények között kerül előadásra, de igyekszem rövid lenni.
Tehát tisztelt Ház! Az Országgyűlés az 1991. évi LXXV. törvényben határozta meg azokat a gazdasági feltételeket, garanciákat, amelyek az 1996-ban megrendezendő világkiállítás megvalósításához szükségesek.
A Parlament felhatalmazta egyben a kormányt, hogy rendeleti úton határozza meg a világkiállítás megrendezésének részletes feladatait és hatáskörét. A világkiállítás megrendezésének szervezeti feltételeit szabályozó 56/1992-es kormányrendelet a Minisztertanácsnak a világkiállítási alapot létrehozó 80/1990-es rendeletét is figyelembe véve, a főbiztos hatáskörébe utalta a világkiállítási alappal való gazdálkodás feladatát.
(22.10)
Döntés született abban a kérdésben is, hogy a központi költségvetésből a világkiállítás céljára jóváhagyott állami támogatást a világkiállítási alapban kell elhelyezni. Ezek a kormányszintű intézkedések tették lehetővé a világkiállítás finanszírozási rendszerének kialakítását.
A világkiállítás közjogi előkészítésének szakaszában azonban ismételten szükségessé vált a finanszírozási rendszer legfontosabb intézményének, a világkiállítási alapnak az újraszabályozása, mert – mint tudjuk – 1993. január 1-jétől az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a értelmében csak törvénnyel létrehozott alap működhet. A hivatkozott törvényi rendelkezés előírja, hogy az alap létrehozásakor meg kell határozni többek között annak rendeltetését, bevételi forrásait és a teljesíthető kiadások körét.
Fontos garanciális elemként jelenik meg az államháztartásról szóló törvényben, hogy a kormány a világkiállítási alap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét és rendeltetését az éves költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg köteles jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni, a teljesítésről pedig – értelemszerűen – a zárszámadási törvényjavaslattal egyidejűleg kell beszámolni.
Ez a fajta kötelezettség egyben alapelve is a világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alap szabályozásának, ugyanis a törvényjavaslat keretjelleggel határozza meg mind az alap bevételi forrásait, mind az alapból teljesíthető kiadások körét. A feladatok jellegéből adódóan ugyanis a bevételek és a kiadások tervezett összege és rendeltetése az előkészítés során módosulhat, változhat. Természetesen az alapból teljesíthető kiadások körét az esetleges változások nem érinthetik, mert ha a törvényjavaslatot a tisztelt Parlament elfogadja, csak törvénymódosítással lehet annak rendelkezéseit megváltoztatni. Ez a körülmény is indokolja, hogy a törvényjavaslat nem vállalkozhat arra – és nem is feladata –, hogy tételes kimutatást adjon a forrásokról és a megvalósítandó létesítményekről.
A költségvetési hozzájárulás felosztását a Világkiállítási Tanács már megtárgyalta, és ennek alapján készült el az a létesítményjegyzék, amely a világkiállítás megvalósítása érdekében szükséges feladatokat meghatározza.
Az alap működésének törvényi szabályozásánál figyelembe kellett venni azt a sajátos körülményt is, hogy a világkiállítás megvalósítása olyan ideiglenes, egyszeri, különleges esemény, amely a gazdálkodásra és a költségvetési pénzeszközök felhasználására vonatkozó általános szabályokon túlmenően speciális szabályozás alkalmazását is szükségessé teszi.
A világkiállítással kapcsolatos eddigi jogszabályok lehetőséget adnak gazdasági társaságokban való részvételre is. Erre, illetve a főbiztosnak a világkiállítási alappal való gazdálkodási hatáskörére tekintettel szükséges az államháztartási törvény módosítása is.
A törvényjavaslat az alap bevételi forrásai között sorolja fel először is a már említett világkiállítási törvényben meghatározott, 1990-es folyó áron számított 17 milliárd forint központi költségvetési hozzájárulást, illetve – ez a másik blokk – bármilyen pályázati úton elnyerhető pénzeszköz, továbbá a gazdálkodó szervezetektől, egyéni vállalkozóktól, magánszemélyektől és költségvetési rendszerű gazdálkodóktól véglegesen átvett forrásokat is.
Ez a már említett, keretjellegű szabályozás lehetőséget ad arra, hogy azok a pénzeszközök, amelyek az expo Kormány által elfogadott finanszírozási terve szerint innovációs, felsőoktatási kötvény kibocsátásából, ingatlanértékesítésből, privatizációs bevételekből, szerencsejátékból, a Világkiállítási Programiroda által alapított társaságok osztalékából stb. származnak, átadás útján az alapba kerülhessenek.
Az alapból a finanszírozási modell szerint teljesíthető kiadások körét a javaslat a világkiállítás megvalósításával kapcsolatos feladatoknak megfelelően határozza meg, figyelembe véve a 21/1982. MT számú rendelettel kihirdetett, a nemzetközi kiállításokra vonatkozó, 1928. november 22-én Párizsban aláírt azon egyezményt, amely meghatározza, hogy a Kormányt, mint törvényben kijelölt rendezőt, a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban milyen költségek terhelik.
Az expóhoz szükséges, de egyébként is megvalósuló beruházásokat a törvénytervezet nem sorolja fel, hiszen ezeket vagy az ágazati feladatok, vagy a főváros feladatai között kell egyébként is megjelentetni, tehát a törvényjavaslatban épp az körvonalazódik, hogy mi kell elengedhetetlenül a világkiállításhoz.
A nemzetközi szabályok értelmében a világkiállítás megrendezése során a Kormánynak kell gondoskodnia az egyezmény rendelkezéseinek, valamint az egyezmény alkalmazása érdekében kiadott jogszabályoknak a betartásáról.
A törvényjavaslat ennek a kötelezettségnek a szellemében készült, ugyanis – bár az expo megvalósítására gazdasági társaság alakul – a végrehajtás felelőssége a rendező szervre, illetve az államra hárul.
A feszítő határidőre tekintettel a kormány csak akkor vállalhat felelősséget, ha rendelkezik a feladat végrehajtásához szükséges eszközökkel is.
Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve a figyelmüket, kérem, hogy az e világkiállítás megrendezése szempontjából nélkülözhetetlenül fontos törvényt fogadják el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
