HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ)
HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ)
HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az SZDSZ egészen mostanáig, az általános vita legvégéig, szinte lezárásáig várt a módosító indítványainak a benyújtásával. Szerettük volna, ha helyreáll az a bizottsági munka, aminek az eredménye közös bizottsági módosító csomag lehetne mindazokban a kérdésekben, amelyek itt az elmúlt ülésnapok folyamán vitatottak voltak az általános vitában.
Elmondtam már, többen elmondták, hogy kétharmados törvényben semmi esély sincs az elfogadásra, ha a képviselők elé nem eleve olyan csomagok kerülnek, amelyek bírják a vélhető kétharmad támogatását, és ennek egyetlen jó technikai módszere a bizottsági munka, közös bizottsági indítványok elkészítése és benyújtása, amelyek azzal a technikai könnyebbséggel is járnak, hogy például a minisztériumok képviselői, elsősorban természetesen a benyújtó Igazságügy-minisztérium képviselői, szintén eleve áldásukat adhatják rá, és ezzel némelyes garancia keletkezik arra, hogy később a szavazás folyamán a módosító indítványok számossága miatt nem keverednek össze a képviselők, tudják azt, hogy mi bírja a kétharmad támogatását eleve, és mi nem.
Sajnos, azokon az úgynevezett munkamegbeszéléseken, amelyek a másféléves munkánk jó hagyományait folytatva formálisan összeültek, csak arról kaphattunk híreket kormánypárti képviselőtársainktól, hogy a Kormány kitart azok mellett a viszszalépések mellett, amelyek a korábban konszenzussal benyújtott szövegtől való visszalépést jelentik, és amelyek a vita pillanatnyi állása szerint nem teszik alkalmassá a szöveget a kétharmad, a képviselők kétharmadának támogatására.
Csak azért, mert az általános vita lezárása következik, és hogy a nyár folyamán továbbra is megfontolhassák a képviselőcsoportok az előttünk álló feladatot, összefoglalnám, hogy ilyen konszenzust kívánó kardinális kérdések elsősorban a Rádió és Televízió Hivatal vezetésének és működésének garanciális voltában állnak fenn, ilyen kétharmados konszenzust igénylő kérdés feltétlenül a rádiónak és a televíziónak a kinevezési rendje, amelyet éppen a médiatörvény benyújtása alatt, ennek a konszenzusos voltát vonta kétségbe igen hathatós és látványos módon a kormányoldal Hankiss úr és Gombár úr meghallgatásával és azokkal a vádakkal, amelyek lényegében ezt a két személyt a konszenzusos és függetlenítő működés, a média ilyen működtetése miatt érték.
Feltétlenül konszenzust kívánnak továbbá a helyi köztelevíziók hasonló kérdései. Itt közel áll a szöveg a megegyezéseshez.
Feltétlenül ilyen kérdés a rádiónak és a televíziónak a gazdasági működésmódja. Nevezetesen az eredeti konszenzus szerint ez a gazdasági működtetésmód is a függetlenítést szolgálja. A Kormány által beterjesztett szöveg visszaugrik a konszenzus előtti tiszta költségvetési típusú működtetéshez.
Kevés a probléma, de akad egy-kettő a monopolszabályozás körében, ahol az SZDSZ egyetért a törvénynek a szigorú szemléletével, sőt azt szeretné pontosítani és következetessé tenni, anélkül azonban, hogy az a szükséges tőkeberáamlásnak a gátjává válna.
(16.50)
Van egy olyan konszenzust igénylő kérdés, amelyet én nem minősítenék politikainak, ugyanakkor talán az egyik legfontosabb. Nevezetesen az, amit a május 14-én tartott, utolsó konstruktív kulturális bizottsági munkamegbeszélésen mint gyorsító csomagot aposztrofált az a közösen elfogadott ajánlás, amelyet ott készítettünk. Ez az ajánlás arra vonatkozik, hogy kimutatódott, több irányból megerősítették szakértők – többek között minisztériumi szakértők is –, hogy a jelen törvény szerint nem politikai okokból, egyszerű technikai okokból nem igazán lehet két-három év előtt elindítani a független kereskedelmi televíziózást, rádiózást Magyarországon, s ugyanilyen bajos a köztelevízió, közrádió átállása az új rendszerre. Ha nincs egyetértés a pártok között, ugyanakkor ezt a technikai jellegű problémát sem lehet megoldani, nincs esélye a gyorsításra olyan, egyetlen vagy több párttól érkezett csomagnak, amely nem bírja a többi párt támogatását, és ezért ebben a kérdésben is meg kell egyezni.
És végül van még néhány apróbb kérdés, amelyek ugyanakkor a lényeget érintik. Ilyen a külföldi adások főszerkesztőségének a problémája és még néhány apróság.
Mindezekben az általam felsorolt kérdésekben a szabaddemokraták most benyújtják a módosító csomagjukat, az általam fölsorolt témakörök alá foglalva. És szeretném az elnök úr beleegyezését megkapni ahhoz, hogy a parlamenti szokás szerint ezt napzártáig… helyesbítek, napszálltáig benyújthassuk, és ilyen módon ez ne késse le az általános vita lezárását.
És ugyanakkor szeretném annak a megerősítését is hallani, hogy ugye, jól értelmezzük, hogy az általános vita később, éppen az általam említett konszenzus kialakíthatósága végett, bármikor megnyitható, és ilyen módon mód nyílik arra, hogy az eddig elmulasztott konszenzus létrejöjjön.
Szeretném végül bejelenteni, hogy a konszenzus helyreállításának a kísérletén kívül is vannak SZDSZ-es módosító indítványok. Elsősorban a Rajk László beszédében említett témakörökben, a nemzeti kultúra, közrádió, köztelevízió és kereskedelmi rádió, kereskedelmi televízió általi erősítése tárgyában, tehát hogy hogyan járulhat hozzá a hazai gyártás erősítéséhez a közrádió és a köztelevízió; továbbá hogyan lehet a közrádiót és a köztelevíziót a várható piaci hatások tekintetében megerősíteni. Mindezek nem érintik véleményem szerint a konszenzust, és jó szívvel elfogadhatók bármely frakció által. Ezekben a témakörökben fogunk benyújtani módosító indítványt.
És akkor várnám elnök úr válaszát, hogy helyesen értelmezem-e a helyzetet.
