FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Kedves Képviselőtársaim! Még egyszer a bölcsődéről lesz szó. Hogy egész pontosan közöljem… (Több képviselő távozik a teremből.)
Elnök Úr! Ha megengedi, megvárom, míg eltávoznak képviselőtársaim a teremből. (Közbeszólás: Nem zavar! – Elnök csenget.)
Köszönöm a szót, Elnök Úr. A költségvetésről szóló törvény 5. §-ának (1) bekezdését javasolta Ungár Klára képviselőtársam egy új k) ponttal kiegészíteni, miszerint minden egyes bölcsődei ellátottra kapjanak az önkormányzatok 40 ezer forint fejkvótát. Ezt a javaslatot egyik bizottság sem támogatja. A költségvetési és a kulturális bizottság egyharmada sem, ezen különösebben nincs mit csodálkozni, főleg a költségvetésin, az önkormányzati és a szociális bizottság pedig egyszerűen csak nem támogatja, úgyhogy az egyharmadot megkapta.
Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy valószínűleg az előző beszédemet túl rövidre fogtam, valószínűleg nem voltam elég meggyőző, nem fogták fel a képviselőtársak a probléma nagyságát. (Gáspár Miklós: Ne szemtelenkedj!)
A bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium képviselője igen kemény szakmai érveket fogalmazott meg ez ellen a fejkvóta ellen. A következő volt az összes szakmai érve: nem jó az, hogy ha a normatívák számát szaporítjuk. Ezzel szemben a Népjóléti Minisztérium elismerte ennek a normatívának a szakmai indokoltságát, és azt is elismerte, hogy a költségvetési egyeztetés kapcsán csupán ilyen fiskális szempontok miatt nem került sor ennek a normatívának a bevezetésére.
Ennél a normatívánál, ennél a 40 ezer forintnál semmiféle kivételezettséget nem óhajtottunk a bölcsődék számára teremteni, pusztán azt, hogy ismerjük el őket ugyanolyan intézménynek, mint például az óvodát vagy az általános iskolát. Ez a 40 ezer forint ugyanolyan arányban biztosítja egy bölcsődének a működési költségeit, mint amennyiben az általános iskoláknak vagy az óvodáknak juttatott fejkvóta körülbelül a működési költségek 30%-ára elegendő.
Mint valószínűleg tudják a képviselőtársak, bölcsődébe a gyermekek 0-3 éves korukig kerülhetnek. Azok a gyerekek kerülnek általában oda, akiknek a szülei nem képesek arra, hogy otthon neveljék a gyereket. Ezeknek csak az egyik fele az, aki dolgozik, miután kevés a jövedelme, nem tudna a gyed-ből vagy a gyes-ből megélni, illetve jogosultsága sincs arra, hogy ezt megkapja, a másik része viszont általában semmiféle olyan lehetőséggel nem rendelkezik, hogy a gyerekéről gondoskodjék. Ezeknek a gyermekcsoportoknak a számára az egyetlen meleg étkezést és tiszta ruhát jelenti az, hogy a bölcsődébe be lehessen őket adni.
Nos, miután tavaly valami egészen különös okból a bölcsődékre nem állapított meg a költségvetés normatívát, az önkormányzatok itt egy roppant érdekes, bár egyébként várható dolgokat kezdtek el művelni. Az egyik az, hogy elkezdtek bölcsődéket bezárni. A másik, hogy az így bezárt bölcsődékből felszabaduló gyerekeket egyszerűen óvodásoknak íratták be, merthogy az óvodásokra már tavaly is járt fejkvóta, ezek azok a minicsoportok, amiről valószínűleg sok képviselőtársam hallott már. Ez legalább akkora szakmai baklövésnek tekinthető, mint hogyha egy óvodás gyermeket az iskolába vinnének, hogy legyen valahol napközben. A két intézmény teljesen más funkciókat lát el. A bölcsődében sokkal kevesebb gyermekre kell, hogy jusson egy darab gondozónő, más a foglalkozásuk, a gyermekek is más közösségben vannak, más normatívák vannak rájuk előírva, nem lehet egy ekkora gyermeket óvodába járatni. Hogy csak egész egyszerű problémákat említsek, az óvodában nincsenek felkészülve arra, hogy ezeket a nem szobatiszta gyermekeket pelenkázzák megfelelő mennyiségben. Márpedig talán mindenki, akinek van gyereke, tudja, hogy a szobatisztaságra való szoktatás igen fontos dolog egy gyermek életében, és mindenféle presszió hosszú évekre kiható súlyos neurotikus zavarokat okozhat. (Közbeszólás: Libero!) Így van, liberóra van szüksége a gyermekeknek, de azt valakinek ki kell cserélni rajtuk. (Derültség.)
Azt már csupán a konstruktivitásunk okozta, hogy a bölcsődei megyei módszertani továbbképző központok részére nem jelöltünk meg külön forrást. Ennek két egyszerű oka van. Az egyik az, hogy ez viszonylag kevés összeget igényelne, másrészt biztosak vagyunk abban, amennyiben a bölcsődék megkapnák a fejkvótákat, a Népjóléti Minisztérium biztosítaná a szűkös költségvetésből ezt a kevés összeget nekik.
Ezekre a megyei továbbképző központokra igen nagy szükség van ebben az országban. Ellentétben mondjuk az óvodákkal vagy iskolákkal, ebben az országban van olyan bölcsőde, amelynek az igazgatónője összesen 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ahhoz, hogy a bölcsődékben megfelelő gyermekellátás folyjék, ahhoz szükséges, hogy ezeket a gondozónőket állandóan továbbképezzék, ezeket a pluszfeladatokat látják el ezek a megyei központok.
Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, sikerült a problémát megvilágítanom, és remélem, támogatni fogják szavazataikkal ezt a fontos kérdést, még valószínűleg lesz rá lehetőség, hogy fölhívjuk külön is a figyelmüket rá. Köszönöm szépen. (Taps.)
