MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Köszönöm az Elnök Úr tájékoztatását. S akkor pár szóban az általános vita mostani szakaszának a végén hadd fűzzek még az elhangzottakhoz én is néhány mondatot a tisztelt képviselőtársaim számára.
Salamon képviselő úr nem tartózkodik már a teremben, de az általa elmondottakhoz kapcsolódva szeretném a mondandómat kezdeni. Ugyanis Szájer József FIDESZ-es képviselőtársam, frakciótársam… (Varga János: Aki szintén nincs a teremben…), aki szintén nem tartózkodik a teremben, de az ő felszólalásával állította párhuzamba a magáét, mondván, hogy mind a két felszólalás olyan igényes jogi megközelítéssel indokolható és olyan módosításokat célzott, amelyeket ő írásban be is adott, Szájer Józseffel ellentétben. De nem is az a lényeg, hogy melyikük adott be módosító javaslatot, hanem én szeretném azért tisztázni, hogy itt két különböző dologról van szó, hiszen Szájer József egy hosszú és alapos felszólalásban a Magyar Rádió és a Magyar Televízió leendő törvényes jogi helyzetének, a törvény által szabályozott új jogi helyzetének a mikéntjét próbálta körülírni, és az ezzel kapcsolatos kérdéseket, tisztázatlanságokat igyekezett a beszédében elmondani, azokra a figyelmet felhívni. Tehát az ő hozzászólása valóban egy olyan jogászi megközelítésű hozzászólás volt, ami azt hiszem, hogy fontos lehet a tisztelt Ház számára, és fontos lehet azon képviselők számára is, akik ezzel a törvénnyel már sokat foglalkoztak, de esetleg ezeket a jogi szempontokat kevésbé tudták ilyen mélységükben áttekinteni. Utalok itt a közalapítvány kérdésének tisztázatlan részleteire.
Ugyanakkor Salamon László képviselőtársam, a jogi jellegű észrevételeken túl, messzemenő politikai jelentőségű módosító javaslatokat fogalmazott meg, hiszen nem kevesebbet fogalmazott meg, mint azt, hogy a különböző testületekben, amelyek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkáját felügyelnék különböző szempontok szerint, illetve irányítanák, ezen intézmények tevékenységének az irányait megszabnák – például a gazdálkodás tekintetében –, ezek a testületek Salamon László módosító javaslatai szerint, ellentétben a törvényjavaslatban foglalt öszszetétellel, nem kiegyensúlyozott politikai erőviszonyokat tükröznének, hanem a mindenkori parlamenti többség túlsúlyát jelenítenék meg. És én azt gondolom, hogy ebből kifolyólag az őáltala mondott javaslat alkalmatlan arra, hogy egy pártsemleges közszolgálati televízió működését lehetővé tegye, illetve azt ne veszélyeztesse a mi kiélezett, pártharcokal terhes viszonyaink között; illetve az olyan viszonyaink között, amikor ezek a kiélezett pártharcok nem olyan – hagyományos játékszabályok által is kijelölt – mederben folynak csak, mint mondjuk az történik például Nagy-Britanniában a BBC működése tekintetében.
Tehát Salamon László módosító javaslataival kapcsolatban én azt szeretném mondani, hogy szerintem is joggal vetődik fel a kérdés, hogy ő messzemenően eltérő javaslatokat és alapvetően politikailag és kommunikációpolitikailag, kommunkációs koncepció tekintetében egészen más típusú javaslatokat terjesztett a Ház elé, mint amelyeket a sajtóalbizottságban hosszas munka után, kompromisszumra törekedve ki tudtunk dolgozni.
(17.00)
Úgyhogy én ezt úgy kell, hogy értékeljem: egyrészről, miután a kompromisszumos törvény-előkészítés folyamatában az utolsó időszakban amúgy is becsúszott néhány olyan elem, amikor a kormánynak, a mindenkori kormánynak – erre fölhívnám a tisztelt kormánypárti képviselők figyelmét is –, tehát a mindenkori kormánynak erős többletbefolyásolási lehetőségeket adó megoldások kerültek a törvényjavaslatba, a törvény-előkészítés vége felé. Ehhez képest Salamon László javaslatai, ha megvalósulnának, akkor ezek az amúgy is megnövelt és a kompromisszumoktól eltérően, az előzetes kompromisszumlehetőségektől, valamennyire kirajzolódó kompromisszumlehetőségektől eltérő törvényjavaslatbeli megoldásokhoz képest is a túlsúlyos kormánybefolyásnak a sokszorosára adnának lehetőséget. Sajnálom, hogy ő nincs jelen; remélem, hogy esetleg akár az általános vita egyik későbbi szakaszában tud válaszolni a felszólalásomnak erre a részére, mely az ő módosító javaslataival és felszólalásával foglalkozott. De ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert azt hiszem, hogy nem tartható az a párhuzamba állítás, ami Szájer József felszólalásával összefüggésben az ő felszólalását is valami, tisztán csak a szakjogi kérdésekre koncentráló és a jogi igényesség jegyében megfogalmazott módosító javaslatoknak tekintené.
Ehhez képest, azt hiszem, hogy még sok módosító indítványra lesz szükség ennek a törvénynek a tökéletesítéséhez. Szeretném is bejelenteni, hogy a FIDESZ, az eddig beadott módosító javaslatokon túl, még számos módosító indítványt kíván majd beadni a vita későbbi szakaszában, hogy ha a nyári szünet után a vitát újra meg fogjuk nyitni. Hiszen éppen az említett Szájer József frakciótársam is utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság egyik legutóbbi döntésében találhatók olyan megállapítások a közmédia felügyeletének tekintetében, amik megkérdőjelezhetik bizonyos tekintetben a törvényjavaslatban szereplő megoldásokat, és szükségesssé tehetik azt, hogy alapvetően átgondoljunk néhány olyan megoldást, amik az Alkotmánybíróság döntése fényében nem biztos, hogy megfelelnek a véleménynyilvánítás szabadsága érvényesülési követelményeinek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szempontjából. Úgyhogy azt hiszem, a nyárra ilyen szempontból szükségünk lesz, és talán az sem lesz haszontalan, hogy az általános vitában elhangzott érveket is kölcsönösen meg tudjuk fontolni. Ehhez képviselőtársaimnak is jó munkát kívánok.
S én azt szeretném jelezni, hogy a FIDESZ kérni fogja a nyári szünet után az általános vita megnyitását további módosító javaslatok beadásának a céljából, más részről pedig még ehhez kapcsolódóan további felszólalások elmondásának a lehetősége céljából.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
