MÁDAI PÉTER (SZDSZ)
MÁDAI PÉTER (SZDSZ)
MÁDAI PÉTER (SZDSZ) Elnök Úr! Uraim, Hölgyeim, ha még vannak hölgyek! Őszintén sajnálom, hogy ilyenkor, fél négy után tíz perccel az ország lakosságának nagyobb része még alszik… (Közbeszólás: Már alszik!) …, még alszik. Ők az adófizetők, és őszintén sajnálom, hogy Csurka úr el kíván venni a televíziótól egymilliárd forintot, mert ha ez nem így lenne, akkor az ország lakossága abban az örömben részesülne, hogy a Kormányt majdnem egészben látná… (Derültség.) … és ez számomra egy hallatlan nagy öröm. (Zaj.)
Elszomorító egy kicsit a számomra, hogy éppen, miután … (Zaj. – Az elnök csenget.) … a költségvetést tárgyaljuk, történetesen azon a fontos helyen nem ül senki. Bizonyára ez tévedés! (Közbeszólás: Jelen van a tárca. – Kupa Mihály az ellenzékkel szembeni páholyából integet.) Ja, köszönöm. (Közbekiáltások, zaj, élénkség.) Megteszem!
Egy olyan költségvetési részről szeretnék beszélni, amelyikről eddig egyetlen bizottsági vélemény hangzott el, ez pedig a honvédelem.
Érdekes módon erről nem beszéltünk, hallgattunk, pontosabban szólva bizonyos javaslatok – kettő bizottsági – nem kapott támogatást, jobbról, balról túlzó igények ugyanúgy nem kaptak.
A következőt szeretném nagyon röviden ezzel kapcsolatban elmondani: Miután magam is részese vagyon annak a két bizottsági javaslatnak, melyet szeretnék hinni, hogy a Ház elfogad. Ez a 4016-os és a 4017-es, egyetlen apróságot mondanék, nem teljes bizottsági támogatást, többségi bizottsági támogatást kapott, ahol az ellenzék is megosztott volt. De a 4016-os javaslatban, mely Horváth Lajos képviselőtársam nevén fut, a tárcán belüli átcsoportosítást kért a bizottság egyévi nagyon kemény munka eredményeként.
A második – mely úgy tűnik, nem fogja elnyerni a Ház többségének javaslatát – egy plusz költséget kért a honvédelmi bizottság a honvédelemnek, és ez gondolom azért furcsa egy ellenzéki képviselőnek a szájából, mert mi nem erről szoktunk beszélni. Ha megtisztel a Ház figyelmével, nagyon röviden indokolom. Egyetlen kérdés forog itt kockán csak, nevezetesen az, hogy bizonyos külső körülmények miatt plusz kiadások jelentkeznek, melyeket nem lehetett a tárcánál előre tervezni. Nevezzük nevén a gyereket, ez a déli határaink körül kialakult helyzet, mely nem kiszámítható, nem pontosan prognosztizálható, és nem tudjuk, hogy mikor lesz vége. Erre egy elkülönített pénzt kért a bizottság – kér önöktől, tőletek – szigorú felhasználásra.
Ezek után a két javaslaton túlmenően három nagyon apró megjegyzést szeretnék tenni. A honvédelmi bizottság valamivel hamarább kapott részletes költségvetést, mint a Ház egyéb tételekről. Ennek egyetlen oka volt, hogy kikényszerítettük a Honvédelmi Minisztériumtól, és úgy gondolom, hogy ebből a szempontból a Honvédelmi Minisztérium előbbre járt, mint a Pénzügyminisztérium, mert ezt a lehetőséget megadta. Olyan számok birtokába jutottunk, amire – azt gondolom, hogy az elmúlt 40 évben magyar parlamenti bizottság nem jutott. Ezek a számok nem igazán megnyugtatóak a mi számunkra. Azt gondolom, felelősséggel mondhatom a bizottság tagjai nevében is, hogy nem egészen biztos, hogy ez az összeg elég, amit a Kormány a pénzügyminiszter úr és a honvédelmi miniszter úr megegyezése alapján a honvédelemre költ.
Arról sem vagyunk meggyjőződve, hogy ezen belül nem lehet-e takarékoskodni. Egy valamiről vagyok meggyőződve, és azt gondolom, a bizottság tagjainak nagy része, hogy időben részletes tájékoztatást kaptunk. 9 szaktábornok és szakember időben részletes tájékoztatást adott, tehát akkor, amikor egészében és nagy többségében a honvédelmi bizottság ezzel az 59,6 milliárd forinttal mint elfogadható és viszonylag megmagyarázott költséggel egyetért, akkor tulajdonképpen egyetlen példát szolgáltat, lehet, hogy jövőre részletesebbet kérünk, de időben kaptunk adatokat, amelynek alapján majdnem biztosan, felelősségünk tudatában dönthetünk, hogy ezt a részt elfogadjuk vagy nem fogadjuk el.
Akkor, amikor én a két javaslat – a bizottság javaslatainak – elfogadását kérem, egyben a pédát szeretném ismételten felhozni, hogy olyan módon lehet egy területen dönteni, ha időben kapunk adatokat, felelős emberektől, van időnk rákérdezni, van időnk megnézni, és ily módon meghozni a döntésünket. Köszönöm. (Taps.)
