HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, DR. (SZDSZ)
HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, DR. (SZDSZ)
HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Kicsit nehéz visszarázódni újra ez után a közjáték után, de megpróbálom.
Néhány órával ezelőtt, amikor Eörsi Mátyás legutóbbi felszólalását elmondta, akkor beszélt arról – én egy kicsit komolyabb dologról szeretnék beszélni, úgyhogy örülnék, hogyha meghallgatnák (Közbeszólások: Halljuk!) , igyekszem mondani, szóval arról beszélt –, hogy mennyire örvendetes dolog, hogyha a képviselők megpróbálnak önálló javaslattal egy törvény egészéhez valamilyen módon hozzájárulni. Ugyanakkor beszélt arról is, hogy ennek nagyon-nagyon komoly veszélyei lehetnek, mert a legnagyobb jóhiszeműség mellett nagyon könnyen előfordulhat, hogy olyan szövegezés kerül be egy törvényjavaslatba, amely aztán a későbbiek során nagyon komoly alkotmányos vagy törvényességi problémához vezethet. Hát én azt hiszem, hogy nem feltétlenül kell képviselőnek törvénymódosító javaslatot előterjeszteni ahhoz, hogy ilyen gyöngyszemekkel találkozhassunk. A Kormány előterjesztésében is van néhány bizonyára. Én egyet tudtam találni. Amikor megkaptuk a költségvetési törvényt és valamennyire átnéztem, akkor örömmel tapasztaltam, hogy ellentében az utóbbi időben előterjesztett kormányjavaslatokkal, ennek a törvénynek vannak hatályba léptető rendelkezései. Ez a 95. szakasz, és ez úgy szól, hogy a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 72. szakaszban és a 94. szakasz (1) bekezdésében foglaltak kivételével 1992. január 1-je napjától kell alkalmazni.
Ez eddig tulajdonképpen teljesen rendjén való dolog lenne, csak aztán ahogy telt, múlt az idő, és eljöttek a legutóbbi napok, vagy nem tudom, hány nappal ezelőtti időszak, akkor kaptunk egy meglehetősen furcsa, 3809-es számú iratot, amit nem nagyon tudok minek nevezni, csak ami a címe is, hogy együtt kezelendő a nem tudom, milyen számú törvényjavaslattal.
Szóval ez az együtt kezelendő című irat, ez a törvényjavaslathoz meglehetősen furcsa módon, nem tudom, a Házszabálynak milyen rendelkezései szerint, de újabb hatályba léptető rendelkezéseket hoz, és ez megváltoztatja az eredeti rendelkezéseket. Mégpedig úgy, hogy ez a 95. § immáron két bekezdésből áll és a lényege az, hogy részben 1992. január 1-jén lép hatályba a törvény, ugyanakkor az (1) bekezdés második mondata, amely új mondatként került ide, úgy szól, hogy a 72. § 1991. december pont, pont, pont napján lép hatályba. Utána van még egy mondat, van még egy bekezdés, viszonylag hosszabb szövegezéssel.
Ezzel is az az alapvető probléma, mint ami a korábbi törvényjavaslatok közül nem eggyel előfordult, hogy ez tulajdonképpen csak részben tartalmaz hatályba léptető rendelkezéseket, részben nincsenek hatályba léptető rendelkezései, mert speciel ez volt azon nagyon kevés szakaszok egyike, amelyhez sem képviselő, sem bizottság sem módosító javaslatot, sem csatlakozó módosító indítványt nem terjesztett elő. Magyarul a két javaslat közül, amely előttünk áll, valamelyiket alapul kell venni és csak ezt lehet föltenni szavazásra. Márpedig itt a december után három pont van és nincs megjelölve semmilyen nap arra vonatkozóan, hogy ez mikori dátumot jelent.
Nemcsak ez a probléma ezzel, hanem adódik egy egészen más jellegű probléma is, most már december 30-a van, holnap 31-e, holnapután január 1-je, s nem tudjuk egyelőre, azt hiszem, talán egyikünk sem tudja, hogy ez a törvény mikor kerül kihirdetésre. És ha netántán előfordulna az az eset, hogy a törvény nem kerül kihirdetésre ebben az évben, hanem mondjuk majd csak valamikor jövőre, akkor előáll egy rendkívül súlyos törvényességi probléma, mert – ha megengedik – röviden idézem önöknek az 1987. évi XI. törvény 12. §-ának (2) bekezdését, amely egyébként a jogalkotásról szól, és sajnos elég gyakran figyelmen kívül hagyjuk e törvény rendelkezéseit – az Országgyűlés és elsődlegesen a Kormány az előterjesztésében.
A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Márpedig, hogyha bárhol fölütjük a költségvetési törvényt, és nemcsak a költségvetési törvényről kell azt hiszem beszélnünk, hanem itt egy fél mondat erejéig meg kell említenem, hogy ugyanez a probléma fölmerülhet az elmúlt órákban és elmúlt napokban elfogadott törvényekkel kapcsolatban is, amennyiben azok valamilyen oknál fogva nem kerülnek 1992. január 1-jén kihirdetésre, ugyanez a probléma, hogy nevezetesen nem tartalmazhatnak az állampolgárokra vonatkozóan kötelezettségeket visszaható hatállyal. Magyarul, ha már 2-án kerülne kihirdetésre a törvény, akkor olyan visszaható hatállyal bírna, amely súlyosan ellenkezik a jogalkotási törvény idevágó rendelkezéseivel.
Én tudom, hogy önöknek ez egy apró technikai kérdés és egy jogszabálynak a hatályba léptető rendelkezései, ha az normálisan kerül megalkotásra, akkor valóban tulajdonképpen lényegtelen technikai problémáknak vagy technikai szabályoknak tűnhetnek, de ha ez nem szabályosan, nem törvényesen, nem az Alkotmánynak megfelelően történik, akkor összeomlik a kártyavár és az egész törvény hatályossága problematikussá válhat.
Én ezt a problémát nemcsak itt önöknek akartam elmondani, hanem úgy gondoltam, hogy talán célszerű lenne, ha a bizottság tagjaival és az alkotmányügyi bizottság tagjaival is megosztanám ezt a gondomat. És az alkotmányügyi bizottság legutóbbi éjszakai ülésén elmondtuk az SZDSZ részéről, hogy mi ezt rendkívül súlyosnak, aggályosnak tartjuk, és fölhívtuk a bizottság, illetve a Kormány jelenlévő képviselőjének a figyelmét arra, hogy ezzel valamit kellene kezdeni, mert így akármelyik rendelkezés maradna meg a két előttem levő szöveg közül és kerülne be a törvénybe, akkor ez súlyos törvényességi problémákhoz vezethet.
Erre hallottunk egy érvelést a Pénzügyminisztérium részéről, de ez az érvelés egyáltalán nem volt meggyőző, és egyértelműen azt feltételezte az érvelő képviselő, mármint minisztériumi képviselő, hogy ez a törvény minden további nélkül december 31-én kihirdetésre fog kerülni.
Szeretném az önök figyelmét felhívni, itt nem arról van szó, hogy a törvény kihirdetése és a Magyar Közlöny kézhez vétele közötti időintervallummal van probléma. Én nem erről beszélek. Én a kihirdetési procedúráról beszélek és arról, hogy ez a Magyar Közlönyben meg kell jelenjen. Mert az egy természetes dolog, hogy vannak olyan helységei az országnak, ahol mondjuk 3-4-5-10 nappal, sőt, mi képviselők talán néha még két héttel később kapjuk meg a Magyar Közlöny egyes példányait. Tehát itt nem erről van szó, hanem a kihirdetésről.
Nos, én ezt a problémámat fölvetettem, illetve többen is hozzászóltunk a vitában az alkotmányügyi bizottságban és azt a választ kaptuk, hogy ez nem jelent semmiféle gondot. Mi indítványoztuk, hogy amennyiben a kormánypárti képviselők ezt a problémát szeretnék megoldani, valamelyikük jó lenne, ha bizottsági javaslatként az utolsó, egyetlen lehetséges időpontban még előterjesztené, mert hiszen mondom, módosító javaslat és csatlakozó módosító indítvány ehhez a szakaszhoz nem érkezett, tehát ehhez nem fogunk már hozzányúlni. Fölvetettem, egyetlen lehetőség még, hogy egy bizottsági indítvány bekerüljön és ez a bizottsági indítvány még meghozható a Házszabály betartásával és akkor talán valamilyen módon föl lehet oldani ezt a problémát. Nos, erre semmilyen választ nem kaptunk, a túloldalról néma csend volt a válasz, és ezek után a bizottság ülését az elnök úr – ha jól emlékszem – be is rekesztette, tehát a téma fölött napirendre tértünk.
Szeretném még egyszer hangsúlyozni önöknek, hogy itt egy látszólag jelentéktelen dologról van szó. Szeretném a figyelmet fölhívni arra, hogy egy ilyen hibát egyszer az Országgyűlés már elkövetett egy törvény megalkotása kapcsán. Akkor nem tettük szóvá, de most azt hiszem, olyan súlyos jogszabályról van szó, hiszen az állam jövő évi költségvetési törvényéről és esetleg még más jogszabályokról is szó lehet, olyan súlyos problémáról van szó, hogy e felett nem lehet csak úgy elsiklani és valamilyen megoldást jó lett volna rá találni. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ilyen megoldás nem született. Nagyon kíváncsian várjuk a fejleményeket. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
