IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ)
IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ)
IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Módosító indítványt adtam be a törvényjavaslat 21. §-ának (2) bekezdéséhez. A költségvetés általános vitájában Mészáros István képviselőtársam már fölvetette ennek a paragrafusnak a problémáját. Csak hogy emlékeztessem képviselőtársaimat, arról van szó ebben a paragrafusban, hogy az egyházak közvetlen támogatására szolgáló, durván 1,6 milliárd forint felosztására az egyházak vezetői, legfőbb szervei kapjanak lehetőséget.
Mi ezzel a paragrafussal a problémánk? Az, hogy ellentétben áll a kétharmados többséggel meghozott 1990. évi IV. törvénnyel, annak is a 19. §-a (2) bekezdésével, amely arról szól, hogy az Országgyűlés határoz az egyházak költségvetési támogatása dolgában, mégpedig célonként felosztva teszi ezt. Ezt az ellentmondást a bizottsági ülésen is észrevételeztük, a Pénzügyminisztérium képviselője elismerte igazunkat, de azzal érvelt, hogy az idő túl rövid a költségvetési törvényjavaslat és az egyházi törvény összeigazítására, mi azonban úgy véljük, hogy mégis meg kell ezt kísérelnünk.
Ezért adtam be módosító indítványt, amelynek a lényege az, hogy ezt a bizonyos 1,6 miliárd forintot az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága ossza fel.
A javaslatot a szóbanforgó bizottság támogatta, és ahhoz csatlakozó módosító indítványt fűzött, amelynek az a lényege, hogy az emberi jogi bizottság javaslatára az Országgyűlés határozzon, és a bizottság javaslata összeállításakor vegye figyelembe a művelődési és közoktatási miniszternek az egyházakkal egyeztetett álláspontját. Én ezt a kiegészítést helyeslem, de szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy nem lenne jó az Országgyűlés hatásköréből, kezéből kivenni ezt a jogot. Ugyanez a helyzet a nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosított költségvetési támogatással is, ahol szintén a bizottság határoz erről a dologról.
Eörsi Mátyás képviselőtársam említette az alkotmányügyi bizottság véleményét, amely törölni kívánná az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottság megjelölést, azonban az alkotmányügyi bizottság érvelésével ellentétben azt kell mondanom, hogy fönntartom a módosító indítványt, mert az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nem egy ad hoc bizottság, feltehetően a következő évben még működni fog, és ezért célszerű ennek a bizottságnak a kezében ezt a munkát meghagyni. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy miért nem jó, ha az egyházak maguk osztják szét azt a pénzt, amit megkapnak. Az egyik, ami miatt nem jó, hogy megszegik az őket érintő törvényt, és ezt nyilván nem kívánják tenni. A másik szempont, pénzügyminiszter úr az általános vitában említette, hogy minden egyházzal egyeztettek, és utána állapították meg a támogatásukra fordítandó összeget. Nos, ez valóban így van, a számok is egyeznek, az egyházak 6,1 milliárdot kértek, s a költségvetés 1,6 milliárdot kíván fordítani a támogatásukra.
Világos dolog, hogy az egyházak képviselői úgy fognak leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy a lehető legnagyobb összeget megkapják. Azt hiszem, hogy van olyan egyház, amely egymaga többet kért, mint amennyi valamennyi egyház igényeit most kielégíti.
Sajnos, újra el kell mondanom valamit, azt, hogy az egyházak költségvetési támogatása egy elavult módszer, és az a forma, amellyel a tevékenységüket támogatják, az állam és az egyház összefonódásának az egyik jellemző tünete, és ez volt ismert az elmúlt 40 évben is. Többször javasoltunk modernebb megoldásokat. Legutóbb Mészáros István december 17-én megemlítette, hogy például Olaszországban arra a szisztémára tértek át az egyházak indirekt támogatásával, melynek a lényege, hogy az adófizetők az adójuk bizonyos százalékáról maguk dönthessenek, és ez ott azt eredményezte, hogy másfélszeresére nőtt az egyházak támogatása.
Most a személyi jövedelemadóról szóló törvény vitájában Hajdú Zoltán és Kádár Péter lelkipásztor képviselőtársaim a már tavaly is benyújtott javaslatunkat újra beadták ezt a megoldást javasolva.
Akkor azt a véleményt hallottuk, hogy figyelmetlenség okozta félreértésekből vetette el a kormányzó többség ezt a javaslatot. Most megnéztem a szavazás eredményét: sokkal nagyobb arányban vetette el a kormánypárti többség ugyanezt a javaslatot, köztük a túloldalon ülő lelkész képviselők Szűcs M. Sándor kivételével mind ellene szavaztak, a Kereszténydemokrata Néppárt, benne az egyházügyi államtitkárokkal, Surján pártelnök úr, Andrásfalvy miniszter úr szintén elvetették ezt a javaslatot.
Én most szeretném újra elvetni önökben ennek a modernebb támogatási formának a magvait, és ezért kérem, hogy a módosító indítványomat is támogassák.
Természetesen nem lehet egyik pillanatról a másikra áttérni egy újabb rendszerre, de az afelé irányuló lépéseket időszerű lenne megtenni. Ellenkező esetben az egyházak abban a kényszerhelyzetben vannak, hogy a szűkös pénzügyi lehetőségekhez újabb támogatásokat kell keresniük, esetleg természetbeni támogatást is, mint amilyen például most a márianosztrai börtön visszaszolgáltatása a pálos rend részére, noha ez nem volt a volt egyházi, elvett egyházi ingatlanok között.
Ezért újra kérem képviselőtársaimat, hogy az emberi jogi, vallási és kisebbségi bizottság által pontosított módosító indítványomat majd vegyék figyelembe. Köszönöm. (Taps.)
